A vándorlás fokozódását az erősödő bevándorlásellenes politikai hangok ellenére a fogadó országokban jellemző tendenciák is erősítik.
Más országokban viszont tudatosan tesznek a férfi pedagógusok arányának növeléséért.
Magyarország lemaradt arról a fejlett országokat jellemző trendről, miszerint egyre többet közpénzt fordítanak az oktatásra – a magánforrások térnyerése ugyanakkor nem kecsegtet fényes kilátásokkal.
Az érettségi, a szakképesítés és a főiskolai diploma is jelentős bértöbbletet hoz a munkaerőpiacon, a kormány a tankötelezettség leszállításával mégis több ezer fiatalt engedett ki 8 általánossal az oktatási rendszerből.
Mindez úgy következett be, hogy a fizetések reálértéke csökkent.
A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.
Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.
Ráadásul Magyarországon az uniós és az OECD-átlagot is bőven meghaladó mértékben zárkózik el a népesség attól, hogy iskolapadba üljön.
A kormány fenntartásai több szempontból is érthetőek a globális minimális társasági adóval kapcsolatban, ráadásul pont most akar bevezetni egy új kedvezményt.
Az OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.