A vasárnapi országgyűlési választás listás szavazatait tekintve eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz, és ez a siker települési szinten is szembetűnő: 3200 településből csak 351-ben csökkent a kormánypárt támogatottsága. Ehhez képest az összefogó ellenzék közel 900 ezer szavazatot veszített.
A tíz legszegényebb településen a listás szavazatok közel 95 százalékát söpörte be a Fidesz, de a kormánypárt listás eredményei települési szinten is összefüggést mutatnak, a szegényebb településeken a Fidesz rendre jobb eredményt ért el.
A fenti összefüggésnél is erősebben korrelál a Fidesz listás eredménye az iskolázottsággal egy adott településen. Ez annyit jelent, hogy minél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.
Tehát a több érettségizett vagy azután is tovább tanuló felnőttel egy adott településen alacsonyabb Fidesz-támogatottság jár együtt, és fordítva.
Ezt az összefüggést az alábbi grafikonon ábrázoltuk, a szürke pontok egy-egy települést jelölnek. A pöttyök viszonylag alacsony szóródása és az általuk kirajzolt vonal meredeksége jelzi, hogy erős összefüggésről van szó*Statisztikai nyelven a korrelációs együttható mutatja az összefüggés erősségét. Ez esetünkben 0,65.. Hangsúlyozandó: a két jelenség együtt járása még nem jelent ok-okozati kapcsolatot.
Hozzátartozik mindehhez, hogy Budapestet nem tettük fel az ábrára, és a legfeljebb általános iskolai végzettségűekre vonatkozó legfrissebb KSH-adatok 2011-esek. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez az arány jelentősen alakult volna az elmúlt évtizedben. Ahogy a magyar oktatás elmúlt 20 évét különböző mutatók mentén értékelő cikksorozatunkban is írtuk: bár az elmúlt két évtizedben pozitív tendencia volt, hogy 28-ról 32 százalékra nőtt az érettségizettek aránya, és nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, az adatsorok alakulását a társadalom elöregedése és az ebből következő összetétel-változás is magyarázhatja. Erre utal, hogy az iskolai lemorzsolódás például nőtt: Magyarországon 2002 és 2010 között 12,2 százalékról 10,8 százalékra csökkent, aztán 2020-ra újra 12,1 százalékra ugrott vissza a korai iskolaelhagyók aránya. Ezzel Magyarország 2020-ba az EU-átlag felett volt, ellentétben Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal.
Nézzünk egy-két példát a Fidesz listás eredményei és az iskolázottság közötti összefüggésre és a szélső értékekre! A 442 fős Csenyétén, a 211 fős Bódvelenkén, a 426 fős Fájon, a 182 fős Szakácsiban, a 616 fős Tornadáskán – mindegyik település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található – a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 91 és 97 százalék között mozog, a Fidesz listás támogatottsága pedig 97 százalék fölött volt. Fájon ez egyetlen nem kormánypárti szavazatot jelentett, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom kapott.
A 915 fős Remeteszőlősőn, a bő háromezres Telkin és a mintegy kilencezres Diósdon – mindhárom Pest megyében van – a legalacsonyabb az iskolázatlanok (akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van) aránya, csupán 9-17 százalék, míg a Fidesz listás eredménye mindhárom településen 43 százalék volt.
Extrém kivételnek számít Vas megye legkisebb települése, a 74 fős Nemesmedves, ahol annak ellenére söpört be 95 százalékot a Fidesz, hogy az iskolázatlanok aránya ott is nagyon alacsony, csak 14 százalék.
A másik irányban nincs ennyire kirívó példa, de van pár kivételnek számító település, ahol viszonylag nagyobb arányú iskolázatlanság mellett is kisebb az átlagnál a Fidesz támogatottsága. A 103 lelket számláló Baranya megyei Pécsdevecseren és a szintén baranyai, 134 fős Pócsán például csak 19-25 százalékot szerzett a kormánypárt, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 40, illetve 55 százalék.
A fenti erős összefüggés egyébként már a 2018-as országgyűlési választáson kirajzolódott. Akkor azt írtuk: ahol a nagykorú népesség többségének legalább érettségije van, ott a Fidesz szinte egyáltalán nem tudja áttörni az 50 százalékos eredményt.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adat
Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
Újabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártól
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.
A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét
Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Fontos
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében
A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.
