Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. június 8. 04:34 Világ

Kína még nem, Tajvan és Dél-Korea már megszenvedte a csipháborút

A koronavírus-járvány egyik nagy gazdasági nyertese a csipgyártás volt: a járvány alatt az elektronikai eszközök iránt megnőtt kereslet miatt a mikroprocesszorok és memóriacsipek árai az egekbe szöktek, és a szektor nagyobb szereplői, mint a tajvani TSMC csipgyártó rekordmértékű profitra tettek szert. 

A szárnyalás az utóbbi bő fél évben azonban alábbhagyott. Egyrészt a csipgyártást az elsők között érte az Egyesült Államok és Kína geopolitikai viaskodása, és az utóbbi években nemzetbiztonsági okokra hivatkozva először Washington, majd újabban Peking is szigorodó kereskedelmi korlátozásokkal igyekszik terelgetni a szektort, a szabad kereskedelemhez szokott, és mindkét ország piacától erősen függő csipgyártók nagy bánatára.   

A másik égető probléma, hogy időközben a járvány alatt meglódult kereslet is alábbhagyott, ami jelentősen csökkentette a nagy ázsiai gyártók megrendeléseit. A szankciók a megrendelések visszaesésével párosulva viszont egyelőre az amerikai célokkal ellentétes eredményt hoztak. A kínai IT-szektor és a csipipar a jelek szerint nem rokkant bele a korlátozásokba, sőt üzleti eredménye javul. 

Ezzel szemben a csipgyártás két, az Egyesült Államokhoz politikailag közelebb álló fellegvára, Tajvan és Dél-Korea megszenvedte a helyzetet, és nemcsak a csipgyártók, hanem a két gazdaság exportja és növekedése is erősen visszaesett a csipipari folyamatok hatására. 

Megbicsaklott exportcsoda

A tajvani export áprilisban sorozatban a nyolcadik egymást után követő hónapban csökkent (éves összevetésben), míg Dél-Korea exportja héthónapos negatív szériában van; a dél-koreai kivitel áprilisban 14,2 százalékkal esett, a tajvani 13 százalékkal.

Mindkét gazdaság számára Kína a legfontosabb exportpiac, és a visszaesés mögött jelentős részben a kínai eladások markáns csökkenése áll. Dél-Korea kínai exportja tizenegy hónapja csökken, és áprilisban 26,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Ezzel szemben az amerikai export csak 4,4 százalékkal esett, az európai pedig 9,9 százalékkal nőtt. Tajvan esetében 22 százalékos volt a kínai és hongkongi export visszaesése áprilisban, azaz itt is kiemelkedő Kína hatása.

A kínai export csökkenése kéz a kézben járt a félvezetőexport esésével. Dél-Korea idén áprilisban 41 százalékkal kevesebb csipet adott el Kínának, mint tavaly. Tajvan esetében mérsékeltebb, 8,6 százalékos volt az áprilisi visszaesés, bár a csipexport Tajvan számára jóval fontosabb: szemben a dél-koreai, 15–20 százalék között mozgó aránnyal, a sziget teljes áprilisi exportjának közel felét a félvezetők tették ki. 

Az IT szektor a tajvani gazdaság mintegy 30 százalékát adja, ezért az export zuhanása a makrogazdasági adatokon is megmutatkozik. A tajvani bruttó össztermék (GDP) az első negyedévben 2,9 százalékkal csökkent, ami a 2008–2009-es válság óta a legrosszabb negyedéves eredmény. A koreai gazdaság ugyan elkerülte a recessziót, de az első negyedévben alig 0,3 százalékos volt a növekedés, és az egész évre is csupán 1,6 százalékot várnak.

Kína nem vesz csipet 

A másik oldalon Kína integráltáramkör-importja tavaly 15,3 százalékkal, az idei év első négy hónapjában dolláralapon 26 százalékkal csökkent

Ez jelentős trendforduló. A félvezetők hagyományosan Kína legfontosabb importtermékei, a “szárazföldi Kína” és Hongkong együtt nagyságrendileg kétszer annyit költ az integrált áramkörök importjára, mint olajra. A kereslet az utóbbi években töretlenül nőtt, amihez számos jelenség hozzájárult: a technológiai változások miatt emelkedett az IT-szektoron kívüli csipigény, elsősorban az autóiparban; a gazdasági és társadalmi érintkezés erősödő digitalizációja az IT-s keresletet is emelte; a kínai gyártók csipigénye pedig a kínai elektronikai ipar fejlődése és a kínai gyártás térnyerése miatt is nőtt. 

A járvány alatt ehhez hozzájött az ellátási láncok fennakadása és a fogyasztói igények gyors változása: a járvány első szakaszában, a szigorúbb kijárási korlátozások idején hirtelen megnőtt az igény az elektronikus eszközök iránt, ami áruhiányhoz és hatalmas, az 50 százalékot meghaladó profitrátákhoz vezetett a csipgyártóknál.  

Az adatokat nagyobb részt a járvány utáni visszarendeződés és a világpiaci kereslet változása magyarázza. 

  • A csiphiány enyhülésével az árak esni kezdtek, így a kereskedelmi értékek dolláralapú csökkenése részben ebből a 2022 óta jellemző árcsökkenésből fakad.
  • A kereskedett integrált áramkörök darabszáma is csökkenést mutat, ami részben abból fakad, hogy az utóbbi évek pánikvásárlása idején egyes gyártók jelentős készleteket halmoztak fel, most pedig kevesebb új csipre van szükségük.
  • A legfőbb ok viszont a világgazdaság általános gyengélkedése: az amerikai és európai kereslet nem valami acélos, ami leginkább a kínai exportban csapódik le, miután a nyugati piacra szánt elektronikai termékeket (sőt egyre inkább az autókat is) Kínában gyártják, illetve szerelik össze.
  • Ezzel párhuzamosan a Covid kontrolljának feladását követően beharangozott kínai kilábalás is lassú, ráadásul inkább a szolgáltatószektorban jelentkezik, nem a csipkeresletben.

Geopolitika

Piaci szereplők és ázsiai kormányok szerint ugyanakkor a kínai csipimport drámai esése nem független az Egyesült Államok és Kína közti feszültségektől. 

Az Egyesült Államok geopolitikai megfontolásokból, Kína technológiai felzárkózásának akadályozása, illetve az amerikai technológiai előny fenntartása végett az utóbbi években szigorodó exportkorlátozásokkal próbálja korlátozni a kínai csipgyártást. Eleinte csak egyes kiemelt cégekre, például a Huawei infokommunikációs eszközgyártóra és a legnagyobb kínai csipgyártóra, az SMIC-re vetettek ki korlátozásokat, de a hálót elkezdték kiterjeszteni a teljes kínai techszektorra. A tavaly októberben bejelentett új szabályok szerint az amerikai technológiát tartalmazó csúcskategóriás mikrocsipek, illetve az azok tervezéséhez és létrehozásához használt szabadalmak, szoftverek, eszközök és gépek Kínába exportálását külön engedélyhez kötötték, és az engedélyeket kiadását főszabály szerint elkezdték megtagadni. A “baráti” országok Kínában gyártó cégei egyelőre egy éves haladékot kaptak, de egyelőre nem világos, hogy velük mi lesz hosszú távon. 

Az amerikai exportkorlátozásokhoz idén Japán és Hollandia is csatlakozott, amelyek a csipgyártásban használt eszközök és gépek gyártásában számítanak globális piacvezetőknek, és Washingtonban Dél-Koreát és Tajvant is szeretnék megnyerni egy tágabb bojkotthoz. Részben a korlátozások, részben a fenti piaci folyamatok miatt a japán, amerikai és holland csipgyártó eszközök kínai exportja 16, 50, valamint 44 százalékkal csökkent 2022 utolsó negyedévében a Nikkei japán üzleti lap számításai szerint.

Az Egyesült Államok (ahogy Japán és az Európai Unió is) ezzel párhuzamosan a hazai csipgyártás támogatásával is igyekszik csökkenteni a kínai és ázsiai termelési láncoktól való függését, és a kínai termelés korlátozását is próbálja előírni: a szabályok szerint az Egyesült Államokban csipgyártási támogatásban részesülő cégeknek vállalniuk kell, hogy a támogatást követő öt évben nem bővítik 5 százaléknál nagyobb mértékben kínai gyártási kapacitásaikat. Ez egyebek mellett az amerikai támogatásra pályázó TSMC-t, vagy a Samsungot és az SK Hynix koreai memóriagyártót is érzékenyen érintheti.  

Erre Kína is hasonló lépésekkel reagált. Bár kevesebb figyelmet kapott, de a kínai csipipart az utóbbi években a washingtoni mellett a pekingi kormány is erősen vegzálta. A kínai kormányzat különböző szintjei az előző évtizedben dollár százmilliárdokat költöttek a csipgyártás fejlesztésére, ahogy lenni szokott, a pénz jelentős része magánzsebekbe vándorolt, a szektor feletti irányítással járó politikai machinációk pedig kisebb-nagyobb hatalmi harcokba torkolltak. Miután a pénz eltűnt, az eredmények pedig nem nagyon jöttek, az utóbbi években elkezdték lefejezni a szektort a “korrupcióellenes harc” jegyében.

Az amerikai exportkorlátozások ugyanakkor véget vetettek a “korrupcióellenes harcnak”, és a kínai állam újult erővel kezdte támogatni a hazai gyártókat. A nagyságrendeket jelzi, hogy az Egyesült Államok nagy csinnadrattával beharangozott csipipari programja 52 milliárd dollárnyi állami tőkét tervez mozgósítani a következő öt évben; ehhez képest Kanton városa egyedül 21 milliárd dollárral egyenértékű programot indított, a kínai állami csipipari befektetési alap pedig februárban egyetlen tranzakcióval beletett kétmilliárd dollárt a Jangce folyóról elnevezett memóriagyártó cégbe. (Bár a korábbi tapasztalatok alapján a kínai vezetésben csökkent az állami támogatás népszerűsége.)

Lassabb, de fontos csipek

Ez egyrészt a technológiai felzárkózás terén is szült eredményeket, bár teljesen hazai kínai csipek azért ma is 2-3 generációra vannak a koreai és tajvani csúcstól. A legfontosabb hatás azonban mennyiségi téren történt: a csipipari keresletnek relatíve kis részét teszik ki a csúcstechnológiás processzorok és memóriák, és sokkal nagyobb igény van a “butább” és lassabb, de az autóktól kezdve a háztartási gépeken át az IT-hálózatokig számos eszközben kulcsfontosságú csipekre. 

Ez a terület a “csipháború” korlátait is jelzi. Az amerikai szankciók kifejezetten a legfejlettebb technológiát célozzák, de a 14-28 nanométeres kategóriában nem korlátozzák a kínai bizniszt, miután ez súlyos fennakadást okozna a nemzetközi ellátási láncokban. Emiatt Kína vélhetően továbbra is központi szereplője marad a csipgyártásnak, sőt egyes elképzelések szerint a gyengébb csipek gyártásában egyre fontosabbá válhat. (A nanométer azt jelzi, hogy a csipre milyen apró áramköröket képesek “nyomtatni”. Minél kisebb az áramkör, annál több fér egy lapkára, és annál nagyobb teljesítményre lehet képes a csip. A csúcs manapság 2-3 nanométer, a legfejlettebb kínai hazai csip 7 nanométer. Ezekre azonban csak a leggyorsabb grafikus kártyákban, processzorokban és memóriákban van szükség.)  

A legnagyobb kínai csipgyártó, az SMIC árbevétele 33,6 százalékkal nőtt, bruttó nyereségrátája 38 százalékra nőtt a tavalyi 30,8 százalékról. A cég árbevételének háromnegyede országon belülről jött, ami arra enged következtetni, hogy az SMIC (és más kínai gyártók) elkezdték kiváltani az importot.

Az SMIC persze még mindig jelentősen elmarad a nagy tajvani és koreai gyártók volumenétől. A világ legnagyobb bérgyártója, a tajvani TSMC például az idei második negyedévben a gyenge kereslettel együtt is 15-16 milliárd dolláros bevételt és 7 milliárdos nyereséget vár – miközben az SMIC éves bevétele mindössze 7,5 milliárd dollár volt tavaly. 

Háborognak és szankciót törnek

Ezen folyamatok alapján a koreai, tajvani és amerikai gyártók is attól tartanak, hogy a szankciók miatt piacot vesztenek Kínában. Kína májusban az első célzott ellenszankció keretében nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva eltiltotta a hazai cégeket és intézményeket az egyik nagyobb amerikai bérgyártó, a Micront termékeinek használatától a kulcsfontosságú IT-infrastruktúrát illetően. 

Ez Dél-Koreát és Tajvan is kellemetlen helyzetbe hozta. A Micron kitiltása például jó alkalom lenne az ázsiai gyártók számára, hogy növeljék kínai részesedésüket és ezzel csökkentsék az kereslet visszaeséséből fakadó károkat. Ugyanakkor az amerikai kormány jelezte, hogy ezt nem nézné jó szemmel, emiatt a szöuli kormány sem forszírozza a piaci űr betöltését. (Emiatt egyes koreai értékelések szerint öngól volt Peking részéről az ellenszankció, mert nekik elektronikai gyártóként jóval gyengébb az alkuerejük, mint a kínai termelést fogyasztó Egyesült Államoknak.) 

Ezzel együtt Szöul az utóbbi időben nyilvánosan is elkezdett panaszkodni az amerikai lépések miatt. A kormány nemrég a kínai befektetési tilalomra vonatkozó amerikai szabályokat is nehezményezte, és arra hivatkozva igyekszik puhítani Washingtont, hogy a kínai piac elvesztése nagyobb kárt okozna az amerikai szövetségeseknek, mint Kínának. (A másik oldalról a dél-koreai cégek rohamtempóban növelik belföldi termelési kapacitásaikat, ami azt jelzi, hogy mégis csak profitálni próbálnak a helyzetből.) 

Az utóbbi időszak egy nagy nyertese, az amerikai bejegyzésű Nvidia vezetője, a tajvani származású Jensen Huang szintén azt hangoztatta, hogy a csipháború súlyos károkat okoz majd az amerikai techszektornak. Eközben a Reutersnek nyilatkozó iparági szakértők szerint a szankciók a kínai ambíciókra nézve – részben pont az Nvidia és hasonló cégek manőverei miatt – minimális korlátokat jelentenek. 

Ennek egyik oka, hogy a csipgyártók igyekeznek megkerülni a szabályokat, hogy továbbra is hozzáférjenek a kínai piachoz. A grafikus kártyáival és az utóbbi időben főleg a “mesterséges intelligencia” néven hívott algoritmusok futtatására optimalizált processzoraival befutó Nvidia külön a kínai piacra szánt, a szankcionált technológiáktól megfosztott csipekkel állt elő. Ezek legújabbika, a márciusban bemutatott H800-as processzor ugyan az első becslések szerint 10-30 százalékkal lassabb a nyugati piacon értékesített, H100 névre keresztelt verziónál, de még így is komoly előrelépést jelent a kínai megrendelők – a Tencent, az Alibaba vagy a Baidu –  számára. Így a szankciók – azok megkerülése miatt – csak mérsékelten képesek visszafogni Kína lemaradását.

Az amerikai Intel, amely Washingtonban állami támogatásért lobbizik, Kínában azt hangoztatja, hogy az ország továbbra az egyik legfontosabb piaca, és sajtóhírek szerint az Nvidiához hasonlóan azon dolgozik, hogy egy, az amerikai technológiai exportkorlátozásokat megkerülő processzort fejlesszen a kínai adatközpontok számára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ chiphiány csipgyártás dél-korea egyesült államok exportkorlátozás kereskedelmi háború Kína mikrochip mikrocsip Tajvan Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.