Növekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.
Költségcsökkentésre és hatékonyságnövelésre van szükség, a változások a foglalkoztatásra is kihathatnak.
Ismét egyre több a támadás a Vörös-tengeren, ám a húsziktól kevésbé tartó orosz szellemflotta és a kínai kereskedők mégis növelik a forgalmat.
A kormány támogatásával hazánkban beruházó cégek egymás piaci részesedésére pályáznak, és nem biztos, hogy mindegyikük talpon marad.
A kormányfő keveset mond a jövő világrendjének alkotóelemeiről, míg külföldön abban sincs egyetértés, hogy mi a rend lényege és hogyan lehet megteremteni.
Bár jelentősen fellendültek a Magyarországra irányuló kínai tőkebefektetések, az első tíz célország közé csak Szerbia fért be tavaly Európából.
Noha az autópiac egésze gyengélkedik, az elektromos autók iránt egyre nő a kereslet Kínában.
Rosszabb kondíciók, de lazább (gazdaság)politikai feltételek jellemzik az eddig főként fejlődő országok által felvett mentőcsomagokat.
A kínai autóipar felemelkedésében kulcsszerepet játszott a kikényszerített technológiatranszfer, Európa most a kínai elektromosautó-gyártókat próbálja ugyanerre ösztökélni.
Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.