Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt
Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.
A kutatók megállapítása szerint a szigorodó követelmények vélhetően hatottak a jelentkezőszámok csökkenésére, a visszaesés ugyanis a közvetlenül az érettségi után álló csoportokban volt jelentős, miközben az érettségizők számának változásával nem mutat összefüggést. A területi adatok elemzéséből kiderül továbbá, hogy a a felvételi követelmények változása tovább mélyítheti a regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 2015 és 2019 között ugyanis még átlagon felül növekedett az általános felvételi eljárásban jelentkezők száma, a 2019 és 2020 közötti visszaesés azonban nagyobb mértékben érintette ezeket a területeket, mint a fejlettebb térségeket. A 2020 és 2021 közötti változások arra engednek következtetni továbbá, hogy
a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezők számának visszaesése.
A felsőoktatás elérhetősége ugyanis a család anyagi hátterén és a középiskola minőségén is múlik. Jobb érettségi eredmények eléréséhez gyakran pénzbeli ráfordítást igénylő különórák szükségesek, míg a különböző középiskola-típusok is változó mértékben készítik fel a tizenéveseket az érettségi vizsgákra: a természettudományi tárgyak eseteiben például egyértelmű a gimnazisták előnye a magasabb óraszámok miatt.
Az egyes tudományterületek érintettségében is érdekes különbségek mutatkoznak: a pedagógusképzés esetén az elöregedő szakma utánpótlását övező problémákat fokozhatják a fentebbi tendenciák, míg a magas lemorzsolódással jellemezhető műszaki és informatikai területeken nem biztos, hogy kevesebben szereznek majd diplomát, ha a magasabb belépési küszöb mellett bekerült hallgatók körében később mérséklődik a képzésüket félbehagyók aránya – a szigorúbb elvárások persze általában is csökkenthetik a lemorzsolódási arányt.
A szigorítás hosszú távú hatásai persze kérdésesek – már csak azért is, mert valószínűleg a fenntartóváltás okozta bizonytalanságok sem közömbösek –, a kutatók szerint a (potenciális) jelentkezők egyéni motivációinak vizsgálatára lesz szükség a következő években. A közelmúltban többször is tapasztalható volt, hogy a felsőoktatás körülményeinek megváltoztatása – 2007-ben a hallgatói hozzájárulás felvetése, 2012-ben az államilag támogatott férőhelyek csökkentése – a jelentkezők számának hirtelen, de csak átmenetinek bizonyuló esésével járt.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
