Meglehetősen furcsa év ez a tengereken: a világkereskedelemben abszolút nélkülözhetetlen konténeres tengeri szállítás díjai olyan szintekre emelkedtek, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak, de még így sincs elég kapacitás arra, hogy minden árucikk eljusson a fejlett országokba a karácsony előtti vásárlási időszakra. A nagy amerikai boltláncok már – a bejáratott csatornákat mellőzve – saját maguk bérlik a hajókat, a Coca Cola pedig konténerek helyett ömlesztett árut szállító hajóval intézi a nélkülözhetetlen szállításokat.
Az okokról korábban mi is többször írtunk, például arról, hogy több százezer konténer van rossz helyen, ami csökkenti a szállítási kapacitást, és felveri a konténerek árát. A szállítás költségeit tovább terheli az is, hogy számos fontos kikötőben – Los Angelestől Hamburgig – nincs hely, a telepakolt teherhajóknak ezért a nyílt tengeren kell sorba állniuk.
Ilyen kapacitáshiányos helyzetben – amikor 2020 utolsó negyedéve rekordprofitot hozott a világ konténereinek többségét mozgató féltucat nagy cégnek – megdöbbentőnek tűnik, de az öreg, rossz állapotú hajókat használó kisebb, csőd szélén táncoló cégek egyre gyakrabban hagyják hátra hajóikat és a legénységet. A tengerészek hosszú hónapokat, akár éveket is eltölthetnek a hajókon, remélve, hogy megkapják a bérüket, amiből hazautazhatnak.
A veszteglő hajókon kisebb humanitárius katasztrófa zajlik, állítja egy szakszervezeti képviselő: a tengerészek gyakran éheznek és rossz mentális állapotban vannak. Egy az Egyesült Arab Emirátusokba bejegyzett vállalat például hét hajót hagyott magára az elmúlt hónapokban, több tucat tengerésznek tartozik egyévnyi bérrel. Egy hajó és ötfős legénysége Dubaj turisták által kedvelt partjainak közelében vesztegel, a legénység főként rizsen él 10 hónapja.
Az ENSZ-hez érkezett jelentések szerint 2020-ban rekord számú teherhajót hagytak hátra ilyen módon: a 85 eset több mint a 2019-es adat duplája. A Wall Street Journal szerint a 2021-es számok valószínűleg még magasabbak lesznek.
Becslések szerint jelenleg mintegy ezer tengerész ragadt elhagyatott teherhajókon úgy, hogy a bérüket minimum két hónapja nem kapták meg, az eladósodott hajótulajdonos cég pedig nem fedezi a hazautazásuk, illetve a hajó további mozgatásának, karbantartásának, javításának költségeit.
A hátrahagyott hajókon különféle okok miatt maradnak ott a tengerészek, akár évekig. Előfordul, hogy már annyira nincs semmijük, hogy inkább ellaknak a hajón. Egyes országok pedig előírják a legénységnek, hogy maradjanak a fedélzeten addig, amíg a cégek ki nem fizetik a különböző kikötői díjakat.
De a leggyakoribb az, hogy a tengerészek nem hajlandók elhagyni a hajót anélkül, hogy megkapnák az elmaradt bérüket: meg vannak győződve róla, hogy ha távoznak, sosem kapják meg a felgyűlt összegeket. Így megőrizve tárgyalási pozíciójukat a fedélzeten maradnak, és ehhez gyakran barátoktól, családtagoktól kérnek kölcsön ételre.
Sokszor akkor válnak fizetésképessé ezek a cégek, ha eladják a hajót – egy teherhajó eladása viszont könnyen évekig is elhúzódhat, ráadásul ezt a folyamatot tovább nehezítették tavaly a járványügyi utazási korlátozások.
Akár mindennek tudatában is inkább várnak a tengerészek a veszteglő hajón, mint hogy üres kézzel hazamenjenek. Az is előfordul, hogy a becsődölt cégek próbálják megtörni a legénységet, és lealkudni a kifizetésre váró béreket.
Teherhajókat az elmúlt években is hagytak hátra, és hogy pontosan mi áll a mostani esetszám-növekedés hátterében, nem teljesen világos. A probléma magja a tengeri áruszállítás homályos szabályozása: bár elvileg a legénység jólléte a hajótulajdonos felelőssége, a gyakorlatban nem sok következménnyel kell szembenéznie annak a cégnek, amelyik hátrahagy egy teherhajót.
Az egyre több hasonló eset miatt Kína, Indonézia és a Fülöp-szigetek azt javasolta augusztusban, hogy hozzanak létre egy közös pénzügyi alapot az elhagyott legénységeket megsegítésére.
Világ
A román gazdasági csodát is veszélybe sodorja a politikai válság
Zuhan a lej, drágul az állam finanszírozása, és valamit kéne kezdeni a költségvetéssel, miközben a kormánykoalíció összeomlott.
Már idén meg kell mondania a kormánynak, hogyan engedi el az orosz energiafüggőséget
A kormány sok százmilliárd forintos többletköltségről beszél, de egy magyar kutatóközpont szerint a leválásnak nem lesz nagy hatása az árakra.
Szuper lenne vasúton szállítani, csak épp most véreznek el az ezzel foglalkozó nagy cégek
Ezrével bocsátják el dolgozóikat a tehervasúti cégek szerte Európában. Idehaza az állami támogatás körüli bizonytalanság is nehezíti a tervezést.
Fontos
A politikai haszon mellett a multik kiszorításában is segíthet az árrésstop
Az intézkedés valós gondokon enyhít, a veszteségbe taszított külföldi kiskereskedelmi láncok pedig magyar tőkések felvásárlási célpontjává válhatnak.
Ígéretekre épül a védekezés a száj- és körömfájás járvány ellen, nem nyugodtak a gazdák
Az állattartók most kénytelenek úgy üzletelni, hogy a járvány kapcsán tett kormányzati ígéretek mögött még nincsenek jogi garanciák.
Európa aljáról kellene felemelni jövőre a magyar egészségügy finanszírozását
A magyar egészségügyre a kilencvenes évek óta egyre kevesebb pénz jut a GDP arányában, miközben az igény az ellátásra egyre magasabb.
