A 2010-ben felálló Fidesz-kormány a keleti nyitás politikáját meghirdetve a rendszerváltást követő atlantista irány helyett zömmel ázsiai országokkal igyekezett elmélyíteni a gazdasági kapcsolatait.
Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.
– mondta Orbán Viktor Tusványoson még pár évvel később is, 2014-ben, jelezvén, hogy a kormány mely országokkal való együttműködéstől várja a magyar gazdaság versenyképességének javulását.
Az említett országok helyzete azonban most korántsem olyan fényes, mint amilyennek még az előző, 2008-as válság előtt, illetve az abból való kilábalás éveiben tűnt. Az egy főre jutó GDP növekedési ütemét nézve jól látszik például az említett országok dinamikus fejlődése ezekben az időszakokban az uniós, illetve magyarországi tempóhoz képest, ugyanakkor a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 5 százalék feletti növekedést már csak Kína tudott felmutatni.
A fontosabb keleti partnerek – Kína, Oroszország és Törökország – közül elsőként 2014-ben az orosz gazdaság esett recesszióba. Ekkorra már eleve lassulóban volt a növekedés, amit az évtized közepén nagyot eső olajárak és az ukrán válság következtében bevezetett amerikai és európai gazdasági szankciók tetéztek, és amely végül 1989 óta páratlan mértékű rubelgyengüléshez vezetett. Az ország a pénzügyi összeomlás szélére került.
Mire Oroszország 2016-17 körül stabilizálni tudta a helyzetét, Törökországban kezdődött gazdasági válság. Az ország külkapcsolatai éppen a már említett Oroszországgal mérgesedtek el ekkoriban. Erdogan ellen puccskísérletet hajtott végre a hadsereg egy csoportja 2016 júliusában, ami megtorlásokra késztette az elnököt. Bár a GDP-t helyi pénznemben nézve az ország megúszta a recessziót, dollárban mérve sokkal rosszabbul festene a helyzet, a török líra árfolyama ugyanis 2016 után elképesztő mélyrepülésbe kezdett.
Az ország fizetőeszközével és gazdaságával kapcsolatos nemzetközi befektetői bizalomnak nem tett jót az sem, hogy a magát a „kamatok ellenségének” tartó török elnök gyakran beleavatkozott a monetáris politikába, 2018 nyarán pedig a vejét nevezte ki pénzügyminiszternek. A gazdasági problémákat tetézte a koronavírus-járvány, ami az elnök támogatottságán is jókora csorbát ejtett, aki több váratlan fordulattal is megpróbálta visszaállítani a népszerűségét . Hallgatólagos támogatásával távozott például a veje a miniszteri pozícióból.
Kína gazdasági problémáira az utóbbi hetekben az Evergrande ingatlanfejlesztő vállalat nehézkes pénzügyi helyzete világított rá. A világ egyik legnagyobb cége elsősorban az olcsó, de jó helyen fekvő telkeken felhúzott, felső osztálynak szánt lakóingatlanok értékesítéséből szerezte a bevételét, mindezt azonban páratlan mértékű eladósodás kíséretében tette: kintlévőségei mostanra a magyar GDP majdnem kétszeresét teszik ki. A Financial Times szeptember végi cikkében arra figyelmeztetett, hogy az Evergrande csődje a Lehman Brothers 2008 őszi bedőléséhez hasonló következményekkel járhat.
Rengeteg Evengrande-szerű cég működik Kínában, történetesen épp maga az Evengrande az egyik legnagyobb. De minden ingatlanfejlesztő hasonlóan működik, a kínai ingatlanpiac gólyalábakon áll.
– mondta el a lapnak Jim Chanos, a részvények shortolására specializálódott Kynikos befektetési alap alapítója.
A túlfújt kínai ingatlanpiacot Hszi Csin-ping tavaly bolygatta meg, amikor új szabályokat dolgozott ki a tőkeáttétel korlátozására a szektorban, amely közvetlenül és közvetve is az ország bruttó hazai termékének 29 százalékát adja. Az Evergrande egyelőre sikerrel kerülgeti a csődöt, de mostanra több másik ingatlanfejlesztő – a Shimao Group Holdings, a Kaisa Group és a Fantasia Holdings – is hasonlóan szorult helyzetbe jutott.
A cégek – egyelőre elsősorban az Evergrande – sorsa hetek óta foglalkoztatja az elemzőket, már ami a potenciális kormányzati segítséget illeti: egyes vélekedések szerint a kínai állam vezetése kénytelen lesz kisegíteni a likviditási gondokkal küzdő ingatlanvállalatokat a nagyobb zavarok elkerülése érdekében, ám más vélemények szerint az állami mentőöv ledobása rossz példamutatás lenne.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
