Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. április 23. 12:38 Közélet

Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt

Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.

A kutatók megállapítása szerint a szigorodó követelmények vélhetően hatottak a jelentkezőszámok csökkenésére, a visszaesés ugyanis a közvetlenül az érettségi után álló csoportokban volt jelentős, miközben az érettségizők számának változásával nem mutat összefüggést. A területi adatok elemzéséből kiderül továbbá, hogy a a felvételi követelmények változása tovább mélyítheti a regionális és ­társadalmi egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 2015 és 2019 között ugyanis még átlagon felül növekedett az általános felvételi eljárásban jelentkezők száma, a 2019 és 2020 közötti visszaesés azonban nagyobb mértékben érintette ezeket a területeket, mint a fejlettebb térségeket. A 2020 és 2021 közötti változások arra engednek következtetni továbbá, hogy

a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezők számának visszaesése.

A felsőoktatás elérhetősége ugyanis a család anyagi hátterén és a középiskola minőségén is múlik. Jobb érettségi eredmények eléréséhez gyakran pénzbeli ráfordítást igénylő különórák szükségesek, míg a különböző középiskola-típusok is változó mértékben készítik fel a tizenéveseket az érettségi vizsgákra: a természettudományi tárgyak eseteiben például egyértelmű a gimnazisták előnye a magasabb óraszámok miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Az egyes tudományterületek érintettségében is érdekes különbségek mutatkoznak: a pedagógusképzés esetén az elöregedő szakma utánpótlását övező problémákat fokozhatják a fentebbi tendenciák, míg a magas lemorzsolódással jellemezhető műszaki és informatikai területeken nem biztos, hogy kevesebben szereznek majd diplomát, ha a magasabb belépési küszöb mellett bekerült hallgatók körében később mérséklődik a képzésüket félbehagyók aránya – a szigorúbb elvárások persze általában is csökkenthetik a lemorzsolódási arányt.

A szigorítás hosszú távú hatásai persze kérdésesek – már csak azért is, mert valószínűleg a fenntartóváltás okozta bizonytalanságok sem közömbösek –, a kutatók szerint a (potenciális) jelentkezők egyéni motivációinak vizsgálatára lesz szükség a következő években. A közelmúltban többször is tapasztalható volt, hogy a felsőoktatás körülményeinek megváltoztatása – 2007-ben a hallgatói hozzájárulás felvetése, 2012-ben az államilag támogatott férőhelyek csökkentése – a jelentkezők számának hirtelen, de csak átmenetinek bizonyuló esésével járt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFidesz-tarolással jár együtt az iskolázatlanok magas arányaMinél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar MagyarországAz OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben kevesebb pénz jut a felsőoktatásra, a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete emelkedikÉvek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyetem egyetemisták felsőoktatás felvételi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.