A vasárnapi országgyűlési választás listás szavazatait tekintve eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz, és ez a siker települési szinten is szembetűnő: 3200 településből csak 351-ben csökkent a kormánypárt támogatottsága. Ehhez képest az összefogó ellenzék közel 900 ezer szavazatot veszített.
A tíz legszegényebb településen a listás szavazatok közel 95 százalékát söpörte be a Fidesz, de a kormánypárt listás eredményei települési szinten is összefüggést mutatnak, a szegényebb településeken a Fidesz rendre jobb eredményt ért el.
A fenti összefüggésnél is erősebben korrelál a Fidesz listás eredménye az iskolázottsággal egy adott településen. Ez annyit jelent, hogy minél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.
Tehát a több érettségizett vagy azután is tovább tanuló felnőttel egy adott településen alacsonyabb Fidesz-támogatottság jár együtt, és fordítva.
Ezt az összefüggést az alábbi grafikonon ábrázoltuk, a szürke pontok egy-egy települést jelölnek. A pöttyök viszonylag alacsony szóródása és az általuk kirajzolt vonal meredeksége jelzi, hogy erős összefüggésről van szó*Statisztikai nyelven a korrelációs együttható mutatja az összefüggés erősségét. Ez esetünkben 0,65.. Hangsúlyozandó: a két jelenség együtt járása még nem jelent ok-okozati kapcsolatot.
Hozzátartozik mindehhez, hogy Budapestet nem tettük fel az ábrára, és a legfeljebb általános iskolai végzettségűekre vonatkozó legfrissebb KSH-adatok 2011-esek. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez az arány jelentősen alakult volna az elmúlt évtizedben. Ahogy a magyar oktatás elmúlt 20 évét különböző mutatók mentén értékelő cikksorozatunkban is írtuk: bár az elmúlt két évtizedben pozitív tendencia volt, hogy 28-ról 32 százalékra nőtt az érettségizettek aránya, és nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, az adatsorok alakulását a társadalom elöregedése és az ebből következő összetétel-változás is magyarázhatja. Erre utal, hogy az iskolai lemorzsolódás például nőtt: Magyarországon 2002 és 2010 között 12,2 százalékról 10,8 százalékra csökkent, aztán 2020-ra újra 12,1 százalékra ugrott vissza a korai iskolaelhagyók aránya. Ezzel Magyarország 2020-ba az EU-átlag felett volt, ellentétben Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal.
Nézzünk egy-két példát a Fidesz listás eredményei és az iskolázottság közötti összefüggésre és a szélső értékekre! A 442 fős Csenyétén, a 211 fős Bódvelenkén, a 426 fős Fájon, a 182 fős Szakácsiban, a 616 fős Tornadáskán – mindegyik település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található – a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 91 és 97 százalék között mozog, a Fidesz listás támogatottsága pedig 97 százalék fölött volt. Fájon ez egyetlen nem kormánypárti szavazatot jelentett, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom kapott.
A 915 fős Remeteszőlősőn, a bő háromezres Telkin és a mintegy kilencezres Diósdon – mindhárom Pest megyében van – a legalacsonyabb az iskolázatlanok (akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van) aránya, csupán 9-17 százalék, míg a Fidesz listás eredménye mindhárom településen 43 százalék volt.
Extrém kivételnek számít Vas megye legkisebb települése, a 74 fős Nemesmedves, ahol annak ellenére söpört be 95 százalékot a Fidesz, hogy az iskolázatlanok aránya ott is nagyon alacsony, csak 14 százalék.
A másik irányban nincs ennyire kirívó példa, de van pár kivételnek számító település, ahol viszonylag nagyobb arányú iskolázatlanság mellett is kisebb az átlagnál a Fidesz támogatottsága. A 103 lelket számláló Baranya megyei Pécsdevecseren és a szintén baranyai, 134 fős Pócsán például csak 19-25 százalékot szerzett a kormánypárt, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 40, illetve 55 százalék.
A fenti erős összefüggés egyébként már a 2018-as országgyűlési választáson kirajzolódott. Akkor azt írtuk: ahol a nagykorú népesség többségének legalább érettségije van, ott a Fidesz szinte egyáltalán nem tudja áttörni az 50 százalékos eredményt.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
