Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. május 26. 16:15 Élet, Tech

Teljesen más világban élnénk, ha nem lennének konténerek

Az ütött-kopott áruszállító konténerekre kevesen tekintenek az egyik legnagyobb hatású innovációra, pedig a 20. század második felének kereskedelmi fellendülése elképzelhetetlen lett volna nélkülük. A kontinensek közötti kereskedelemben ma már vezető szerepe van a konténeres forgalomnak, de még mindig sikerül újabb és újabb hatékonyság javítási ötleteket kitalálni, ezért folyamatosan csökken a tengeri áruszállítás ára is.

Korábban szinte minden árut más módon szállítottak, amikor vasút, hajó és kamion között átrakni, akkor az napokba telt és nagyon drága volt. A konténerek legnagyobb előnye, hogy akár órák alatt át lehet tenni egyik közlekedési eszközről a másikra. Az is egyszerűbbé tette a szállítást, hogy kialakult egy egység, a 20 lábas konténer (vagy másképp TEU), ami egységes árazási és tervezési kereteket szabott: lehetett tudni, hogy ehhez kell a hajókat, kamionokat és vasúti kocsikat gyártani, könnyen és egyszerűen lehetett az árazást kialakítani. Legalábbis így érvelnek több népszerű könyvben is, amelyek a konténer forradalomról szólnak.

Egy kisebb részlet a szingapúri konténerkikötőből. AFP PHOTO / ROSLAN RAHMAN

Ez nagyon jól hangzik, de akármilyen meglepő, 2016-ig senki nem próbálkozott ezeknek az előnyöknek a számszerűsítéséve. A Journal of International Economics szaklapban megjelent tanulmány szerzői arra jutottak, hogy valóban nagy hatása volt a konténerek bevezetésének a globalizációra és a 20. század kereskedelmi felívelésének. A kutatók 1962 és 1990 között vizsgálták a kereskedelmi forgalmat, és arra jutottak, hogy a konténerek 1965 utáni elterjedése radikálisan csökkentette a kereskedelem költségeit több okból is:

  1. A kikötői munka hatékonysága 10-15-szörösére növekedett
  2. A hajók mérete egy évtizeden belül megduplázódott
  3. Nőtt a kikötők koncentrációja, ezáltal csökkentek az egy konténerre eső költségek
  4. Ötödére csökkentek a biztosítási díjak
  5. Felére csökkent az áruk tőkeköltsége, mivel gyorsabban érték el céljukat

A kutatók arra jutottak, hogy a konténerre való átállás tízévente 85 százalékkal emelte a külkereskedelmet. A legfejlettebb országokban a hatvanas években indult átállás a hetvenes évek végére zárult le, akkor már a teljes tengeri áruforgalom nagyjából 80 százaléka zajlott konténerekkel. Ezt az arányt nincs értelme feljebb emelni, hiszen a nyersanyagokat, olajat vagy éppen földgázt továbbra is speciális, csak ezeknek épült hajókkal éri meg szállítani.

Évente nagyjából 1-2 ezer konténer veszik el, ami igen elhanyagolható ahhoz képest, hogy tengeri úton 130 millió konténert szállítottak 2017-ben a World Shipping Council adatai szerint. Ez nagyjából 0,001-0,002 százalék. A tengereken szállított konténerekben 4 ezer milliárd dollárnyi áru cserélt gazdát, ami a teljes 15 ezer milliárd dolláros globális árukereskedelem negyede.

Ha a katasztrófákat nem számoljuk, akkor 2008 és 2016 között átlagosan évente 568 konténer tűnt el a tengeri hajóutakon. A balesetekkel együtt már 1582-re emelkedik az átlag. Az elmúlt években egyre magasabb volt az elhagyott konténerek száma, ami magasabb növekedési ütem, mint a tengeri szállításoké.

Új-Zélandi tengerpartra mosott konténerek 2012-ben. AFP PHOTO / Marty Melville / AFP PHOTO / Marty Melville

A tengerbe eső konténerek legnagyobb része örökre elsüllyed a tengerfenéken. Ez nem megy azonban olyan gyorsan, akár két hónapig is eltart, amíg elsüllyed. Néhány darab konténert pedig nem éri meg senkinek sem kihalászni a tengerből, egyszerűen túl drága lenne. Néha a tenger kimossa a konténereket – vagy gyakrabban a tartalmukat – a partokra. Hawaii egyik strandját 2015-ben Lego kockák árasztották el, miután egy 2011-ben egy vihar több konténert is lesodort egy hajóról. 

A leghíresebb eset azonban az 1992-ben a Csendes-óceán északi részén elsüllyedt sárga gumikacsáké. A 29 ezer kacsával elsüllyedt konténerből Ausztráliába, Japánba és az Egyesült Államok keleti partjára is eljutottak a játékok. De 2007-re még Európa partjait is elérték, ami jól mutatja, hogy egy-egy helyi szennyezésnek milyen gyorsan globális hatásai lehetnek.

 

A fenti grafikonon az is jól látszik, hogy 2009-ben a világgazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a tengeri konténeres kereskedelem, de azóta már ismét újabb és újabb rekordokat dönt. Eközben át is rendeződött az egyes régiók szerepe: az arab országoknak már nagyobb a konténerforgalma a kikötőkben, mint az Egyesült Államoknak, és Kína is egyre nagyobb szerepet kap. A világ teljes konténerforgalmának 40 százalékát az Európai Unió és Kína adja.

 

Nagyobb gondjuk is akad a szállítmányozóknak az elveszett konténerekkel: ha eltűnnek róla az azonosító papírok és a fuvarlevél, akkor nehéz tudni, hogy kinek kell küldeni, csak alapos munkával lehet visszafejteni a logisztikai láncban. Ez pedig sokkal több konténert érint, az amerikai kikötőkben 10-20 százalékra becsülik az arányukat. Segíthetnek viszont a digitális megoldások, ha például RFID chippel látják el őket, de ennek globális bevezetése hosszú folyamat lesz.

A tengeri áruszállítást az elveszett konténereknél is érzékenyebben érinti a kalózkodás, ami különösen Szomália partjainál harapódzott el. A modern óriási hajókon alig tucatnyi legénység van, már csak ezért is vonzó lehet megtámadni őket. A 2010-es rekord számú, 445 darab kalóztámadás után észbe kaptak a fejlett országok, haderőt vezényeltek a térségbe, így 2017-re már csak 180-ra csökkent a támadások száma.

A konténeres áruszállítás eközben azonban fejlődik: egyre nagyobbak a hajók, különösen Európa és Kína között, ezek már 20 ezer egységkonténert is tudnak szállítani. Az elmúlt években különösen felgyorsult ezek beszerzése, így tovább csökkenhetnek az árak a tengeri szállítmányozásban.

Az új hajók nem csak nagyobbak, de gyorsabbak is: a korábbi 28 km/órás sebesség helyett a legmodernebb hajók ma már 45-55 km/órával haladnak az óceánokon. Ezt már néhány évtizede tudják az új hajók, mára szinte minden konténerszállító ilyen modern hajó. Viszont az ennél nagyobb sebesség már a költségek radikális emelkedésével járna. A sebesség annyira fontos tényező a költségekben, hogy amennyiben nincsen elég megrendelés, akkor inkább lassabb tempóra váltanak a hajók, ezzel kezelik a leghatékonyabban a kereslet-kínálat változékonyságát.

A fejlődést pedig az is mutatja, hogy az elmúlt években inkább csökkent, mint nőtt a konténerszállítás ára: a Kína és Nyugat-Európa közit konténer szállítási árakat a Shanghai Containerised Freight Index mutatja. Ez 2014-ben még 1200 dollár körül volt, manapság viszont 750 dollárt kérnek csak egy akár 20 tonnával megrakható konténer Európába szállításáért. Persze sok függ az aktuális kereslettől és a szállítási határidőktől is, karácsony előtt nyilván magasabbak az árak.

Az Egyesült Államok és Latin-Amerika számára a Panama-csatorna kiszélesítése jelentett nagy előrelépést. A korábbi maximális hajóméreteket, amik át tudnak kelni a Csendes- és az Atalanti-óceán között Panamax-nak hívták, egy ilyen hajón maximum 5 ezer TEU fért el. A 2016-os bővítés után az új-Panamax méretekkel már 13 ezer TEU. Ez igen nagy előrelépést jelent, és jelentős hatása van az Egyesült Államokon belüli forgalmakra is: korábban a Kínából érkező árukat jobban megérte az ország középső államaiba és a keleti partra is vasúton szállítani, ma már egyre több árut közvetlenül hajóval visznek a déli és keleti kikötőkbe.

Nem is csoda, hogy a 2016-os átadás után elég alaposan megugrott a Panama-csatorna forgalma. Mivel hajók egyre nagyobbak, így a nettó rakományra egyre kevesebb átkelési díj jut: 2010-ben még 9,1 dollár költség jutott egy tonnára, 2017-ben már csak 7,1, már csak ezért is egyre népszerűbb az egyébként szinte teljes kapacitással üzemelő csatorna.

 

Nagy kérdés, hogy milyen jövő vár a tengeri konténeres szállításra. Ebben a kérdésben érdemes lehet a McKinsey tanácsadó cégre hallgatni, hiszen ők 1967-ben pontosan megjósolták, hogy milyen fényes jövő áll az iparág előtt. Előrejelzésük szerint 50 év múlva a mostani 20 ezer TEU-s rekord hajóknál is nagyobb, 50 ezer TEU kapacitású óriási, automata hajók fogják járni a tengereket. A rövidebb, régión belüli forgalom is növekedni fog, különösen Dél-Kelet-Ázsiában és Afrikában. A teljes ellátási láncot sikerül majd automatizálni, onnantól hogy kamionnal vagy vonattal felveszik a konténert egészen odáig, hogy kiszállítják a termékeket, akár drónokkal.

Egyáltalán nem lefutott tehát a konténer forradalom, a mostani 182 millió TEU-s éves forgalom az előrejelzés szerint 2066-ra legalább 454 millióra nő évi 1,9 százalékos átlagos növekedési ütemmel, míg optimista esetben akár 858 millió TEU-ra is nőhet, évi 3,2 százalékos növekedéssel. Azért azt hozzá kell tenni, hogy még ez is lassabb növekedési ütem, mint az 1990 és 2016 közötti átlagos éves 7,2 százalék.

Élet Tech hajók konténer világgkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Torontáli Zoltán
2018. november 17. 15:09 Élet

Ha lebontják a falat két irodai dolgozó között, akkor beszélgetés helyett e-mailezni kezdenek

A nyílt iroda elidegeníti egymástól a dolgozók többségét, az otthoni munkavégzés térnyerése lehet a legjobb megoldás, de az sem mindenkinek.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.