Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. november 16. 16:51 Világ

A NER keleti nyitásának egykori sztárjai egyáltalán nem szárnyalnak, inkább bukdácsolnak

A 2010-ben felálló Fidesz-kormány a keleti nyitás politikáját meghirdetve a rendszerváltást követő atlantista irány helyett zömmel ázsiai országokkal igyekezett elmélyíteni a gazdasági kapcsolatait.

Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.

mondta Orbán Viktor Tusványoson még pár évvel később is, 2014-ben, jelezvén, hogy a kormány mely országokkal való együttműködéstől várja a magyar gazdaság versenyképességének javulását.

Az említett országok helyzete azonban most korántsem olyan fényes, mint amilyennek még az előző, 2008-as válság előtt, illetve az abból való kilábalás éveiben tűnt. Az egy főre jutó GDP növekedési ütemét nézve jól látszik például az említett országok dinamikus fejlődése ezekben az időszakokban az uniós, illetve magyarországi tempóhoz képest, ugyanakkor a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 5 százalék feletti növekedést már csak Kína tudott felmutatni.

A fontosabb keleti partnerek – Kína, Oroszország és Törökország – közül elsőként 2014-ben az orosz gazdaság esett recesszióba. Ekkorra már eleve lassulóban volt a növekedés, amit az évtized közepén nagyot eső olajárak és az ukrán válság következtében bevezetett amerikai és európai gazdasági szankciók tetéztek, és amely végül 1989 óta páratlan mértékű rubelgyengüléshez vezetett. Az ország a pénzügyi összeomlás szélére került.

Mire Oroszország 2016-17 körül stabilizálni tudta a helyzetét, Törökországban kezdődött gazdasági válság. Az ország külkapcsolatai éppen a már említett Oroszországgal mérgesedtek el ekkoriban. Erdogan ellen puccskísérletet hajtott végre a hadsereg egy csoportja 2016 júliusában, ami megtorlásokra késztette az elnököt. Bár a GDP-t helyi pénznemben nézve az ország megúszta a recessziót, dollárban mérve sokkal rosszabbul festene a helyzet, a török líra árfolyama ugyanis 2016 után elképesztő mélyrepülésbe kezdett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy szétverték a török lírát, mintha 550 forintba kerülne egy euróA rekord mértékű zuhanást a forint is megérezte. Trump megemeli a törökökkel szemben az acél- és alumíniumipari termékek vámtarifáját.

Az ország fizetőeszközével és gazdaságával kapcsolatos nemzetközi befektetői bizalomnak nem tett jót az sem, hogy a magát a „kamatok ellenségének” tartó török elnök gyakran beleavatkozott a monetáris politikába, 2018 nyarán pedig a vejét nevezte ki pénzügyminiszternek. A gazdasági problémákat tetézte a koronavírus-járvány, ami az elnök támogatottságán is jókora csorbát ejtett, aki több váratlan fordulattal is megpróbálta visszaállítani a népszerűségét . Hallgatólagos támogatásával távozott például a veje a miniszteri pozícióból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosság negyede nélkülöz Törökországban, bezuhant Erdogan támogatottságaA gazdasági nehézségek miatt soha nem volt még olyan alacsony Erdogan támogatottsága, mint most, fél év alatt közel a felére csökkent.

Kína gazdasági problémáira az utóbbi hetekben az Evergrande ingatlanfejlesztő vállalat nehézkes pénzügyi helyzete világított rá. A világ egyik legnagyobb cége elsősorban az olcsó, de jó helyen fekvő telkeken felhúzott, felső osztálynak szánt lakóingatlanok értékesítéséből szerezte a bevételét, mindezt azonban páratlan mértékű eladósodás kíséretében tette: kintlévőségei mostanra a magyar GDP majdnem kétszeresét teszik ki. A Financial Times szeptember végi cikkében arra figyelmeztetett, hogy az Evergrande csődje a Lehman Brothers 2008 őszi bedőléséhez hasonló következményekkel járhat.

Rengeteg Evengrande-szerű cég működik Kínában, történetesen épp maga az Evengrande az egyik legnagyobb. De minden ingatlanfejlesztő hasonlóan működik, a kínai ingatlanpiac gólyalábakon áll.

– mondta el a lapnak Jim Chanos, a részvények shortolására specializálódott Kynikos befektetési alap alapítója.

A túlfújt kínai ingatlanpiacot Hszi Csin-ping tavaly bolygatta meg, amikor új szabályokat dolgozott ki a tőkeáttétel korlátozására a szektorban, amely közvetlenül és közvetve is az ország bruttó hazai termékének 29 százalékát adja. Az Evergrande egyelőre sikerrel kerülgeti a csődöt, de mostanra több másik ingatlanfejlesztő – a Shimao Group Holdings, a Kaisa Group és a Fantasia Holdings – is hasonlóan szorult helyzetbe jutott.

A cégek – egyelőre elsősorban az Evergrande – sorsa hetek óta foglalkoztatja az elemzőket, már ami a potenciális kormányzati segítséget illeti: egyes vélekedések szerint a kínai állam vezetése kénytelen lesz kisegíteni a likviditási gondokkal küzdő ingatlanvállalatokat a nagyobb zavarok elkerülése érdekében, ám más vélemények szerint az állami mentőöv ledobása rossz példamutatás lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ keleti nyitás Kína Oroszország Törökország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. október 8. 12:19 Adat, Világ

Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék

Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Váczi István
2024. október 4. 14:42 Világ

Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt

Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.

Stubnya Bence
2024. október 5. 05:00 Podcast

Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása

Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.