A keleti nyitás meghirdetése óta folyamatosan csökken az unión kívüli magyar export aránya
Hiába hirdetett a magyar kormány keleti (aztán később déli) nyitást, a KSH adatai szerint egyáltalán nem nőtt a teljes külkereskedelemhez viszonyítva az Európai Unión kívüli régiókba a magyar export. Továbbra is a kivitel közel négyötöde irányul az Európai Uniós tagállamokba, miközben a harmadik országokba az export ötöde.
Sőt, 2011 óta folyamatosan csökken az unión kívüli export részaránya a teljes külkereskedelmen belül. Az elmúlt nyolc évben 2011 volt a csúcs év, ekkor a magyar kivitel közel 24 százaléka irányult harmadik országokba, míg tavalyra ez ismét 20 százalék közelébe esett. Tehát éppen akkor kezdett el esni a harmadok országokba irányuló kivitel aránya, amikor meghirdették a keleti nyitást.
A kabinetnek nem volt szerencséje, hiszen éppen akkor vezették be az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, amikor az új piacok meghódítását és a keleti partnerországokba irányuló kivitel emelését kezdték ösztönözni. A kínai gazdaság növekedési üteme is lelassult. Ugyanakkor az USA-val folytatott külkereskedelem aránya nőtt az utóbbi években, ezért ha szűken, az EU-n kívüli fejlett országok nélkül vesszük a keleti nyitást, az még jobban esett volna.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy nem érdemes a jól bevált recepten változtatni, hiszen az EU tagállamaival zökkenőmentes a kereskedelem. Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy az unióba irányuló export minden évben sokkal nagyobb ütemben nőtt, mint az EU-n kívüli országok esetében.
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly új rekord volt a külkereskedelemben, miután 31 ezer milliárd forintra nőtt a kivitel forintban számított értéke. Igaz ugyan, hogy nagyrészt a hazánkban működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégeknek köszönhető a növekedés.
A kormány sem erőlteti ma már a keleti, majd a 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikáját. Bezárták a kereskedőházakat, amelyek több milliárd forintnyi közpénzt emésztettek fel, látható eredmény nélkül. Csak 2014-ben 2,3 milliárd, majd egy évre rá brutális, 5,9 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Ezt követően indult el a keleti nyitás jegyében létrehozott ázsiai kereskedőházak bezárási hulláma. Tavaly év végén pedig a déli nyitás során kialakított afrikai és dél-amerikai kirendeltségeket záratta be a kormány.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
