Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. június 28. 16:17 Közélet

A felnőttek átképzése jól jött volna a járvány okozta válságban, de pont a járvány miatt nem voltak képzések

Válságos időkben az élethosszig tartó tanulás jelentősége különösen felerősödik, a bajba kerülő emberek ugyanis leginkább újabb készségek, ismeretek elsajátításával tudnak ellenállni a munkaerőpiaci megrázkódtatásoknak. A mostani, járványhoz köthető krízis abból a szempontból is rendhagyó, hogy a lezárások a továbbképzéseket is érintették – a válság kialakulásával tehát épp egy olyan lehetőség zárult vagy legalábbis szűkült be, ami felkészíthetné az érintetteket a megváltozó körülményekre. Jórészt e furcsa helyzet tapasztalatait összegzi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent kiadványa.

Az élethosszig tartó tanulás nem mindenki számára opció

A felnőttképzésben való részvétel esélyei eleve nem egyenlők, és a mostani válság vélhetően a már fennálló különbségeket is megerősíthette. A tanulási hajlandóságot az oktatási rendszernek már gyermekkorban meg kell alapoznia, ahogy az ahhoz szükséges, például szövegértési, matematikai és problémamegoldó képességeket is ki kell alakítania. Akiknek ezek az alapvető kompetenciái erősebbek, azok az OECD által idézett adatok szerint sokkal inkább éreznek késztetést a tanulás iránt.

A demográfiai háttér is meghatározhatja a felnőttképzések iránti fogékonyságot, például a felsőfokú végzettségű szülők gyerekei, illetve a lányok jellemzően jobban szeretnek olvasni társaiknál, és ez a különbség a szervezet következtetései szerint az élethosszig tartó tanulás szempontjából egyáltalán nem közömbös. A távoktatás bevezetése miatt ezek az eltérések tovább mélyülhetnek – ami persze a most felnövő generáció jövőjét érinti, és nem a mostani munkavállalókét.

A részvételi hajlandóság különbségei jól látszanak nemzetközi összehasonlításban is: a 25-65 évesek körében Magyarországon például az uniós és az OECD-átlagot bőven meghaladó mértékű a felnőttképzésektől elzárkózó népesség aránya, míg például a skandináv országokban viszonylag népszerűek ezek a programok.

Sokan a jobb munkahelyi teljesítményért szeretnének tovább tanulni

A képzésekből való kimaradás fő okai meglehetősen változatosak, de az idővel kapcsolatos tényezők viszonylag sok, a tanulás iránt nyitott, azonban a programoktól távol maradó 55-65 évest hátráltatnak.

Az OECD szakértői szerint a fenti grafikonon az „Egyéb” kategóriába tartozó további fő indokok a tanulással kapcsolatos iránymutatás és tanácsok hiánya, a szegényes kínálat, a motivációs korlát és bizonyos társadalmi normák.

A továbbtanulók ugyanakkor leginkább azért vágtak bele egy-egy képzésbe, hogy jobban végezhessék a munkájukat, illetve ne veszítsék el azt.

Ez az indíttatás különösen a fiatalabbak, a pályakezdők körében jellemző, akiket a válságos időszakban sebzési vagy sebhely hatások, vagyis a kezdeti munkaerőpiaci sikertelenségekből származó, akár évekig, évtizedekig tartó hátrányok érhetnek – ezekkel szemben többek között a megváltozó körülményekre felkészítő tréningekkel lehetne tenni.

Kevesebb lett a továbbképzés

A járvány következtében a felnőttképzések kínálata azonban összességében 18-25 százalékkal szűkült az OECD becslései szerint. Ezt leginkább az alacsonyan és közepesen iskolázott rétegek tapasztalhatták meg, körükben a felsőfokú képzettségűekhez képest akár kétszeres is lehetett a programkínálat csökkenése. Az ágazatokat tekintve ugyanakkor a képzések leginkább az adminisztratív és kiegészítő szolgáltatások, az alkotó, művészeti és szórakoztató tevékenységek és az egyéb szolgáltatások területein szorultak vissza.

A pandémia miatt a közelmúlt tendenciái és azok következményei – például a fejlett társadalmak elöregedése vagy a digitalizáció – a riport szerint felerősödnek, felgyorsulnak, és sok új munkahelyet hoznak létre olyan ágazatokban, amelyekbe eddig sokkal nehezebb volt megfelelő képességekkel rendelkezőket toborozni. A járvány enyhülésével a képzési programoknak ezeket a strukturális feszültségeket figyelembe véve kellene majd újraindítani, így is csillapítva a készségigények és a készségkínálat közötti súrlódásokat (skill mismatch).

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet élethosszig tartó tanulás munkaerőpiac oecd oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.