Túl sok a konténer. Túl kevés a konténer. Ez a két mondat ma egyszerre igaz. Ha azt nézzük, hogy a világkereskedelem kiszolgálásához hány szabványos, tengerhajózásban használt konténerre van szükség, akkor azt kapjuk, hogy már most is több van, mint kellene. Ha viszont megpróbál valaki szállítást szervezni, akkor azzal szembesül, hogy nincs rá konténer. Hogy lehet ez?
Ahogy a The Wall Street Journalnak a szakemberek elmagyarázták, az a furcsa helyzet alakult ki, hogy rengeteg konténer van huzamosabb ideje rossz helyen, a gyakorlatban ez okozza a hiányt, ami óriási áremelkedéshez vezetett.
Amikor a koronavírus-járvány első hulláma 2020 tavaszán elérte Észak-Amerikát és Európát, a hirtelen visszaeső kereslet miatt a hajózási társaságok a globális útvonalak nagy részén felfüggesztették a szállítást, és amikor tavaly nyáron éledezni kezdett a kereskedelem, az Amerikában ragadt üres konténerek ezreit kellett visszavinni Ázsiába, hogy az export onnan újraindulhasson.
A piac azóta nemhogy nem talált magára, de számos körülmény még rontott is a helyzetén. A Szuezi-csatornába márciusban beszorult tengerjáró, illetve néhány dél-kínai kulcsfontosságú kikötő májusi bezárása összességében olyan rendezetlenséghez vezetett, hogy ma már becslések szerint 350 ezer konténer van rossz vagy egyenesen hozzáférhetetlen helyen, például egy lezárt kikötő előtt horgonyzó hajón.
Az amerikai kereskedők arra panaszkodnak, hogy a szállító társaságok nem hajlandóak a kipakolt, üres konténereket beküldeni a kikötőktől messzebb eső telephelyekre és gyárakba, mert minél gyorsabban vissza akarják küldeni azokat Ázsiába, hogy az onnan induló szállítmányoknál most rekord magas szállítási árakat lefölözzék, amíg csak lehet. A teli konténerekkel sem jobb a helyzet, mert azok gyakran elakadnak a szárazföldön, hiszen nincs elég kamion, ahhoz nincs elég sofőr, és nincs elég raktári munkás sem, aki kezelni tudná az árut. Ennek következtében az ipartelepeken is felhalmozódnak a konténerek, és nem tudnak elég gyorsan visszajutni a nemzetközi vérkeringésbe.
Egy amerikai kamionos konténerszállító cég vezetője a lapnak azt mondta, 2019-hez képest 70 százalékkal megnőtt a konténerek forgási ideje. A késések és a teljes ellátási láncban tapasztalt torlódások miatt egy konténer szállítási ideje Peking és Chicago között a szokásos 30 nap helyett mára 70 nap lett.
A konténergyártók gőzerővel dolgoznak, a 2019-es 2,8 millió szabványméretű konténerhez képest idén várhatóan 5,4 milliót fognak piacra dobni, csakhogy ezek szinte mind Kínában vannak, és időbe fog telni, amíg a jelenlegi helyzetben enyhítik a kereskedelem gondjait.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
