Peragovics Tamás, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa blogbejegyzésben elemzi, hogy a kínai kapcsolatait kiemelten kezelő Magyarország hogyan reagált az utóbbi hónapokban a Huawei távközlési óriással szemben megfigyelhető aggodalmakra.
Az Orbán-kormány ma is tartja Kína-barát pozícióját, ellenállva Washingtonnak, amely a Huawei játékterét szűkíteni szeretné, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva
– írja a kutató.
Amint arról korábban mi is többször írtunk, a Huawei nemzetközi megítélése ma meglehetősen ellentmondásos, mert (főleg az Egyesült Államokban) a kínai kormány potenciális trójai falovának tartják, amely a távközlési hálózatával képes lehet a kémkedést és a célzott hackertámadásokat segíteni.
A Huawei pénzügyi igazgatóját decemberben Kanadában amerikai kérésre le is tartóztatták, igaz, más ügyben, azzal a váddal, hogy a cég megszegte az iráni kereskedelmi embargót. Kanada ma várhatóan úgy dönt, hogy az igazgatót kiadja az Egyesült Államoknak kihallgatásra, és ez tovább élezheti a két nagyhatalom közötti kereskedelmi háborút.
Ahogy azonban Peragovics Tamás is bemutatja, a magyar kormány eközben (Szlovákiával együtt) stabilan áll a Huawei mögött. A kínai cég 2005 óta meghatározó szereplője a magyar iparnak, a biatorbágyi logisztikai központot Orbán Viktor személyesen avatta fel, és a kormány stratégiai szövetséget is aláírt a kínai társasággal.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2015-ben a Huawei 10 éves magyarországi születésnapjának díszvendége volt, majd 2017-ben a kínai központba is ellátogatott. Tavaly novemberben, amikor a nemzetközi hangulatban már erősen benne volt a Huawei-fóbia, a magyar kormány kiállt a cég mellett, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta, várakozásai szerint a Huawei 5G mobilhálózatot építhet Magyarországon.
Röviden összefoglalva, a magyar kormány azóta is következetesen azon dolgozik, hogy a Huawei számára nyereséges és stabil környezetet biztosítson a magyarországi növekedéshez
– írja a kutató.
Ennek további megerősítése, hogy a kormány határozottan kijelentette, nem lát nemzetbiztonsági kockázatot a kínai cégben, és (más országokkal ellentétben) nem fogja kizárni a jövőbeni 5G tenderekből. Sőt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyszer még azt is mondta, hogy a Huawei elleni vád valójában a Nyugat képmutatása.
A Huawei értelemszerűen kedvezően fogadja a magyar hozzáállást, és erre abból is lehet következtetni, hogy a vállalat regionális vezetője egy interjúban külön kiemelte, mennyire baráti viszonyban vannak Magyarországgal, és ezen még javítani is szeretnének.
A kutató szerint a Huawei magyarországi felfutása nem csak gazdasági okokra vezethető vissza.
Végső soron a Huawei az Orbán-kormány keleti nyitásának egyfajta mintapéldánya, mert azt illusztrálja, hogy a külpolitika irányváltása az ország gazdasági érdekeit szolgálja
– írja a kutató.
Egy esetleges Huawei elleni fellépés a teljes keleti nyitás vízióját tenné tönkre. Másrészt a magyar kormány amúgy is zsigerből ellenáll minden nyugatról érkező kérésnek, mert azt olyan külföldi kísérletnek tartja, amely a magyar szuverenitást aláássa. Valószínűleg ebbe a kategóriába sorolják azt az amerikai nyomásgyakorlást is, hogy a Huawei-t szorítsák ki a magyar állami megrendelésekből.
A kutató szerint az olyan kisebb európai országoknak, mint Magyarország, számolnia kell az elkerülhetetlen hátrányaival annak, hogy az amerikai figyelmeztetéseket nem veszi figyelembe, és inkább a jobb kínai kapcsolatok felé fordul. Az Orbán-kormány eddigi politikája azonban egyértelmű: Magyarország a Huawei védőbástyája.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
