keleti nyitás
Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Újratermelődik a kuruc-labanc szembenállás Magyarország Kína-politikájában
Ellenzékben az „értékalapú”, kormányon pedig az „érdekalapú” Kína-politika jellemző Magyarországon, akárcsak a legtöbb európai országban.
A NER keleti nyitásának egykori sztárjai egyáltalán nem szárnyalnak, inkább bukdácsolnak
A számok nem támasztják alá, hogy a 2010-es évek elején nagyra értékelt országok óriásit fejlődtek volna.
Miközben kevesebb pénz jut a felsőoktatásra, a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete emelkedik
Évek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.
Nem a politika mozgatja a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat
A elektronikai multik hozták az igazi keleti nyitást, Magyarország ma már a kínai gazdasági változásoknak, termelési sokkoknak legjobban kitett gazdaságok között van.
Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?
A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?
Valamit nagyon szeretne a magyar kormány Kínától. De vajon mit?
Minden keleti nyitásról szóló retorika ellenére Magyarország sokkal kevésbé tudta növelni a Kínába irányuló kivitelét, mint a többi uniós ország. A kormány mégsem ezen próbál javítani.
A Kína-barát Magyarország ellenáll az amerikai Huawei-fóbiának
Meg sem próbálunk lavírozni, egyenesen ellenszegülünk Amerikának, és Kína felé fordulunk.
A keleti nyitás meghirdetése óta folyamatosan csökken az unión kívüli magyar export aránya
Hatalmas volt a retorika, ehhez képest 24 százalékról 20 százalékra csökkent az arány.
