Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. szeptember 7. 18:08 Közélet, Pénz

Tetszhalott állapotba kerülhet az 1,2 millió embernek beígért budai szuperkórház-projekt

Miután a kormány kedd este egy tollvonással többek között azt a tervet is eltörölte, hogy legyen Budapest határában egy új autópályás és egy főúti csomópont, egyre kevésbé látszik, hogy belátható időn belül megépülhet a Buda délnyugati határába álmodott szuperkórház.

Ez az egészségügyi intézmény zöldmezősen épülne az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti, jelenleg még üres területen, amely Dobogó néven ismert. A tervek egy szupermodern kórházról szólnak, 1200 ággyal, teljes egészségügyi spektrummal, öt futballpályányi területen, és korántsem csak dél-budai lakosoknak. A kórház által lefedett terület a fővároson kívül öt megyére, a Dunántúl keleti részére terjedne ki, és összesen 1,2 millió lakost látna el. A jelenleg érvényes (de vélhetően nem végleges) látványtervből is látszik, hogy milyen impozáns épületegyüttesről van szó.

A Dél-Budai Centrumkórház látványterve. Fotó: Teampannon.hu

Ahogy azonban például a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) is írja a honlapján, a terület megközelítéséhez kulcsfontosságú lenne egy új, külön szintben megépülő autópálya lehajtó, illetve a 7-es úton egy új csomópont kiépítése. Ezek látszanak az alábbi vázlatos NKK-térképen, de egyben ezek azok az építési projektek is, amelyeket a kormány most lefújt.

Forrás: https://nkk.hu/fejlesztesek/del-budai-centrumkorhaz-megkozelitese/

Senki sem jelentette be tehát, hogy a kórház nem fog megépülni, de ha nem lesz megközelíthető a terület, akkor már az építkezés elkezdése sem tűnik logikusnak, a kórház működtetése pedig nyilvánvalóan lehetetlen nélküle.

László Imre, Újbuda polgármestere azt mondta megkeresésünkre,

a kórházhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztések törlése azt sejteti, hogy a kormány lemondott a kórház tervéről, pedig Budának különösen nagy szüksége van egy egészségügyi létesítményre, a budai oldal ellátása indokolttá teszi egy korszerű fekvőbeteg intézmény létrehozását. 

A szuperkórházként is emlegetett intézmény átadását kezdetben 2023-ra tervezték, később már arról beszéltek, hogy 2022 elején elkezdik az építkezést. A megnyitót legutóbb 2026-ra ütemezték be. Eddig csak a papírmunka részével (engedélyeztetés, terveztetés) haladt előre a munka, a terepen pedig némi előkészítés zajlott, így eddig is valószínű volt, hogy a legjobb esetben is további éveket fog csúszni a kivitelezés. Most már azonban a megvalósítás tényleg a jövő homályába tolódott.

Ha a kormány komolyan gondolta volna a kórház felépítését, akkor már betegeket fogadhatna a létesítmény, hiszen 2017-ben, tehát ezelőtt hat évvel jelentették be a beruházást

– mondja László Imre.

A körülbelül 300 milliárd forintra becsült összköltségnek jelentős részét az Európai Unió helyreállítási alapjából szerette volna a kormány biztosítani, ám ez az a forrás, amit a jogállamisági deficit miatt az unió visszatart. Miután pedig egyre több jele látszik annak, hogy a kormány hosszabb távon is az uniós források (átmeneti) hiányára rendezkedik be, könnyen elképzelhető, hogy a szuperkórház projekt is tetszhalott állapotba kerül.

A kórház építését a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordinálja, amely 2018-ban jött létre, és 2019-től kezdve évente 140-200 millió forintot használt fel, értelemszerűen nulla bevétel mellett. A társaság egy tucat főállású alkalmazottal működik, csak 2021 novembere és 2022 májusa között alkalmazott közel 30 dolgozót.

Bedros J. Róbertet, a projekt miniszterelnöki megbízott vezetőjét a Magyar Nemzet egy évvel ezelőtt arról kérdezte, hogy „a háborús infláció és az energiaválság miatti helyzet” mennyire akadályozza a projekt megvalósítását. A megbízott pedig azt mondta,

Mivel egyelőre a tervezés fázisában vagyunk, nem akadályozzák a munkát. Biztos vagyok abban, hogy mire az építkezés elkezdődhet, addigra ezeket a problémákat a kormány megoldja.

Most úgy tűnik, ez egyelőre nem sikerült, mert a kormány épp azzal indokolta a közlekedési részprojektet visszavonását, hogy a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat meg akarja tartani. Azaz uniós pénz nélkül saját forrásra lenne szükség, de azt bele kell tolni a rezsivédelmi alapba, magyarul a lakosság mesterségesen alacsonyan tartott villany- és gázszámlájába.

A brüsszelezés egyelőre nem kezdődött el a kórházzal kapcsolatban, de ha az elmúlt évek hasonlóan nagy állami építőipari beruházásait nézzük, akkor nehéz is lenne az unióra hivatkozni. Több száz milliárdos állami zöldmezős beruházásra akad néhány jó példa a közelmúltból, vagyis pusztán allokációs döntésekkel is magyarázható, hogy miért nem épült meg a kórház.

A Nemzeti Atlétikai Központ összköltségét közel 250 milliárd forintra, vagyis épp a szuperkórház teljes költségéhez közelítő összegre becsülik és a stadion 2020-23 között épült fel, amikorra eredetilag a kórházat is tervezték.

A Puskás Aréna összköltsége durván 190 milliárd forint volt, és 2017-19 között készült el, az MVM Dome pedig 2019-21 között nőtt ki a földből, 116 milliárd forintért.

A magyar építőipar messze nem csak stadionokba, hanem kórházakba is tudja önteni a betont, hiszen a kérdéses időszakban országszerte voltak kórházfejlesztések, sőt most is folynak több helyen (például Székesfehérvár, Salgótarján és Tatabánya). Ezek költségvetése azonban egy nagyságrenddel kisebb, mint a fent említett beruházásoké, és jellemzően nem zöldmezős beruházások, hanem a jelenlegi infrastruktúra kiegészítései.

Budapestre egyébként összesen négy, ehhez hasonló szuperkórházat terveznek építeni, ezek alapvetően változtatnák meg a magyar egészségügyi ellátás infrastrukturális színvonalát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz beruházás Dél-Budai Centrumkórház egészségügy kórház szuperkórház uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.