Szintet lépett a dinasztikus uralom Törökországban, ahol az előző hónapban még erősebb elnöki hatalommal újraválasztott Recep Tayyip Erdogan saját vejét jelölte pénzügyminiszternek. Új kormányában várhatóan ez lesz a legfontosabb pozíció. (Sőt, az elnöki vő kedvéért összevonják a korábbi államkincstári és pénzügyi tárcákat, amivel egy még nagyobb csúcsszervet hoztak létre.)
Berat Albayrak 2004-ben vette feleségül Erdogan lányát, Esrát, és onnantól kezdve rakétaként kezdett felfelé ívelni üzleti és politikai karrierje. Albayrak előbb annak az óriási holdingcégnek lett a vezérigazgatója, aminek korábban alacsonyabb szintű munkatársa volt*A Calik Group a bányászattól az energetikán és az építőiparon át a kereskedelemig rengeteg dologgal foglalkozik, és több cikk foglalkozik a korrupciógyanús ügyeikkel a közép-ázsiai diktatúrákban., majd 2015 óta képviselő lett Erdogan pártjában, az előző kormányban pedig már ő volt az energiaügyi miniszter.
A változások nyomán két, a külföldi befektetők által viszonylag megbízhatónak tartott reformista miniszter, Mehmet Simsek és Naci Agbal is kikerült a kormányból. Őket tartják az utóbbi másfél évtized nagy gazdasági növekedését megalapozó török liberális reformerek utolsó mohikánjainak, akik az utóbbi években féken tartották valamennyire Erdogan különös, a józan paraszti észnek gyakran ellentmondó gazdasági elgondolásait. A török elnök az utóbbi években egyre többet beszélt arról, hogy főleg állami megaprojektekkel érdemes élénkíteni a gazdaságot, az inflációt pedig az alapkamat csökkentésével kell kezelni.
Ezzel egyidejűleg az elnök valóra váltotta a választások előtti ígéretét, és egy elnöki rendelettel az eddiginél szorosabb irányítás alá vonta a török jegybankot. A rendelet szerint a jövőben a török elnök nevezheti ki a monetáris bizottság tagjait, tehát sem a kormánynak, sem a jegybankelnöknek nem lesz beleszólása ebbe. Ez várhatóan megnyitja az utat azelőtt, hogy Erdogan a saját akaratát képviselő tagokat küldjön a török monetáris tanácsba.
A két lépés nyomán újra rekordmélység közelébe szakadt a líra árfolyama a dollárral és az euróval szemben.
Az éves infláció Törökországban jelenleg 15,4 százaléknál tart, aminek oka jelentős mértékben a líra gyengülése és a gazdaság túlfűtöttsége. Erdogan a kampányban és azóta is arról beszélt, hogy ő a “kamatok ellensége”, ezért a most 17,75 százalékos jegybanki alapkamat letörését tartja fő feladatának. A baj ezzel főleg az, hogy hiába nő a török gazdaság még mindig nagyon gyorsan, ennek hajtóereje főleg a lakosság, a cégek és az állam nagy ütemű hitelfelvétele.
A mostani helyzet ezért nem tartható fenn sokáig: ha nem állítják meg a líra zuhanását, és nem tartóztatják fel az inflációt, akkor fel kell készülni a csődhullámra és a kemény földet érésre.
