Miután a koronavírus-világjárvány és Ukrajna orosz megszállása miatt összeomlottak a globális ellátási láncok és komoly logisztikai problémák léptek fel a világkereskedelemben, az Egyesült Államok, Európa, és egyes ázsiai országok elkezdték új alapokra helyezni kereskedelmi-gazdasági kapcsolataikat, ugyanis a kereskedelmet amennyire lehet, a politikailag megbízhatónak ítélt országokban akarják tartani. Ugyanakkor több gazdasági szereplő szerint komoly ára lehet annak, ha a geopolitikai szembenállás eluralkodik a világkereskedelmi kapcsolatokon, mert ezzel a világ – újra – elindul a blokkosodás útján, a gazdasági értelemben vett globalizáció trendjével szemben: az olcsó vámok és tarifák rendszere miatt az elmúlt évtizedekben minden korábbinál kevesebb költséggel és gyorsabban lehetett szabadon mozgatni a világon az árut. A Samsung és a Gap például a “baráti kereskedelem” elvének megfelelően alakította át a közelmúltban az ellátási láncait, de az elsősorban elektromos autók akkumulátoraihoz elengedhetetlen ritka földfémek ellátási láncainak újragondolása is folyamatban van, írja a Wall Street Journal.

Hidegháborús logika?

A baráti kereskedelem támogatói szerint így csökkenni fognak a kereskedelmi kockázatok, és el tudják kerülni, hogy nem megbízható autokratikus rezsimekkel, legfőképp Kínával és Oroszországgal függési viszonyba kerüljenek. Szerintük ez kompromisszumos félút van a hazai termelés, az izoláció, valamint a szélessávú globális gazdaság között. 

Ugyanakkor a baráti kereskedelemnek kritikusai is akadnak, ők a folyamatban kockázatot és elkerülhető költségeket látnak: a globális gazdaság felszabdalása és egymástól elszeparált ellátási láncok párhuzamos jelenléte hosszú távon újra blokkosítja a világot és lenullázza az elmúlt évtizedek gazdasági eredményeit, például a fejlődő országokban százmilliók bérének emelkedését, a nyugati világban pedig az árak mérséklését.

Szerintük ez a trend oda fog vezetni, hogy a gazdasági ésszerűség helyett politikai alapon fognak döntéseket hozni egyre több területen, olyan ágazatokat is beleértve, amelyeknél ez nem lenne biztonsági szükségszerűség. 

Az Európai Bank elemzőjét, Beata Javorcikot mindez éppen arra a szovjet gyakorlatra emlékezteti, amely szerint csak a kommunista világnézetet osztó országokkal lehet kereskedni. 

Épülnek a falak

A World Trade Organization (WTO) korábban már kiszámolta, hogy a világgazdaság kettészakadása – egy Egyesült Államok központú és egy Kína központú gazdasági buborékra – a teljes bolygó termelését egy-két évtized alatt mintegy 5 százalékkal csökkentené. A baráti kereskedelem a WTO-elemzők szerint magasabb árakhoz és kisebb profithoz vezetne a nyugaton, úgy, hogy a költségek a szegényebb országokon aránytalanul oszlanának el.

Persze az igazi kérdés, hogyan fogják a szereplők meghatározni a gazdasági döntések során a barát és az ellenség fogalmát, vagyis mennyire engedik be széles területre a baráti kereskedelmet.

Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde szerint mindenesetre azért nem indokolt kimondani a globalizáció végét, még akkor sem, ha kétségtelenül szűkülni fognak a vállalkozások lehetőségei a költségcsökkentésre. Ami még tovább fogja növelni az inflációt. Lagarde valószínűtlennek tartja, hogy visszatér az elmúlt évek alacsony inflációs korszaka. 

Az amerikai pénzügyminiszter, a baráti kereskedelem szószólója, Janet Yellen szerint viszont mindez már folyamatban van, nem kis mértékben Kína bezárkózó attitűdje miatt. Az Egyesült Államok és Európa érdeke bizonyos ellátási láncok elhelyezése a nagy számú baráti országokba, azért, hogy továbbra is biztosítsák a piachoz való hozzáférést, de közben csökkentsék az országok kitettségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁzsia falja az orosz olajat Európa helyettMiközben az Európai Unió próbál szabadulni az orosz olajtól, Oroszország láthatóan elkezdte Ázsia felé áthelyezi az exportját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem vesztegelt még ennyi teherhajó céltalanul a világ tengereinA tengerészek hosszú hónapokat, akár éveket is eltölthetnek a hajókon, remélve, hogy megkapják a bérüket. A jelenség hátterében a tengeri kereskedelem homályos szabályozása áll.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet globális gazdaság kereskedelmi háború Olvasson tovább a kategóriában