Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2021. március 18. 06:58 Adat

Egyedülálló a NER korrupciós útja Közép-Európában

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző a CRCB igazgatója.)

Tízéves távon lehet-e minimális szintre csökkenteni a korrupció szintjét, a korrupciós terhelést, ami egyszerre rombolja a piacgazdaságot és akadályozza a gazdasági fejlődést? Ez volt az egyik kérdés, amelyet feltettek nekünk, szakértőknek 2009-ben a Bölcsek Tanácsa Alapítvány gondozásában megjelent Szárny és Teher című javaslatgyűjtemény előmunkálatai során. Milyen programot lehet felvázolni, hogy tízéves távlatban számottevően csökkenjen a korrupció szintje?

Magyarországon a reális középtávú, tízéves program célja az lehet, hogy erőteljes változással érjünk el egy tolerálható szintet a korrupció terén, amely az idők folyamán folyamatosan csökkenthető

– fogalmazott a szóban forgó elemzés. Akkor azt mondtam, erre jól emlékszem, hogy nem lehet tízéves távon érezhetően csökkenteni a korrupció szintjét. Be kell látnom, tévedtem. Erre fogok pár számot ismertetni a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) egy készülő elemzéséből. Abban azonban nem tévedtem, hogy Magyarországon nem lehet. Azóta ugyanis kiderült, hogy Magyarország más úton indult el 2010 után, mint a többi, 2004-ben az EU-hoz csatlakozó ország. Magyarországon nem a korrupció szintjének csökkentése, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítése lett a politikai program.

A korrupció szintjét és e szint változását lehet mérni. Elég, ha a 2010-ben Magyarországhoz hasonló fejlettségű közép-kelet-európai országokéhoz hasonlítjuk a magyar adatokat. Nézzük meg, hova jutottak a visegrádi országok, és vegyünk hozzájuk egy balti államot, például Észtországot, hogy teljesebb legyen a kép. Legyen továbbá Ausztria a célország, a példa, amelynek szintjét el akarjuk érni.

Először érdemes a TI Korrupció Érzékelés Index 2010-es és 2020-as adatait*A TI CPI 2010-es adatait itt, a 2020-as adatokat pedig itt lehet elérni. összevetni úgy, hogy mindkét időpontban Ausztria pontszáma legyen 100, ehhez mérjük a többi ország helyezését. (A magasabb érték itt az érzékelt korrupció alacsonyabb szintjét jelenti.)

Az első, ami világosan látszik az ábrából, hogy Észtországban már 2010-ben is sokkal alacsonyabbnak érzékelték a korrupciót a szakértők, mint a visegrádi országok bármelyikében. Észtország 2010-ben is majdnem elérte az osztrák szintet. A másik dolog, ami szembetűnő, hogy Magyarország már 2010-ben is a sor alján helyezkedett el, legmesszebb az osztrák szinttől. A harmadik pedig az, hogy az elmúlt tizenegy évben Magyarországon kívül minden vizsgált ország javított Ausztriához viszonyított pozícióján, közelebb került az osztrák szinthez. A többi visegrádi országban és Észtországban is érezhetően csökkent az érzékelt korrupció szintje.

Egyedül az amúgy is hátul kullogó Magyarország maradt le és topog egy helyben. Szóval nemhogy közeledünk volna Ausztriához, hanem inkább távolodtunk tőle.

A korrupció érzékelése mellett lehet más indikátorral is mérni azt, hogy mennyire lehet jellemző a korrupció a gazdasági élet egy-egy területén. Egy ilyen, a korrupció szempontjából fontos terület a közbeszerzéseké. A már vizsgált öt ország mellett érdemes még Romániát is figyelembe venni. Nézzük meg azt, hogy a közbeszerzéseknél mennyire sikerült erősíteni a versenyt, növelni a korrupció kontrollját, és legyen itt is Ausztria a célország! Az előbb azt láttuk, hogy itt alacsonyabb szintűnek érzékelik a korrupció szintjét, mint a többi ország bármelyikében.

A korrupciós kockázatok alakulásáról egy viszonylag egyszerű mutató is jól tájékoztat: az évente lebonyolított közbeszerzések hány százalékánál volt több mint három versenyző. Ennek megfigyelése azért fontos, hogy kiküszöböljük az úgynevezett S. modell következményeit. Ezt a modellt Magyarországon eleinte az építőiparban alkalmazták. Egy korrupt tranzakció akkor is megvalósulhat, ha teljesül az a hallgatólagos kritérium – és több esetben uniós előírás -, hogy egy szerződésért legalább három ajánlat versenyezzen.

Hozzál két vesztőt

– tartja az ősi magyar mondás, de az S. modell ennél is tovább megy. Ennek első változatában valójában a „főnök” egy megbízottja szervezi a korrupt tranzakciókat, lehetőség szerint saját villájába invitálva a piaci szereplőket. Az így „egyeztetett” tendereken aztán az előírásoknak megfelelően többnyire három pályázó „versenyez”. Nagy ritkán négy. Mindenki tudja, mi a dolga, mikor, ki fog nyerni és mennyiért. A „főnök” megbízottja mindent meghatároz. „Minden szépen le van papírozva” – ahogy mondani szokták.

Mi azonban éppen ezt a szabályosságot tudjuk kihasználni az elemzés során. Elég azt megfigyelnünk, hogy mikor van négy vagy négynél több pályázó, aztán figyelembe kell vennünk azt is, hogy mekkora volt a szerződés nettó értéke, a közbeszerzési eljárás nyílt eljárás volt-e vagy sem, milyen termék, munka vagy szolgáltatás megvásárlásáról volt szó. És persze azt is, hogy melyik országban és évben kötötték meg a szerződést.

A számításhoz az EU által gondozott adatbázis, a Tenders Electronic Daily 2006 és 2019 közötti adatait (7,6 millió szerződés adatát) kell csak letölteni és adatbázisba rendezni.*A számítások során figyelembe vett szerződések listáját lásd itt. Az elemzés során logit becsléseket futtattunk annak esélyét vizsgálva, hogy az adott közbeszerzési szerződésért háromnál több ajánlatkérő versenyzett-e, vagy sem. A becsléseknél figyelembe vettük a szerződésnagyság, a vásárolt termék vagy szolgáltatás fajtája, az eljárás típusa (nyílt vagy nem nyílt) és az évek hatásait is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes közép-kelet-európai országoknál a több mint három versenyző esélye hányadrésze a célországnál (Ausztria) megfigyelt esélynek. Az adatbázis létrehozását és a szóban forgó elemzést tartalmazó stata do file-t pedig lásd itt. Ennek felhasználásával bárki ellenőrizheti az itt közölt számítások helyességét. Közbeszerzési adatok elemzését ugyanis fel lehet használni összehasonlító vizsgálatoknál. Az eredmények aztán módot adhatnak a korrupció és az intézményi konvergencia elemzésére is.

Legalább négy pályázó azt is jelenti, hogy az ilyen szerződéseknél sokkal erősebb lehetett a korrupció kontrollja, mint egy, kettő vagy – mint ahogy az S. modellből következik – három ajánlat mellett lebonyolított tendereknél. Négy vagy több ajánlatnál a tendernek az ajánlatkérőt is beleértve legalább öt szereplője van. Ekkor sokkal nehezebb létrehozni egy korrupt tranzakciót, mint kevesebb szereplő esetén, hiszen a korrupt tranzakció egyik alapfeltétele a bizalom magas szintje a korrupt szereplők között.*Lásd: Della Porta, D., Vanucci, A. 1999. Corrupt Exchanges. Actors, Resources, and Mechanisms of Political Corruption. London and New York: Routledge; Della Porta, D., Vanucci, A. 2012. The Hidden Order of Corruption. An Institutional Approach. Farnham: Ashgate; és Lambsdorff, J. G. 2007. The Institutional Economics of Corruption and Reform. Theory, Evidence and Policy. Cambridge: Cambridge University Press. Ezt a mély bizalmi viszonyt öt vagy több szereplőnél (négy vagy több ajánlattevő és a közbeszerzés kiírója esetében) nyilvánvalóan nehezebb megteremteni, mint egy-két vagy három ajánlattevő esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA piaci versenyt is porig rombolja a korrupcióAhogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

A korrupciós kockázatok kontrolljának szintjét tudjuk tehát a versenyzők számával mérni: minél magasabb egy évben egy országban (más tényezők hatásait is figyelembe véve) az osztrák szinthez képest a legalább négy pályázó mellett megkötött közbeszerzések aránya, annál jobb a helyzet, annál erősebb lehet az adott országban a közbeszerzéseknél a korrupciós kockázatok kontrollja.

A 2006-2019 közötti időszakot úgy bontottuk ketté, hogy a magyar esetben láthassuk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatását: a 2006-2010 és a 2011-2019 közötti két szakasz adatait hasonlítottuk össze.

Az ábra több tanulsággal is szolgál. Az első az, hogy az országok elhelyezkedése és Ausztriához viszonyított helyzetük változása nagyon hasonlít az első ábrán látotthoz. Itt is Észtország a legjobb: már 2006-2010 között elérte az osztrák szint 47 százalékát, majd példátlan javulást láthatunk, 2011-19-re már 44 százalékkal erősebb a balti országban a korrupció kontrollja, mint Ausztriában.

Aztán azt is láthatjuk, hogy majdnem minden ország javított helyzetén az első időszakhoz képest. A lengyelek 20-ról 31 százalékra, a szlovákok 14 százalékról 55 százalékra, a csehek 45 százalékról 62 százalékra, a románok pedig 35 százalékról 50 százalékra.

Most is egyedül Magyarország lóg ki a sorból:

bár nem a magyar érték a legrosszabb (a lengyelek sokkal mélyebbről indultak), de egyedül nálunk láthatunk távolodást az osztrák szinttől: míg 2006-2010 között az osztrák szint 41 százaléka volt a korrupció kontrollja, addig 2011-2019 között már csupán 37 százaléka. Magyarországot tehát már a sokak által lesajnált Románia is megelőzi e téren.

A NER tehát mindkét mutató alapján azt hozta magával, hogy Magyarország új, különleges úton indult el: Ausztriához képest tíz éves távlatban a korrupció szintje nemhogy csökkent, hanem inkább nőtt. Ezzel szemben Szlovákia és Csehország, Románia, Lengyelország és Észtország éppen arra példa, hogy a korrupció csökkentésében már tízéves távlatban lehet szemmel látható eredményeket elérni. Tizenkét évvel ezelőtt tehát nagyot tévedtem: ez lehetséges.

Annak az útnak a költségeit és kockázatait pedig, amelyen a NER-vezérelt Magyarország jár, a korrupcióval foglalkozó politikai gazdaságtani irodalom már bőven elemezte és bemutatta.*Lásd: Acemoglu, D, and Robinson, J. A. 2012. Why Nations Fail: The Origins of Power, Prosperity, and Poverty. New York: Crown Business; Haber, S. (ed.). 2002. Crony Capitalism and Economic Growth in Latin America: Theory and Evidence. Stanford, CA: Hoover Institution Press; Lambsdorff, J. G. 2007. The Institutional Economics of Corruption and Reform: Theory, Evidence, and Policy. Cambridge, UK: Cambridge University Press; Murphy, K. M., Shleifer, A., and Vishny, R. W. 1993. “Why is Rent-Seeking so Costly to Growth?” The American Economic Review, Vol. 83, No. 2, pp. 409–414; Rose-Ackerman, S. 1999. Corruption and Government: Causes, Consequences and Reform. Cambridge, New York, USA: Cambridge University Press; Rose-Ackerman, S. and Lagunes, P. (eds.). 2015. Greed, Corruption, and the Modern State. Essays in Political Economy. Cheltenham, UK: Edward Elgar. A kérdés most már csak az, hogy ezek az elméleti előrejelzések Magyarország esetében hogyan és mikor fognak teljesülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmikor a kleptokrácia bukása után kielemezték, hogyan hatnak a gazdaságra a haveri cégekA haverok által irányított cégek burjánzása az egész társadalom jóllétét veti vissza. Igaz, vannak, akik jól járnak, amíg kártyavárként össze nem omlik az egész.

Adat korrupció korrupciókutató közbeszerzés ner Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. október 22. 16:22 Adat

Tombol a járvány Kelet-Európában, de Magyarország nem szigorít, hanem enyhít

A román kórházakban Bergamót idéző állapotok uralkodnak, Lettország zár, Csehországban és Lengyelországban is korlátozások jöhetnek.

Stubnya Bence
2021. október 21. 15:02 Adat

Egekben a benzin ára, de ha a pénztárcánkat nézzük, volt már rosszabb is

A gázolaj után bűvös 500 forintos szinthez közelíti a benzin átlagára is, de bizonyos szempontból 2019 előtt mégis rosszabb volt a helyzet. De mi történik a régióban?

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.

Fontos

Pálos Máté
2021. október 23. 18:28 Közélet

Hátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket a magyar önkormányzatok 

A figyelmeztetése után átmenetileg javul a helyzet, de gyorsan visszatérnek a diszkriminatív eljárásrendhez.

Stubnya Bence
2021. október 23. 07:32 Podcast

A kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezni

A 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Bucsky Péter
2021. október 22. 06:08 Közélet

Az óvónők bére egyre siralmasabb, a szegényebb családok egyházi, a tehetősek magánovit választanak

Nyolc évvel a diploma után havi bruttó 234 ezer forint az óvópedagógusi életpálya mai valósága.