Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. április 23. 12:38 Közélet

Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt

Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.

A kutatók megállapítása szerint a szigorodó követelmények vélhetően hatottak a jelentkezőszámok csökkenésére, a visszaesés ugyanis a közvetlenül az érettségi után álló csoportokban volt jelentős, miközben az érettségizők számának változásával nem mutat összefüggést. A területi adatok elemzéséből kiderül továbbá, hogy a a felvételi követelmények változása tovább mélyítheti a regionális és ­társadalmi egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 2015 és 2019 között ugyanis még átlagon felül növekedett az általános felvételi eljárásban jelentkezők száma, a 2019 és 2020 közötti visszaesés azonban nagyobb mértékben érintette ezeket a területeket, mint a fejlettebb térségeket. A 2020 és 2021 közötti változások arra engednek következtetni továbbá, hogy

a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezők számának visszaesése.

A felsőoktatás elérhetősége ugyanis a család anyagi hátterén és a középiskola minőségén is múlik. Jobb érettségi eredmények eléréséhez gyakran pénzbeli ráfordítást igénylő különórák szükségesek, míg a különböző középiskola-típusok is változó mértékben készítik fel a tizenéveseket az érettségi vizsgákra: a természettudományi tárgyak eseteiben például egyértelmű a gimnazisták előnye a magasabb óraszámok miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Az egyes tudományterületek érintettségében is érdekes különbségek mutatkoznak: a pedagógusképzés esetén az elöregedő szakma utánpótlását övező problémákat fokozhatják a fentebbi tendenciák, míg a magas lemorzsolódással jellemezhető műszaki és informatikai területeken nem biztos, hogy kevesebben szereznek majd diplomát, ha a magasabb belépési küszöb mellett bekerült hallgatók körében később mérséklődik a képzésüket félbehagyók aránya – a szigorúbb elvárások persze általában is csökkenthetik a lemorzsolódási arányt.

A szigorítás hosszú távú hatásai persze kérdésesek – már csak azért is, mert valószínűleg a fenntartóváltás okozta bizonytalanságok sem közömbösek –, a kutatók szerint a (potenciális) jelentkezők egyéni motivációinak vizsgálatára lesz szükség a következő években. A közelmúltban többször is tapasztalható volt, hogy a felsőoktatás körülményeinek megváltoztatása – 2007-ben a hallgatói hozzájárulás felvetése, 2012-ben az államilag támogatott férőhelyek csökkentése – a jelentkezők számának hirtelen, de csak átmenetinek bizonyuló esésével járt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFidesz-tarolással jár együtt az iskolázatlanok magas arányaMinél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar MagyarországAz OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben kevesebb pénz jut a felsőoktatásra, a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete emelkedikÉvek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyetem egyetemisták felsőoktatás felvételi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. október 30. 10:54 Adat, Közélet

Olyan ütést kapott a magyar gazdaság, hogy a kormány szerint csak egy év múlva áll talpra

Újra recesszióba került a gazdaság, és Nagy Márton arra számít, hogy csak 2025 második felében következhet be nagy ugrás a teljesítményében.

Stubnya Bence
2024. október 30. 06:01 Közélet, Pénz

20 százalékos drágulás is benne van a pakliban jövőre a lakáspiacon

A kormány intézkedései mellett a piacra ömlő befektetői milliárdok hozhatnak fordulatot az előző évek pangása után a hazai ingatlanpiacon.

Jandó Zoltán
2024. október 28. 14:22 Közélet, Vállalat

Tiborcz István szépen elmonopolyzgat Budapesten

A miniszterelnök veje erősít a Dunakorzón és a Vörösmarty téren, miközben az adófizetés mezőt kormányzati segítséggel elkerülte a nyereséget illetően.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. november 4. 11:54 Világ

Az oddsok Trump mellett szólnak, de akár néhány ezer szavazat is dönthet

A fogadóirodáknál Donald Trump egy hajszállal esélyesebb, de az amerikai elnökválasztás ezúttal is egy maréknyi államban dől el. Ezek közül is Pennsylvania lehet a legfontosabb.

Kiss Péter
2024. november 3. 06:09 Pénz

Elérkezett Kína a „bármi áron” pillanathoz?

A kínai gazdaságpolitika mostani fordulata más, mint az eddigiek: nagyobb, átfogóbb és koncentráltabb, mint a korábbi egyszeri bejelentések.

Vermes Nikolett
2024. november 2. 06:06 Tech, Vállalat

A Temu ellen derül ki igazán, mennyit érnek az új uniós szabályok

Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.