Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. május 30. 15:57 Világ

Ázsia falja az orosz olajat Európa helyett

Miközben az Európai Unió próbál szabadulni az orosz olajtól (a szankciós tárgyalások elakadtak, elsősorban a magyar ellenállás miatt, jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy végül csak a tengeri szállításokat fogják blokkolni, a Barátság kőolajvezetéken továbbra is folyhat majd az orosz olaj), Oroszország láthatóan elkezdte Ázsia felé áthelyezi az exportját. Az elsősorban Indiába, másodsorban Kínába menő orosz szállítások annyira megélénkültek, hogy az orosz olajat szállító tankerek a háború ellenére éppen rekordmennyiséget visznek.

A KPLER (szingapúri központú kereskedelmi adatelemző cég) szerint 74-79 millió hordó orosz olaj utazik jelenleg a világ tengerein, közel háromszor annyi, mint a háború kezdete előtt februárban. Ennek a zöme keletre tart, ami általában is jelzi az orosz olajexport irányváltását és a világkereskedelem éles kanyarjait.

Áprilisban először fordult elő, hogy az ázsiai országok több orosz olajat és olajszármazékot vettek, mint az európaiak. Ez mindenekelőtt Indiának köszönhető: ők áprilisban már napi 670 ezer hordó orosz nyersolajat vásároltak, ami durván a húszszorosa a 2021-es mennyiségnek, és egyre komolyabb szeletét (már 12-14 százalékát) adja a szubkontinens teljes olajszükségletének. Hagyományosan az indiai olajimport alig három százaléka származott orosz forrásból.

Az ázsiai országokra feltehetően erős amerikai nyomás helyeződik, hogy ne vásároljanak az oroszoktól (bár a kínai-iráni olajüzlet sem tölti el sok örömmel Washingtont), de ennek kevesen tesznek eleget, például Dél-Korea jelentette be, hogy bojkottálja az orosz energiahordozókat. India már akkor is tartózkodott, amikor az ENSZ-ben az Ukrajna elleni orosz agresszió elítéléséről volt szó, de egyébként is jelentősek a kétoldalú orosz-indiai kapcsolatok, az indiai haderőfejlesztés is jelentős részben orosz fegyverzettel zajlik. A járvány után kilövő indiai gazdaság energiaigényének jól jön a relatíve olcsó orosz olaj, és ez a nexus a Nyugattal való kereskedelmi volumen csökkenésével most Oroszország számára is felértékelődött.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április közepén jelentette be, hogy fokozatosan átirányítják az exportot „délre és keletre”, ami a gyakorlatban leginkább Indiát és Kínát jelenti. Ez a gáz esetében nehezebb (Kína felé van orosz gázvezeték, de ennek a kapacitása véges, az Európa felé menő gázvezetékkel pedig nincs kapcsolata, míg orosz LNG-kikötő ugyan van a Japánhoz közeli Szahalin szigetén, de hosszabb idő újakat építeni), a szén és a kőolaj esetében viszonylag egyszerűbb. Az Ázsiába irányuló orosz szállítások azonban jóval hosszabbak, Indiába bő egy hónap alatt ér el Európából egy tanker, Kínába kettő, és ezzel együtt drágábbak is. Ezt az oroszok most jelentős árkedvezményekkel ellensúlyozzák, India 30-40 százalékkal, hordónként közel 40 dollárral olcsóbban veszi az orosz Ural típusú kőolajat, mint amennyi a Brant világpiaci ára.

Oroszország ezzel együtt is hordónként 70 dollárért tudja eladni az olaját, és áprilisban már 8 millió hordóval exportált – újra elérve a háború előtti szintet. India és Kína mellett Törökország, Grúzia és Afrika felé is nő az exportja. Azt, hogy a világ olajkereskedelme milyen jelentős változásokon megy keresztül, mutatja, hogy közben Európa egyre több nyugat-afrikai (nigériai, angolai, kameruni) kőolajjal igyekszik csökkenteni az Oroszországtól való energiafüggőségét, de nő a szaúdi és az amerikai olajszállítások volumene is Európába. Oroszország idáig durván az olajexportja felét adta el európai országoknak. A Kreml most azt hangsúlyozza, hogy ha ezt Európa már nem akarja megvásárolni, akkor találnak neki más piacot, az európai országok pedig kénytelenek lesznek máshonnan drágább olajat venni. A nagy energiajátszma egyenletéhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a drágább szállításokkal és árkedvezményekkel a hordónkénti orosz nyereség is csökken, vagyis a háborúra fordítható állami bevételek így is mérséklődnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem okoz ellátási problémát az orosz olajembargó Magyarországon, legfeljebb a Mol profitja csökkenAz orosz olajembargó egyetlen gazdaságot, így a magyart sem tenne tönkre, mert a világpiacon van elég kőolaj, és az a Mol finomítóiba is eljuttatható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtóAz embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy nyertese máris van az orosz olaj mellőzésénekÓvatos volt Kína az orosz olaj importjával az ukrajnai háború első teljes hónapjában, amiből az irániak profitáltak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Ázsia energia india kőolaj orosz-ukrán háború Oroszország szankciók világkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.