Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. január 18. 11:23 Világ

Durvul a Huawei és a fejlett világ közötti sakkjátszma

Hetek óta nem telik el úgy nap, hogy ne lenne újabb erős hír a kínai Huawei és valamelyik fejlett nyugati ország közötti vita elmérgesedéséről. Ma az derült ki, hogy több más ország után már a németek is megtilthatják a cégnek, hogy a következő generációs mobilhálózatok építésében részt vegyen, az Oxfordi Egyetem pedig felmondta a kínaiakkal kötött eddigi összes támogatási szerződését.

A történetet azért nehéz átlátni és követni, mert egyre több szál jelenik meg benne, és az érintettek mindig egymásnak homlokegyenes ellentétes nyilatkozatokat tesznek.

Pillanatnyilag minden jel arra mutat, hogy a Huawei ki fog szorulni a világ vezető távközlési piacairól, már ami a hálózatépítést (és nem a készülékeladást) jelenti. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland már kizárta a céget a jövőbeni, 5G hálózatok tendereiről, az Egyesült Királyság és a mai hírek szerint újabban már Németország is hajlik erre, de amióta az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki az ügyben, nem nehéz kitalálni, hogy számos uniós ország is csatlakozhat a bojkotthoz.

Egyelőre eldönthetetlennek látszik az a kérdés, hogy mindez azért történik, mert a Huawei rendszerei nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatokat jelentenek, vagy azért, mert a nyugati világ le akarja törni a szerinte túl nagyra nőtt, túl nagy piaci befolyásra szert tett cég szarvait – vagyis védi a sajátjait. Valószínű, hogy az igazság valahol a két végletes megközelítés között lehet.

A nyugati aggodalmak szerint a Huawei berendezései trójai falóként képesek működni, vagyis ha egy országban a kínai cég építi ki a mobilhálózatot, akkor képes lehet azon keresztül megcsapolni a rajta keresztül folyó adatforgalmat, ami kémkedés. Arra is képes lehet a kínai kormány, hogy a hálózat adott esetben egy hekkertámadást is segítsen.

Sokan eleve megkérdőjelezik, hogy egy nagy kínai vállalat független maradhat a pekingi vezetéstől, de a Huawei esetében még az is erősíti a függőség képzetét, hogy alapítója egykor a kínai néphadsereg mérnöke volt, a kommunista pártnak pedig 1978 óta tagja.

A Huawei azonban már számtalanszor elmondta, hogy semmi köze a kínai államhoz, azon kívül, hogy az adóit rendesen befizeti.

A céggel szemben gyakran hangzik el vádként, hogy nem tisztességes módon nőtt ilyen nagyra. A Huawei a kínai szemmel logikus és mindennapos üzleti fejlődésen ment keresztül: egykor másolással kezdte, aztán az abban elért sikerekből származó tőkét gyorsan kutatás-fejlesztésre fordította, és hamar saját lábra állt. A nyugati szemléletben ez kimeríti a lopás és a szabadalmi jogok semmibevételének fogalmát, és ennek a gyakorlatnak a megtorlása most tökéletesen illeszkedik Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújába.

Ám ennek ellenére igazi fogást eddig még csak diplomáciai vonalon sikerült találni a Huawei-en. A cég pénzügyi igazgatóját amerikai kérésre december elején azért tartóztatták le Kanadában, mert azzal vádolják, hogy 2009-2014 között a Skycom nevű Huawei leányvállalat megszegte az Irán elleni kereskedelmi embargót, az igazgató pedig tudatosan félrevezette a hatóságokat. A Huawei tagadja, hogy tudomása lett volna a jogsértésről, Kína pedig hivatalosan is kérte az igazgató szabadlábra helyezését.

A cég egyik alkalmazottját Lengyelországban is letartóztatták kémkedés gyanúja miatt, az eset kapcsán pedig a lengyel belügyminiszter arra hívta fel a NATO és az Európai Unió vezetőit, hogy egységesen lépjenek fel a Huawei ellen. A kínai alkalmazott, akit az eset miatt a Huawei egyébként kirúgott, már 12 éve Lengyelországban dolgozott, de ottani karrierjét nem a cégnél, hanem diplomáciai vonalon kezdte, a kínai konzul attaséja volt öt évig.

Mindeközben egyébként a Huawei rendkívül sikeres a készülékek frontján. 2018-ban több mint 200 millió mobilt adott el világszerte, és ezzel a Samsung mögött a második legnagyobb globális gyártónak számít.

Világ 5G huawei kémkedés kereskedelmi háború távközlés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2019. június 18. 10:31 Pénz, Világ

Tengeri olajfúrók papírjait érdemes venni, csak el kell találni, hogy melyik nem megy csődbe

A Brent olaj ára olyan szintre csökkent, hogy lassan érdemes lehet befektetni, most mégis a kivárás mellett érvelünk.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 16:01 Vállalat, Világ

Közeleg a fordulópont, valamiről mindenképp le kell mondani a webáruházaknál

Két karton ásványvizet bolti áron eladni és házhoz vinni olyan tevékenység, amely soha nem lehet nyereséges. A kereskedők már nem sokáig tudják lenyelni a veszteséget.

Váczi István
2019. június 15. 12:08 Világ

Nem a pálmaolaj behozatalával romboljuk leginkább a környezetet

Európa pálmaolaj-importjának négyötöde fenntartható forrásból származik, a faanyagnál és a szójánál viszont sokkal rosszabb ez az arány.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.