Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

(A szerző közgazdász, az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Következik-e ebből hogy Kína lenne ma már a legnagyobb beruházó Magyarországon? Megközelítették-e a hagyományos európai partnereink, mindenek előtt Németország szintjét?

Mielőtt erre a kérdésre választ próbálnánk adni, figyelembe kell vennünk egy rendkívül fontos technikai csavart. Sass Magdolna (MTA), Gubik Andrea (Miskolci Egyetem) és Szunomár Ágnes (MTA) figyeltek fel arra, hogy az ázsiai transznacionális cégek gyakran nem közvetlenül jelennek meg Magyarországon, hanem vagy rendkívül kedvező adóztatású országokat (Hollandia), vagy egyenesen adóparadicsomokat (Luxemburg, Ciprus, Kajmán Szigetek, Mauritius) közbeiktatva. Az adott adóoptimalizálási stratégia mögött akár több országot érintő bonyolult konstrukciók is lehetnek, mindenesetre a magyar statisztikában hivatalosan megjelenő beruházó ország nem egyezik a tényleges tulajdonos országával.

A hírekre odafigyelők például nem valószínű, hogy tudják, hogy a koreai Hankook, az indiai Apollo Tyres, a kínai Huawei vagy a japán Denso mind-mind hollandként vannak jelen nálunk. Természetesen nem mindenkire jellemző ez a trükközés: a Samsung koreaiként, a Suzuki japánként, a Tata indiaiként ruházott be, azaz ’saját zászló alatt’.

Mindez mégis azt jelenti, hogy mielőtt feltárulnának a valódi trendek, először némi korrekcióra szorulnak az adatok. Szerencsére a Magyar Nemzeti Bank már egy ideje elvégzi ezt a korrekciót, és közzétesz végső befektető szerint adatokat is.

Az utolsó év, amelyre rendelkezésre állnak ezek az adatok, 2018. Az ekkori állapotról az mondható el, hogy a legnagyobb ázsiai beruházó Magyarországon ekkor Dél-Korea volt, kerekítve 3,6 milliárd eurós állománnyal. Ez jelentősen kevesebb, mint az ismert módon legnagyobb beruházó Németország (17,6md), a második helyezett Ausztria (7md), vagy a harmadik helyezett Franciaország. Viszont az európai mezőnyből már meghaladja a britekét (3,4md) illetve az olaszokét (3,1md). (A keleti nyitás másik célpontja, Oroszország a fasorban sincs a maga 895 milliójával. Velük nyilvánvalóan inkább az energetikai kereskedelem a lényegi elem.)

Ha tovább nézzük az távol-keleti beruházókat, akkor sem Kína van a második helyen, hanem Japán, 2,84 milliárd euróval. De még India is megelőzi Kínát, 2,78 milliárddal. A magyar közvélemény a sajtójelentések alapján valószínűleg nem ezt a sorrendet érzékelné.

A kínai adat 2018-ban 2,2 milliárd volt. Kína esetében azonban egy érdekes trend figyelhető meg. Évről évre itt van a legnagyobb különbség a hivatalos közvetlen befektető ország és a tényleges között. 2018-ban például az előbbi adat mindössze 128 millió euró lenne, azaz a tényleges adatnak csupán a töredéke, ha az MNB nem korrigálna a tényleges országra.

Érdekes, hogy Szingapúr esetén az adat negatív, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy magyar cégek is kihasználják az ottani offshore lehetőségeket.

Végezetül felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan változhat ez a kép a jövőben, különös tekintettel arra, hogy a kormányzat igen jó kapcsolatokat ápol Pekinggel. A 2019-es év még nem tükröződik az adatokban, ekkor viszont a koreaiak és a japánok tovább erősítettek, konkrétan Korea volt a legnagyobb külföldi beruházó. Mindez olyan cégeknek köszönhető, mint a Samsung SDI és SK Innovation, illetve a japán Toray. A felfutó ágazat az akkumulátorgyártás volt.

Valamennyire megváltoztathatja a képet a Belgrád-Budapest vasútvonal, amelyet ismert módon kínai cégekkel együttműködve valósít meg Magyarország. A pireuszi kikötő mellett talán ez Kína legjelentősebb európai beruházása az Egy Öv – Egy Út stratégia keretében. Hogy ez mennyivel emeli meg a kínai beruházásokat, az nem világos, hiszen a projektet a magyar kormány titkosította. Annyit lehet tudni, hogy Magyarország egy 1,57 milliárd eurónak megfelelő hitelt vesz fel Kínától. A megvalósítás egy részét kínai vállalatok végzik majd, amelyek várhatóan megjelennek majd mind beruházók is az országban, ám könnyen lehet, hogy ez a hitel összegének csak töredékét jelenti majd.

Adat Közélet Ázsia beruházás keleti nyitás Kína Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. május 6. 13:51 Adat

A nyitás közeledtével máris javul az üzleti klíma

Jelentősen javultak az üzleti kilátások áprilisban a környező országokban és az eurózónában.

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.

Hajdu Miklós
2021. május 5. 16:17 Adat

Egyelőre nem látszik, hogy a korlátozások enyhítése visszaütne a visegrádi országokban

Lassan egy hónapja kezdtek lazítani a visegrádi régió országai, de a statisztikák szerint a járvány még mindig visszaszorulóban van.

Fontos

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Fabók Bálint
2021. május 5. 06:04 Világ

Szijjártó Péter barátja ki van tiltva az USA-ból “hírhedt korruptsága” miatt, de az uniós szankcióktól megmenthetjük

A magyar külügyminiszter azért utazott el Bejrútba, hogy kiálljon a Hezbollah fő szövetségese mellett, aki az uniós szankciók elől próbál kifarolni.

Jandó Zoltán
2021. május 4. 17:25 Közélet

Félmilliárdért építünk intelligens buborékot a budapesti Úszó-Euróba-bajnokságra

Alig több mint két héttel a verseny kezdete előtt kötött megállapodást az úszószövetség és az állami szervezőcég az Eb-vel kapcsolatos feladatok ellátásáról.