A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Ázsia változatlanul a globális növekedés egyik legfőbb motorja, az egyes országok gazdasága nagyrészt jó úton halad az éves GDP-célkitűzések megvalósítása felé, de közben a régió számára a stabilitás vált a legfontosabb szemponttá.

Kína strukturális ellenszéllel küzd a növekedésnek az 5 százalékos cél körüli stabilizálása során, míg Japán a kamatemelés és a gazdaságának újjáéledését lehetővé tevő lendület fenntartása közötti egyensúlyt keresi. Délkelet-Ázsiában a központi bankok türelmesen várják az amerikai jegybank egyértelmű jelzéseit, mielőtt elkezdenék a lazítást. Indiában, ahol a növekedés erőteljes, az infláció stabilizálása vált fontos feladattá.

Az, ahogyan az ázsiai országok a belső egyensúlyhiányukat kezelik, jelentős hatással lesz a térség 2024 hátralevő részét érintő kilátásaira.

Kontrollált stabilizálódás Kínában

Kína gazdaságának „ellenőrzött stabilizálásán” dolgozik, miközben az ország próbálja átvészelni az ingatlanpiaci visszaesést, és az adósságalapú növekedésről igyekszik a fogyasztás és a magas színvonalú gyártás irányába elmozdulni. A Fidelity-nél szoros figyelemmel kísérjük a kormányzati kötvénykibocsátáshoz hasonló fiskális intézkedéseket. A kínai éves növekedési ütemre vonatkozó előrejelzésünk kissé a hivatalos cél alatt van, mivel a cél megvalósítása mögött nem látunk elég erős politikai támogatást.

Ami a monetáris politikát illeti, a Kínai Népbank részéről nem számítunk jelentős kamatcsökkentésre mindaddig, amíg az amerikai jegybank egyértelműen irányt nem vált. De még ha a Fed lazításba is kezd, a kamatcsökkentés Kínában valószínűleg akkor is mérsékelt lesz, és a monetáris lazítás idén vélhetően csak másodhegedűs szerepet fog játszani a fiskális intézkedések mellett.

Néhány korai, de biztató jelét látni annak, hogy Kína gazdasági tevékenysége újra lendületbe jön. A szolgáltatások növekvő tendenciát mutatnak, az ipari ágazatok pedig visszatérnek a hosszú távú átlaghoz, bár az ingatlanszektor továbbra is a trend alatt marad. Mindez arra utal, hogy a kormány egyre közelebb kerül a gazdaság egyensúlyának helyreállításához.

Japán „szép új világa”

Japánban, ahol a gazdaság a több mint két évtizedes recesszióból és stagnálásból lábalt ki, enyhe és széles körű áremelkedés tapasztalható. A jegybank azonban vékony jégen lépked a gazdaságpolitikai normalizálás ütemének megválasztásakor, miután közel két évtized óta először emelte a kamatlábakat. A túl gyors emelés ugyanis visszafoghatja a növekedést és hatással lehet a pénzügyi stabilitásra is.

A fogyasztói árak emelkedését követően számos szakszervezet béremelést harcolt ki a munkavállalók számára a tavaszi bértárgyalások során. Innentől kezdve valószínűleg fenntartható lesz egy vállalható bér-ár ciklus, ami végső soron magasabb semleges kamatszintet eredményez Japánban. A jegybank esetleg kénytelen lesz tovább emelni az irányadó kamatlábat, hogy tartani tudja a 2 százalékos árstabilitási célt.

Az infláció folytatódó normalizációjával (refláció) a Fidelity-nél arra számítunk, hogy a japán pénzügyi piacok és az ingatlanszektor továbbra is tőkebeáramláshoz jutnak, melynek hátterében a tengerentúli forrásaikat hazatelepítő japán befektetők és a külföldi befektetők állnak majd.

Régiós kötéltánc

A stabil belső fogyasztás támogatja a növekedést Délkelet-Ázsiában, de a globális kereslet bizonytalansága miatt az export továbbra is gyengének mondható. A gyártási tevékenységek Kínából történő áthelyezése lendületet adhat a régió exportjának. Az olyan országoknak, mint Vietnám, Malajzia, Indonézia és Thaiföld, előnyös lehet, ha a világpiacon működő cégek csökkentik a Kínától való függőségüket, vagy az úgynevezett „Kína plusz egy” stratégiát követik, és ellátási láncaik egy részét a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) valamelyik tagországába helyezik át.

A lassuló export ellenére az ASEAN-országok nem szívesen csökkentik a kamatlábakat vagy gyengítik valutájukat, amíg az Egyesült Államokból nem érkeznek a lazításra utaló egyértelmű jelzések. A túl agresszív lazítás ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján katasztrofális tőkekiáramlást indíthat el ebben a térségben, amelyben a külső finanszírozás fontos szerepet játszik.

Összességében a régió jó úton jár a tavalyi, 4,3 százalékos mértéket némileg meghaladó éves növekedési ütem felé. Az esetleg a vártnál magasabb adatokat a gyártás Kínából történő gyorsabb áthelyezése vagy az erősebb globális kereslet okozhatja.

Indiában április és június között választások lesznek, és a közvélemény-kutatási eredmények Narendra Modi miniszterelnök jelenleg is kormányzó pártja mellett szólnak. A gazdaságra nagy hatással lesz, hogy a politikai döntéshozók hogyan tudják kordában tartani az inflációt az erős növekedési lendület folytatódása mellett. Az ország a globális ellátási láncok átrendeződéséből és a tőkebeáramlásból is profitál.

Mindez a régió egészére jellemző. Ázsia gazdaságának hajói továbbra is teljes gőzzel haladnak, de kormányosaik az út biztonságosabbá tétele érdekében a belső stabilitásra összpontosítanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulniAz ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb évtizedes csapdából törhet ki végre JapánTöbb évtized defláció után új korszak köszönthet be Japánban, amennyiben sikerül egy pozitív bér-ár ciklust elindítani és a gazdaságot növekedési pályára állítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóiparA kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz gazdasági növekedés india Indonézia infláció Japán Kína Malajzia Thaiföld Vietnam Olvasson tovább a kategóriában