Ha minden jól megy, egy 16 éves történet végére tehet pontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keddi döntése, amelyben megállapította, hogy az Egyesült Államok tisztességtelenül támogatta a Boeinget, ezért az EU ellentételezésként évi 4 milliárd dollárnyi amerikai importot vámolhat meg.
Bár ez az összeg alacsonyabb, de lényegében ugyanez történt a másik oldalon is tavaly, amikor a WTO az Airbus versenysértő állami támogatása miatt hatalmazta fel az amerikai kormányt, hogy 7,5 milliárd dollárnyi európai árut vámoljon meg. Ezzel nem is késlekedtek sokat, olyan termékek kerültek be a szórásba, mint a francia sajtok és a skót whisky-k.
Bár az Economist elemzése olyan bokszmeccshez hasonlítja az ügyet, ahol a végén mindkét fél felemelt kézzel ünnepel, talán találóbb hasonlat, hogy a ringben mindenkit kiütöttek – a bírót is beleértve. Igaz, csak az utóbbi, vagyis a WTO esetében van köze ennek az állapotnak ehhez a jogvitához, bár az amerikai kormányzat e téren meghatározó szereplői már jóval korábban elkönyvelték magukban, hogy a szervezet elfogult az USA-val szemben.
Ezért aztán az amerikaiak az utóbbi négy évben többféle módon akadályozták a WTO működését, például a fellebbviteli testület új tagjai kinevezésének blokkolásával. Ez a működőképesség határára tolta az egész szervezetet, ezért is távozott idő előtt a WTO főigazgatója. Ha Donald Trumpot újraválasztják, ez a helyzet valószínűleg nem is változik, ha viszont Joe Biden lesz a következő amerikai elnök, ismét felértékelődhet a szervezet.
A Boeing a 737 Max gépeinek katasztrófái és a továbbra is érvényben lévő repülési tilalma miatt már a koronavírus-járvány előtt is nehéz helyzetben volt, míg az Airbus esetében egyértelműen a világjárvány a problémák forrása. Mindkét nagy repülőgyártó részvényárfolyama megfeleződött, rengeteg embert kellett elbocsátaniuk, és mivel a várakozások szerint a légi közlekedés csak lassan tér magához, páréves távlatban sem vár fényes jövő rájuk.
Emiatt is lehet reménykedni abban, hogy a további vámok kivetése helyett létrejön valamiféle tárgyalásos megállapodás. Az EU október 27. után vetheti ki az új vámokat, de szinte biztosan megvárja a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás kimenetelét. Az EU nem akar transzatlanti kereskedelmi háborút, és ha Biden nyer, akár egy jó kezdet is lehet a repülős vámokról való kölcsönös vagy legalábbis összegszerűen arányos lemondás.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
