Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. április 23. 12:38 Közélet

Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt

Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.

A kutatók megállapítása szerint a szigorodó követelmények vélhetően hatottak a jelentkezőszámok csökkenésére, a visszaesés ugyanis a közvetlenül az érettségi után álló csoportokban volt jelentős, miközben az érettségizők számának változásával nem mutat összefüggést. A területi adatok elemzéséből kiderül továbbá, hogy a a felvételi követelmények változása tovább mélyítheti a regionális és ­társadalmi egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 2015 és 2019 között ugyanis még átlagon felül növekedett az általános felvételi eljárásban jelentkezők száma, a 2019 és 2020 közötti visszaesés azonban nagyobb mértékben érintette ezeket a területeket, mint a fejlettebb térségeket. A 2020 és 2021 közötti változások arra engednek következtetni továbbá, hogy

a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezők számának visszaesése.

A felsőoktatás elérhetősége ugyanis a család anyagi hátterén és a középiskola minőségén is múlik. Jobb érettségi eredmények eléréséhez gyakran pénzbeli ráfordítást igénylő különórák szükségesek, míg a különböző középiskola-típusok is változó mértékben készítik fel a tizenéveseket az érettségi vizsgákra: a természettudományi tárgyak eseteiben például egyértelmű a gimnazisták előnye a magasabb óraszámok miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Az egyes tudományterületek érintettségében is érdekes különbségek mutatkoznak: a pedagógusképzés esetén az elöregedő szakma utánpótlását övező problémákat fokozhatják a fentebbi tendenciák, míg a magas lemorzsolódással jellemezhető műszaki és informatikai területeken nem biztos, hogy kevesebben szereznek majd diplomát, ha a magasabb belépési küszöb mellett bekerült hallgatók körében később mérséklődik a képzésüket félbehagyók aránya – a szigorúbb elvárások persze általában is csökkenthetik a lemorzsolódási arányt.

A szigorítás hosszú távú hatásai persze kérdésesek – már csak azért is, mert valószínűleg a fenntartóváltás okozta bizonytalanságok sem közömbösek –, a kutatók szerint a (potenciális) jelentkezők egyéni motivációinak vizsgálatára lesz szükség a következő években. A közelmúltban többször is tapasztalható volt, hogy a felsőoktatás körülményeinek megváltoztatása – 2007-ben a hallgatói hozzájárulás felvetése, 2012-ben az államilag támogatott férőhelyek csökkentése – a jelentkezők számának hirtelen, de csak átmenetinek bizonyuló esésével járt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFidesz-tarolással jár együtt az iskolázatlanok magas arányaMinél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar MagyarországAz OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben kevesebb pénz jut a felsőoktatásra, a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete emelkedikÉvek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Közélet egyetem egyetemisták felsőoktatás felvételi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Stubnya Bence
2022. június 24. 04:34 Közélet

Nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához

Tavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.

Fontos

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.

Hajdu Miklós
2022. június 30. 17:45 Adat

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén kell elviselni a tíz százalék feletti inflációt

A rendkívüli infláció következményei sokkal keményebben érinthetik az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon élőket, mint azokat, akik az ország más térségeiben laknak.