A felsőoktatásban a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta folyamatosan csökken a diákok száma. 2010 és 2020 őszi félévei között a magyar diákok száma harmadával csökkent, míg a külföldieké 2,4-szeresére nőtt.
Magyarországon 2010-be minden huszadik egyetemista és főiskolás volt külföldi, 2020-ban viszont már minden hatodik.
A külföldiek magyarországi oktatás iránti érdeklődése természetesen siker, hiszen igen kemény nemzetközi verseny folyik a diákokért, számos fejlett országban igazán nagy üzlet az oktatás. Az Egyesült Államokban úgy becsülték, hogy a 2019/2020-as tanévben egymillió külföldi iratkozott be az ottani felsőoktatási képzésekre, ami a valaha volt legnagyobb érték.
A külföldi diákok a legtöbb esetben tandíjat fizetnek, és jelentős mennyiségű pénzt költenek – becslések szerint abban a tanévben összesen 45 milliárd dollárt vittek az amerikai gazdaságba. Ez óriási összeg, de persze az amerikai gazdaság egészéhez képest nem számottevő, hiszen a GDP 0,2 százalékát tette ki.
A koronavírus-járvány azonban erre az iparágra is jelentős hatással volt: a 2020/2021-es tanévben 16 százalékkal csökkent Amerikában a külföldi diákok száma, és ez 1,2 milliárd dolláros bevételcsökkenéshez vezetett.
Ehhez képest is érdekes jelenség azonban, hogy Magyarországon nincs érdemi nyoma a koronavírus-járványnak. Sőt, a külföldi diákok száma összességében még 5 százalékkal nőtt is. Igaz ugyan, hogy a nappali tagozatos tanulók száma 9 százalékkal csökkent, és az alapképzésben is 33 142-ről 30 382-re mérséklődött a számuk, ám főként a doktori képzésben növekedés volt.
Magyarországon a Tempus Közalapítvány felmérése szerint a 2019/2020-as tanévben 180 milliárd forintot költöttek a külföldi diákok, ami a magyar GDP 0,4 százaléka – vagyis nálunk jóval fontosabb a külföldi egyetemisták gazdasági hatása, mint az Egyesült Államokban.
A fejlett országokban általában kiemelt cél, hogy minél többen minél jobb oktatásban részesüljenek, és ezt segítik aktívan a kormányok. Magyarországon azonban a Fidesz célja éppen ennek az ellenkezője, a csökkentés volt a felsőoktatásban, amit a nyilvánosságban többnyire azzal indokolnak, hogy szakmát tanulni fontosabb, és különösen a bölcsész szakok diplomáit igyekeznek nem túl értékesnek minősíteni. Nem tudni, hogy ez mennyiben kommunikációs technika, de például a szolgáltatóközpontokban pont ilyen végzettséggel dolgozik a munkavállalók jelentős része a magyar átlagbér többszöröséért.
Miközben a kormány örülhet a külföldi egyetemistáknak, úgy tűnik, hogy a magyar diákok kedvét sikerült elvenni a (hazai) felsőoktatástól. Igaz, a népességfogyásnak köszönhetően is kevesebb az érettségi után továbbtanuló, de az alábbi grafikonon az is jól látható, hogy még a 18 évesek számához viszonyítva is jelentős csökkenés van: a magyar felsőoktatásban tanulók száma ötötödével esett vissza.
Van azonban még egy érdekes jelenség: míg a fejlett országokba általában azért mennek jelentős anyagi áldozatot is vállalva sokan tanulni, mert jónak tartják a célország oktatási színvonalát, Magyarországnak az is egyre inkább vonzereje lehet, hogy nálunk egyre többen tandíjmentesen tanulhatnak.
Magyarországon ugyanis 2013/2014-re már 23 ezerre nőtt a külföldi diákok száma, és azóta a növekedést alapvetően a magyar állam ösztöndíjával érkező külföldi diákok adták. A Stipendium Hungaricum ösztöndíj segítségével a fejlődő országokból érkeznek leginkább hazánkba diákok, Szijjártó Péter külügyminiszter külföldi útjai során az elmúlt években rendszeresen és szívesen írt alá ilyen megállapodásokat.
Nagyon gyorsan pörgött fel ez a program: míg 2015 őszén alig voltak többen ezernél az ösztöndíjasok, 2020 őszére már 10 759 diák tanult a magyar állam ösztöndíjával a hazai felsőoktatásban.
A Stipendium Hungaricum ösztöndíjával hazánkban tanuló diákok már a külföldi diákok 28 százalékát tették ki, és ez az arány egyre csak nőni fog, hiszen újabb és újabb megállapodásokat írtak alá. A diákok általában a teljes főiskolai vagy egyetemi képzésüket nálunk végzik, a 10,7 ezer diákból 4,1 ezren hároméves alapképzést, 3,8 ezren kétéves mesterképzést, 694-en osztatlan (azaz alapból ötéves) képzést végeztek, 1,9 ezren pedig doktori képzésen tanultak.
A doktori képzések esetében különösen érdekes, hogy a 7,6 ezernyi összes diákból 2835 volt külföldi 2020 őszén, közülük pedig 1932 stipdeniumos.
A doktori képzéseken tehát minden negyedik diák olyan külföldi, akit a kormány a magyar diákoknál általában jóval magasabb ösztöndíjjal támogat.
A doktori képzésben ugyanis az ösztöndíjasok a hazai diákokkal megegyező ösztöndíjat kapnak, az első két évben havi 140 ezer forintot, a második két évben 180 ezer forintot, csakhogy a külföldiek ehhez még ingyen kollégiumot vagy havi 40 ezer forint lakhatási támogatást is kapnak.
Az alapképzésben is ez a rendszer, és ott kódolva van a feszültség, hiszen míg a magyar diákoknak már csak 60 százaléka nem köteles tandíjat fizetni, addig a stipendiumosok ingyen szállást, vagy 40 ezer forint albérlet-támogatást, illetve 43,7 ezer forint havi ösztöndíjat is kapnak.
Míg a magyar diákok egyre nagyobb része csak évi több százezer forintos tandíj megfizetésével járhat egyetemre, a külföldi diákok a tandíjmentesség mellett plusz támogatásokhoz is jutnak.
Természetesen a fejlődő országok diákjainak támogatása indokolható, és az oktatási együttműködések hatása hosszú távon kifejezetten jelentős előnyt hozhat, sokkal inkább az arányok kezdenek visszás méreteket ölteni. A magyar diákok úgy érezhetik, hogy a férőhelyek korlátozásával és a magas tandíjakkal a hazai felsőoktatástól inkább elriasztja őket a rendszer, miközben jelentős erőforrásokat biztosít a külföldi diákok oktatására.
Már a költségvetésben is észrevehető, hogy a külföldiekre szán többet a kormány, mint a magyarokra. Míg a teljes felsőoktatásra 623 milliárd forintot szánt az állam 2020-ra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjakra ennek 5 százalékát, 33 milliárd forintot különített el, vagyis a felsőoktatásban tanuló diákokra átlagosan 2,6 millió forint állami kiadás jutott 2020-ban, ám ezen felül minden stipendiumos diákra további 3,1 millió is ment.
2018 és 2020 között a kormány 100 milliárd forinttal csökkentette a felsőoktatás állami finanszírozását, eközben azonban 30 milliárddal növelte a Stipendium Hungaricum támogatásainak összegét.
Az osztatlan képzéseken – ahova alapvetően az orvosi képzések tartoznak – a legmagasabb a külföldiek aránya, ott már minden negyedik tanuló külföldi.
Az összes hallgató 1,1 százaléka, összesen 3012 diák érkezett Németországból, a második helyen (vélhetően sok határon túli magyarnak köszönhetően) Románia áll 0,9 százalékkal, szoros versenyben Kínával, őket a szerbiaiak és az irániak követik.
A határon túli magyarok, az orvosira járó németek, izraeliek és az állatorvosi képzést preferáló norvégok mellett szinte csak stipendiumos diákok vannak nálunk, leginkább ázsiai országokból. Ez pedig arra utal, hogy hiába kimagasló a külföldi diákok számának és arányának emelkedése, az orvosi és az állatorvosi képzésen kívül máshova a magyar felsőoktatás nem tud érdemben külföldi diákokat bevonzani, csak úgy, ha a magyar állam fizeti a képzésüket, és még ösztöndíjat is ad nekik.
