Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. április 23. 12:38 Közélet

Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt

Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.

A kutatók megállapítása szerint a szigorodó követelmények vélhetően hatottak a jelentkezőszámok csökkenésére, a visszaesés ugyanis a közvetlenül az érettségi után álló csoportokban volt jelentős, miközben az érettségizők számának változásával nem mutat összefüggést. A területi adatok elemzéséből kiderül továbbá, hogy a a felvételi követelmények változása tovább mélyítheti a regionális és ­társadalmi egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 2015 és 2019 között ugyanis még átlagon felül növekedett az általános felvételi eljárásban jelentkezők száma, a 2019 és 2020 közötti visszaesés azonban nagyobb mértékben érintette ezeket a területeket, mint a fejlettebb térségeket. A 2020 és 2021 közötti változások arra engednek következtetni továbbá, hogy

a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezők számának visszaesése.

A felsőoktatás elérhetősége ugyanis a család anyagi hátterén és a középiskola minőségén is múlik. Jobb érettségi eredmények eléréséhez gyakran pénzbeli ráfordítást igénylő különórák szükségesek, míg a különböző középiskola-típusok is változó mértékben készítik fel a tizenéveseket az érettségi vizsgákra: a természettudományi tárgyak eseteiben például egyértelmű a gimnazisták előnye a magasabb óraszámok miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Az egyes tudományterületek érintettségében is érdekes különbségek mutatkoznak: a pedagógusképzés esetén az elöregedő szakma utánpótlását övező problémákat fokozhatják a fentebbi tendenciák, míg a magas lemorzsolódással jellemezhető műszaki és informatikai területeken nem biztos, hogy kevesebben szereznek majd diplomát, ha a magasabb belépési küszöb mellett bekerült hallgatók körében később mérséklődik a képzésüket félbehagyók aránya – a szigorúbb elvárások persze általában is csökkenthetik a lemorzsolódási arányt.

A szigorítás hosszú távú hatásai persze kérdésesek – már csak azért is, mert valószínűleg a fenntartóváltás okozta bizonytalanságok sem közömbösek –, a kutatók szerint a (potenciális) jelentkezők egyéni motivációinak vizsgálatára lesz szükség a következő években. A közelmúltban többször is tapasztalható volt, hogy a felsőoktatás körülményeinek megváltoztatása – 2007-ben a hallgatói hozzájárulás felvetése, 2012-ben az államilag támogatott férőhelyek csökkentése – a jelentkezők számának hirtelen, de csak átmenetinek bizonyuló esésével járt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFidesz-tarolással jár együtt az iskolázatlanok magas arányaMinél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar MagyarországAz OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben kevesebb pénz jut a felsőoktatásra, a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete emelkedikÉvek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyetem egyetemisták felsőoktatás felvételi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 17:39 Közélet

Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése

Ha tovább harcol a kormány, ugorhat az idei költségvetésbe betervezett uniós bevételek 6,7 százaléka.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 14. 05:08 Adat, Közélet

Megmutatjuk, honnan szerezte vidéki szavazóit Magyar Péter pártja

A Fidesztől egyelőre nem tudott elcsábítani sok szavazót, a régi ellenzéki csoportosulásokat azonban minimum lefelezte a Tisza párt.

Stubnya Bence
2024. június 13. 17:03 Pénz

Több ezer gyerek nélkül maradt babavárós és csokos pár kap esélyt arra, hogy megússza a büntetést

Az érintett párok méltányossági eljárás keretében kérhetik, hogy az állam mondjon le a követeléseiről.

Trippon Mariann
2024. június 13. 16:09 Pénz

Lassan mozdulnak a nagy jegybankok, és ez az MNB mozgásterét is szűkíti

A szolgáltatások továbbra is gyors drágulása miatt csak nagyon lassan csökkentik a kamatokat a fejlett országok jegybankjai.