A baráti kereskedelem eredménye a csökkenő profit lenne, vannak, akik szerint a falak már javában épülnek.
Joe Biden elnöksége erős külpolitikai váltást ígér Washington részéről, de Kínával szemben kevés az esély a békülésre.
Ötvennél is több teherhajó várja legalább egy hónapja, hogy kirakodhasson kínai kikötőkben összesen 5,7 millió tonna, Ausztráliában kibányászott szenet.
Az USA a Boeingot, az EU az Airbust támogatta nem megengedett eszközökkel, de nem biztos, hogy most új vámokkal kéne kezelni a konfliktust.
Amerika olyan területen támad, ahol komolyan visszavetheti Kína technológiai fejlődését - ám járulékos kárként saját techiparát is megsebezheti.
Mindössze hat hét van az amerikai elnökválasztásig, amely nagyban befolyásolhatja a jövőt. Joggal merül fel a kérdés, mit tehet és mit tesz meg Amerika a gazdasági, politikai és katonai világelsősége érdekében?
Úgy tűnik, részben célt ér Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni politikája, sikerül meggyengíteni az ázsiai nagyhatalom pozícióit a telefonok és számítástechnikai eszközök gyártásában.
A két nagyhatalom rivalizálása központi téma marad a piacokon, a feszültségek nem múlnak el, de abban talán bízhatunk, hogy rövid távon senkinek sem érdeke túlfeszíteni a húrt.
A válság óta először esett vissza tavaly a világkereskedelem, de talpra állás helyett most itt a koronavírus.
Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.