Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. január 18. 11:23 Világ

Durvul a Huawei és a fejlett világ közötti sakkjátszma

Hetek óta nem telik el úgy nap, hogy ne lenne újabb erős hír a kínai Huawei és valamelyik fejlett nyugati ország közötti vita elmérgesedéséről. Ma az derült ki, hogy több más ország után már a németek is megtilthatják a cégnek, hogy a következő generációs mobilhálózatok építésében részt vegyen, az Oxfordi Egyetem pedig felmondta a kínaiakkal kötött eddigi összes támogatási szerződését.

A történetet azért nehéz átlátni és követni, mert egyre több szál jelenik meg benne, és az érintettek mindig egymásnak homlokegyenes ellentétes nyilatkozatokat tesznek.

Pillanatnyilag minden jel arra mutat, hogy a Huawei ki fog szorulni a világ vezető távközlési piacairól, már ami a hálózatépítést (és nem a készülékeladást) jelenti. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland már kizárta a céget a jövőbeni, 5G hálózatok tendereiről, az Egyesült Királyság és a mai hírek szerint újabban már Németország is hajlik erre, de amióta az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki az ügyben, nem nehéz kitalálni, hogy számos uniós ország is csatlakozhat a bojkotthoz.

Egyelőre eldönthetetlennek látszik az a kérdés, hogy mindez azért történik, mert a Huawei rendszerei nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatokat jelentenek, vagy azért, mert a nyugati világ le akarja törni a szerinte túl nagyra nőtt, túl nagy piaci befolyásra szert tett cég szarvait – vagyis védi a sajátjait. Valószínű, hogy az igazság valahol a két végletes megközelítés között lehet.

A nyugati aggodalmak szerint a Huawei berendezései trójai falóként képesek működni, vagyis ha egy országban a kínai cég építi ki a mobilhálózatot, akkor képes lehet azon keresztül megcsapolni a rajta keresztül folyó adatforgalmat, ami kémkedés. Arra is képes lehet a kínai kormány, hogy a hálózat adott esetben egy hekkertámadást is segítsen.

Sokan eleve megkérdőjelezik, hogy egy nagy kínai vállalat független maradhat a pekingi vezetéstől, de a Huawei esetében még az is erősíti a függőség képzetét, hogy alapítója egykor a kínai néphadsereg mérnöke volt, a kommunista pártnak pedig 1978 óta tagja.

A Huawei azonban már számtalanszor elmondta, hogy semmi köze a kínai államhoz, azon kívül, hogy az adóit rendesen befizeti.

A céggel szemben gyakran hangzik el vádként, hogy nem tisztességes módon nőtt ilyen nagyra. A Huawei a kínai szemmel logikus és mindennapos üzleti fejlődésen ment keresztül: egykor másolással kezdte, aztán az abban elért sikerekből származó tőkét gyorsan kutatás-fejlesztésre fordította, és hamar saját lábra állt. A nyugati szemléletben ez kimeríti a lopás és a szabadalmi jogok semmibevételének fogalmát, és ennek a gyakorlatnak a megtorlása most tökéletesen illeszkedik Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújába.

Ám ennek ellenére igazi fogást eddig még csak diplomáciai vonalon sikerült találni a Huawei-en. A cég pénzügyi igazgatóját amerikai kérésre december elején azért tartóztatták le Kanadában, mert azzal vádolják, hogy 2009-2014 között a Skycom nevű Huawei leányvállalat megszegte az Irán elleni kereskedelmi embargót, az igazgató pedig tudatosan félrevezette a hatóságokat. A Huawei tagadja, hogy tudomása lett volna a jogsértésről, Kína pedig hivatalosan is kérte az igazgató szabadlábra helyezését.

A cég egyik alkalmazottját Lengyelországban is letartóztatták kémkedés gyanúja miatt, az eset kapcsán pedig a lengyel belügyminiszter arra hívta fel a NATO és az Európai Unió vezetőit, hogy egységesen lépjenek fel a Huawei ellen. A kínai alkalmazott, akit az eset miatt a Huawei egyébként kirúgott, már 12 éve Lengyelországban dolgozott, de ottani karrierjét nem a cégnél, hanem diplomáciai vonalon kezdte, a kínai konzul attaséja volt öt évig.

Mindeközben egyébként a Huawei rendkívül sikeres a készülékek frontján. 2018-ban több mint 200 millió mobilt adott el világszerte, és ezzel a Samsung mögött a második legnagyobb globális gyártónak számít.

Világ 5G huawei kémkedés kereskedelmi háború távközlés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2019. augusztus 25. 17:02 Élet, Világ

Az autók számának csökkentése nélkül nehéz lesz elérni a klímavédelmi célokat

Nem elég, ha mindenki elektromosra cseréli a benzines vagy dízelautóját. A tömegközlekedés, valamint a gyalogos és biciklis infrastruktúra fejlesztésére van szükség a brit parlament bizottsága szerint.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 24. 11:49 Élet, Világ

Beárazták az emberéletet a csehek, és 15 millió forintra jött ki

Meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelyet egy biztosító támogatásként kifizethet évente egy beteg gyógyszerére.

Kasnyik Márton
2019. augusztus 24. 07:23 Világ

Példátlan következményekkel járhat a brazíliai erdőégetés

Lassan visszafordíthatatlan lesz Amazónia erdőinek pusztulása. Ha ez nem csak Brazília szuverén ügye, akkor akár a katonai beavatkozás is szóba jöhet.

Fontos

Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.

Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.