Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2019. október 22. 17:13 Közélet

A piaci versenyt is porig rombolja a korrupció

(A szerző a KRTK KTI tudományos főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A közbeszerzési korrupció azt jelenti, hogy megszegik a piaci verseny szabályait.*A cikk a CRCB (Korrupciókutató Központ Budapest) egy kutatási programjának részeredményeit ismerteti. A kutatást magyar állampolgárok pénzügyi támogatása teszi lehetővé. Nemcsak azt, hogy a piaci ár felett vásárolunk meg valamilyen terméket, mint egy autópálya- vagy vasúti szakaszt, számítástechnikai szolgáltatást vagy szoftvert. Nem is csak azt, hogy egy adott összegért a piaci verseny mellett lebonyolított közbeszerzéshez képest silányabb minőségű szolgáltatásokhoz, termékekhez jutunk.

Mindkét esetben közvetlen veszteség éri az adófizetőket. Az első esetben ez a közvetlen társadalmi veszteség abban mutatkozik meg, hogy az állam polgárai kevesebb jószághoz, szolgáltatáshoz jutnak hozzá, mint piaci verseny mellett juthattak volna. A második esetben pedig a gyenge minőség eredményeként magasabb kockázatokat kell vállalniuk, például rossz minőségű tűzoltó autók megvásárlása és üzembe állítása után nőni fog a halálos kimenetelű tűzesetek valószínűsége. Vagy többletköltségeket kell kifizetniük, például a tavaly silány minőségben felújított utat/vasúti pályát/villamos sínt idén újra „fel kell újítani”.

De lehet mindkettő is egyszerre. Gyenge közbeszerzési versenyt követően megvalósított, nagy volumenű beruházások után is rossz minőségű (például magas arzéntartalmú) marad az ivóvíz, továbbra is károsítja az egészséget, ezért újabb beruházások válnak majd szükségessé.

De ezeken felül létezik egy másik, nehezen számszerűsíthető komponense is a korrupt gyakorlatból fakadó társadalmi veszteségnek. A közbeszerzési korrupció ugyanis a piaci verseny semmibevételén keresztül tud csak érvényre jutni, elérni azt a célját, hogy a piaci ár feletti járadékot biztosítson a korrupt szereplők, illetve a mögöttük álló megbízó számára. A piaci verseny korlátozása, illetve kiiktatása ezért a fentieken túl egy másik nagyon fontos következménnyel jár:

azonnal – és hosszú távon egyre inkább – csökkenti a vállalkozói hajlandóságot, csökkenti az ország növekedési képességét.

Csökkenti annak valószínűségét, hogy ne oligarchák, a vezérhez kötődő szereplők, hanem vállalkozók lépjenek be egy-egy piacra. A közbeszerzések esetében a piaci verseny korlátozása tehát közvetve is rombolja a társadalmi jólétet.

Érdemes ezért egy pillantást vetni a piaci verseny erősségére és ennek változására is – a korrupciós kockázatok megfigyelésén és elemzésén túl. A CRCB közösségi finanszírozás által megvalósuló, folyamatban lévő kutatása, amely a magyarországi közbeszerzési korrupció témáját vizsgálja 2005-2018 közötti adatokon, a piaci verseny vizsgálatára is kitér. A CRCB a verseny erősségét három indikátor alapján méri:

  1. a versenyzők számából kiindulva;
  2. a koncentráció nagyságával;
  3. a legnagyobb közbeszerzési szerződéseket nyerő cégek nyerési esélyeinek szórásával.

A versenyzők számának értelmezése egyértelműnek tűnik: minél több versenyző, annál erősebb a verseny. De érdemes figyelembe venni néhány további szempontot is, erről bővebben a csillagra kattintva.*Figyelembe kell venni, hogy a verseny erőssége nem lineárisan változik a versenyzők számával. Például nagyobb az ugrás a versenyerősségben, ha 3 helyett 4 pályázó ad be ajánlatot, mint ha 7 helyett 8. Másrészt arra is ügyelni kell, hogy a versenyzők száma nem normális eloszlást követ, ezért nem helyes és félrevezető következtetéseket eredményez, ha a verseny erősségét a versenyzők átlagos számával mérjük. Helyesebb a versenyzők számának logaritmusával számolni. Ez a megoldás ráadásul megfelel annak az intuíciónak is, hogy a versenyzők számának növekedésével a verseny erőssége egyre kisebb mértékben nő. Ha az így számolt versenyerősség-mutató átlagának alakulását nézzük Magyarországon, akkor 2005-2018 között szinte végig folyamatos és egyértelmű romlást látunk. A verseny erőssége csökkent az időszak alatt, mindössze 2016-2017-ben látható némi erősödés, amit aztán 2018-ban újra csökkenés követett.

 

A piaci verseny erősségét mérő másik mutató azt jelzi, hogy mennyire koncentrált a közbeszerzési piac, és ez a koncentráltság hogyan változott az évek során. Ehhez ki lehet számolni például, hogy évenként a legnagyobb közbeszerzési szerződést megnyerő cég az közbeszerzési érték hány százalékát nyerte.*Ha egy cég egy jól körülhatárolható cégcsoporthoz tartozott, amely cégcsoportnak ugyanaz a tulajdonosa, akkor a cégcsoporthoz tartozó összes céget figyelembe vettük a számításnál. Ilyen volt például a Strabag vagy a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó cégek (R-Kord, Mészáros és Mészáros Kft. stb.). Ha ez a szám növekszik, akkor ez arra utal, hogy nőtt a közbeszerzési piac koncentráltsága és csökkent a verseny erőssége: a legnagyobb nyertesek egyre nagyobb szeletet tudnak maguknak megszerezni a közbeszerzési tortából.*Persze jobb lenne, ha a klasszikus Herfindahl–Hirschman Index-et alkalmaznánk, de ez a magyar közbeszerzések nyilvántartása miatt szinte lehetetlen, mivel a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett 2005-2018 közötti dokumentumokban a nyertes cégek jobbára csak a nevükkel szerepelnek (több esetben, pl. konzorciumoknál még ezzel sem, pl. „nyertes ajánlattevő: Viharsarok 2 konzorcium”), és adószámuk vagy bármilyen más numerikus azonosítójuk az utóbbi évektől eltekintve hiányzik. Továbbá, egy nyertes cég nevét általában többféle módon tartalmazzák a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett dokumentumok. E probléma áthidalására a legnagyobb tíz vagy húsz közbeszerzés nyertesének piaci részesedésére vonatkozó, viszonylag egyszerű mutató ötletét Magyar Bálint vetette fel egy műhelyvita során. Ha csökken, akkor a közbeszerzési piac koncentráltsága is csökken, több cég között oszlik meg a piac, ami a piaci verseny növekedését is jelenti.

A továbbiakban a 2007-ben és 2018-ban a legnagyobb értékű tíz közbeszerzést*A keretszerződésektől itt eltekintettem, ezeket nem veszem figyelembe. nyerő cég adatait elemzem néhány szempont szerint. 2007-ben tíz cég nyerte a legnagyobb tíz közbeszerzést, míg 2018-ban nyolc cég. A két évben a top 10 közbeszerzést megnyerő cégek között van átfedés is (Strabag), egyébként a két év legnagyobb nyertesei eltérnek egymástól. Ennek ellenére a két csoport közel azonos számban nyert közbeszerzést 2005-2018 között, egyedül 2018-ban nyertek a 2018-ban legnagyobb nyertesek jóval többet (összesen 572 közbeszerzést, szemben a 2007-ben top 10-be tartozó cégek által megnyert 343 közbeszerzéssel).

 

Mivel az egyik évben nyertes cégek a másik évben is nyerhetnek közbeszerzést, érdemes nem évente, hanem többéves periódusonként vizsgálni a piaci koncentráció alakulását. Most csak hároméves periódusokat vizsgálok, ezekből is csak kettőt: a 2005-2007 közötti és a 2016-2018 közötti éveket, és csak azokat a cégeket veszem figyelembe, amelyek 2007-ben és 2018-ban a legnagyobb értékű tíz közbeszerzés valamelyikét megnyerték. Így közelítő képet kaphatunk arról, hogy hogyan változott a koncentráció az időszak alatt.

A következő ábrán a piros oszlopok jelzik azon cégek piaci részesedését, amelyek 2007-ben, a narancssárga oszlopok pedig azokat, amelyek 2018-ban nyerték a legnagyobb tíz közbeszerzést. Az ábráról jól látszik, hogy miközben a 2007-ben nyertek piaci részesedése 16,2 százalék volt, és ez 11,3 százalékra csökkent a következő korszakban, addig a 2018-ban a legnagyobb közbeszerzéseket nyerő cégek részesedése nőtt: 2005-2008-ban 6,8 százalék, majd 2011-2014-ben már 24 százalék lett.

 

Az ábra igazi üzenete azonban az, hogy miközben a 2007-ben a top 10 közbeszerzést nyerő cég piaci részesedése 16,2 százalék volt 2007-ben és a megelőző két évben, addig az ennek megfelelő arány 24 százalékra nőtt a 2018-as top 10 közbeszerzést nyerő cég esetében. Ez pedig a piaci koncentráció növekedésére és a verseny erősségének csökkenésére utal.

A harmadik mutató, amelyet a CRCB figyelembe vesz elemzése során, a cégek nyerési esélyeire vonatkozik.*Mivel több esetben fordult elő, hogy egy cég csak nyert és sohasem vesztett, ezért a szokásos nyer/veszít arány helyett a (nyer plusz 1) / (veszít plusz 1) aránnyal számoltunk. Ehhez ki kell számolni a nyerési esélyeket a top 10 közbeszerzést nyerő minden cég esetében és minden korszakban. Ezek önmagukban is nagyon fontos indikátorai annak, hogy egy cég – valamilyen különös erő miatt –, ha elindul egy közbeszerzésen, akkor szinte csak nyerni tud: az átlagosnak többszöröse lesz a nyerési esélye. Ezt az eredményt vagy termékeinek/szolgáltatásainak kimagasló minősége, extrém magas termelékenysége, vagy más tényezők, például kitűnő politikai kapcsolatai magyarázhatják.

Mivel itt cégcsoportok (2007-ben top 10 nyertes cégek és 2018-ban top 10 nyertes cégek) nyerési esélyeinek összehasonlításáról van szó, ezért itt érdemes azt megnézni, hogy vannak-e kiugró nyerési esélyek a két időszakban, illetve hogyan változott a nyerési esélyek szórása. Feltéve, hogy termelékeny cégek ugyanolyan arányban nyertek 2007-ben és 2018-ban, a nyerési esélyek szórásának csökkenése a piaci tényezőkkel nem magyarázható nyerés esélyének csökkenésére, növekedése pedig ennek növekedésére utal. (Itt látható néhány érdekes ábra Mészáros Lőrinc nyerési esélyeinek furcsaságairól).

A top 10 szerződést nyert cégek nyerési esélyeit két időszakra számoltam ki: a 2007-ben ide tartozó cégeknél a 2005-2009 közötti közbeszerzéseket, a 2018-ban top 10 szerződés nyerteseinél pedig a 2011-2018 közötti közbeszerzéseket vettem figyelembe. Az eredményül kapott negyedik ábráról jól látszik, hogy a 2018-ban legnagyobb közbeszerzéseket nyerő cégek 2011-2018 közötti nyerési esélyeinek mediánja és szórása is magasabb volt, mint a 2007-ben top 10 nyertesé 2005-2009 között. Itt a szórás növekedése érdemel figyelmet: ennek értéke 9,1-ről 15,5-re nőtt, ami arra utal, hogy a 2018-as nagy nyertesek között inkább voltak olyanok, amelyek ha 2011-2018 között elindultak egy közbeszerzésen, akkor azt meg is nyerték, mint a 2007-ben nagy nyertesek között, ha utóbbiaknál a 2005-2009 közötti éveket vesszük figyelembe.

 

Utolsóként érdemes megnézi azt is, hogy az utóbbi cégcsoportban – a 2018-ban top 10 nyerteseknél – az egyes cégeknek mekkora volt 2011-2018 között a nyerési esélye és melyik cég(ek) magyarázhatják a szórás növekedését. Ezt mutatja a következő ábra. Ebből világosan látszik, hogy 2011 után a Belfry cégcsoport cégeinek (róluk lásd itt) kimagaslók a nyerési esélyei a magyar közbeszerzési piacon: ha elindulnak, nyernek. De jóval a medián fölötti nyerési esélyt produkál az i-Cell MobilSoft is (róluk lásd itt). Mindkét cég többször indult együtt konzorciumi tagként a Mészáros Lőrinc által tulajdonolt cégekkel, amelyek, mint az ábráról jól látható, ugyancsak szép nyerési esélyekkel büszkélkedhetnek. Ezek a cégek extrém magas nyerési esélyei állnak a nyerési esélyek 2011-2018 között megfigyelt magas szórása mögött.

 

Kierjesztve e vizsgálatot a vizsgált időszak (2005-2018) minden évére és a jelenleginél több cégre, persze sokkal pontosabb kép nyerhető a piaci koncentráció, a piaci verseny és a nyerési esélyek közötti összefüggésekről. De már az itt bemutatott eredmények is azt mutatják, hogy érdemes foglalkozni azzal, hogyan változott a piaci koncentráció a magyar közbeszerzések piacán.

Közélet korrupció piac verseny Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Jandó Zoltán
2019. november 6. 17:00 Közélet

Tíz hónapot vesz el az életedből a szmog, szóval egyél répát

Répával védekezne a szmog ellen az indiai egészségügyi miniszter. Náluk másfél évet vesz el az emberek életéből a szállópor, nálunk 10 hónapot.

Hajdu Miklós
2019. november 6. 11:48 Közélet

Kevesebb embernek kellene élnie a Földön, hogy megfékezhessük a klímaváltozást

A helyzet romlása miatt csak egyre drasztikusabb társadalmi és gazdasági változásokkal van esély arra, hogy nagyjából fennmaradhasson a mai életformánk.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.