Ahogyan a népesség jövedelmi viszonyai, úgy az iskolázottsága is nagyban befolyásolja, hogy mekkora arányú támogatottságot szerzett a Fidesz egy adott járásban az áprilisi országgyűlési választáson.
Megvizsgáltuk az iskolázottság és Fidesz-támogatottság kapcsolatát területi, járási szinten úgy, hogy összevetettük az összesen 197 járásban és fővárosi kerületben a legalább érettségivel rendelkező nagykorú lakosság arányát, illetve a Fideszre leadott listás szavazatok arányát (az érvényes szavazatokra vetítve).
Az érettségizettek és a Fidesz-szavazatok aránya között egyértelműen erős a negatív irányú kapcsolat, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb az egyik értéke, annál kisebb a másiké.
A két változó közötti korreláció – egy 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű szám, ami azt mutatja meg, hogy a két változó mennyire függ lineárisan egymástól – nagyon erős. Amikor a korreláció nullához közelít, akkor a két tényező nem függ egymástól, amikor pedig az 1 felé, akkor teljesen együtt mozognak. A legalább érettségivel rendelkezők aránya és a Fidesz szavazataránya között -0,7 ez a statisztikai mérőszám, ami azt jelzi, hogy erős a kapcsolat, és minél iskolázottabb egy járás népessége, annál kisebb arányban szavaztak a megjelentek a Fideszre.
Ez az összefüggés akkor is erős, ha külön régiónként nézzük meg járási szinten az iskolázottság és a Fidesz-szavazatok kapcsolatát. Egyedül a dél-dunántúli régióban nem érvényesül erősen ez a hatás, ahol több olyan járás is van, ahol a szavazók kevesebb mint 40 százalékának van érettségije, a többség mégsem a Fidesz-KDNP-re szavazott (Komlói, Szigetvári, Nagyatádi, Barcsi járások).
Ugyan Nyugat-Magyarország járásaira is érvényes, hogy az iskolázottság növekedésével csökken a Fidesz-támogatottsága, ez a régió némileg kilóg a sorból, mivel itt a legképzettebb népességgel rendelkező járásokban is 50 százalék felett volt a Fidesz-szavazatok aránya.
Ahol a nagykorú népesség többségének van érettségije, ott kevés helyen tudott a Fidesz 50 százalék felett nyerni, de ezek között a járások között volt több nyugat-dunántúli járás is, mint például a Zalaegerszegi, a Soproni, a Keszthelyi, a Szombathelyi és a Győri.
A legalább érettségivel rendelkező nagykorú lakosság aránya 2016-ban és a Fidesz-szavazatok az érvényes szavazatok arányában 2018-ban. A linkekre kattintva interaktív formában is elérhető.
És hogy milyen általános következtetéseket lehet ebből levonni? Például azt, hogy annak a járásnak a népessége, amelynek tagjai többségében alacsonyan képzettek (nincs érettségijük), nagy valószínűséggel többségében a Fideszt támogatja.
Ugyan a bemutatott adatok más következtetést nem támasztanak alá, azért könnyen további tanulságokat vonhatunk le, ugyanis az iskolázottság szintjével sok más ismérv is erősen együtt szokott mozogni. Ilyen például a jövedelmi színvonal: ahol alacsonyan iskolázott a népesség nagy része, ott a jövedelmek is mindig alacsonyabbak. Ez pedig nagy valószínűséggel meghatározza például azt is, hogy egy adott járás népessége milyen arányban szorul az állam, illetve az önkormányzat anyagi segítségére, így például a Fidesz-kormányhoz köthető közmunkára, vagy más segélyekre.
