Több szempontból is rekordot mutatnak a tavalyi évet jellemző migrációs statisztikák a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban: több, mint hatmillió új bevándorló érkezett a 38 tagország területére, állampolgárságot 2,8 millióan kaptak, a menedékkérők száma a kétmillió főt haladta meg, és a nemzetközi diákok száma is megközelítette ezt a szintet, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
Az állandó letelepedést kérő bevándorlók 6,1 milliós száma 26 százalékkal magasabb a 2021-ben tapasztalthoz képest, és 14 százalékkal haladta meg a 2019-et jellemző adatot, ám
a rekordszintű migrációt az Ukrajnából elmenekülők figyelembevétele nélkül jelzik az OECD statisztikái.
Tehát mindehhez érdemes hozzászámolni, hogy az OECD-országokban 2023 júniusában mintegy 4,7 millió ukrán menekült élt. Abszolút értékben Németország, Lengyelország és az Egyesült Államok fogadja a legtöbbjüket, míg a lakosságarányosan Észtország, a Csehország és Litvánia emelkedik ki e tekintetben.
A bevándorlás hátterében jellemzően a családi migráció áll, az érkezők 40 százaléka családi okok miatt vándorol más országba, jellemzően azért, hogy csatlakozzon a már ott élő közeli hozzátartozóihoz vagy hogy megkezdje házaséletét. A családi migráció jellemzővé válásának előzménye alapvetően a munkavállalás céljából érkező bevándorlók letelepedése, akiket aztán a családjaik kísérnek – kifejezetten dolgozni a bevándorlók 21 százaléka érkezett az OECD-tagországokba 2022-ben, ráadásul az elmúlt években az ő számuk is jókora növekedést mutatott.
E tendencia összefügg az OECD számos országában jellemző toborzási nehézségekkel, ami nem csak az újonnan érkező bevándorlók számának, hanem a már ott tartózkodó külföldiek foglalkoztatási rátájának növekedésében is szerepet játszik. Több tagország szakpolitikai intézkedésekkel is igyekszik a bevándorlók révén enyhíteni a munkaerőpiaci feszültségeket: Németországban például a nyáron fogadtak el az unión kívülről érkező munkavállalók lehetőségeit bővítő bevándorlási törvényt, de Magyarországon is immáron a vendégmunkásokkal bővítené a munkaerőt a bevándorlásellenességét hangoztató kormány.
A fogadó országok egy másik gyakori, a toborzási gondokkal összefüggő problémája a társadalmak idősödése, illetve a népességfogyás, miközben a migrációellenes retorika egyik fontos pillérét jelentik a bevándorlók arányának megnövekedésével kapcsolatos félelmek. Noha, amint a fentebbi statisztikák is mutatják, a bevándorlók száma kétségtelenül emelkedik, a közhiedelmekkel szemben a körükben tapasztalt gyermekvállalási hajlandóság aligha fékezheti érdemben az OECD-tagországok népességének fogyását, a szervezet statisztikái szerint ugyanis
bár a legtöbb tagállamban a bevándorló nők valamivel magasabb termékenységgel jellemezhetők, mint az ott született társaik, de a teljes termékenységi arányszámuk az országok kétharmadában még mindig a népességszám középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szint alatt van.
Sőt, akadnak országok, ahol a bevándorlók csoportját alacsonyabb a termékenység jellemzi a helyben született lakossághoz képest – közéjük tartozik például Magyarország is, ahol az egyik legalacsonyabb termékenységi arányszám mérhető a külföldről érkező nők körében.
A jelentésből kiolvasható, hogy a migráció a közeljövőben is növekvő jelentőségű, politikai következményekkel járó téma marad. Az egyre inkább teret nyerő populizmus bevándorlóellenes propagandája jórészt az emberek biztonságérzetére apellálva igyekezhet választókat bevonzani, ami válságos helyzetekben gyakran sérül – az erősödő népmozgás tehát, amit jórészt a fogadó államok munkaerőpiaci helyzete is gerjeszt, egyúttal fokozódó elutasítást is kiválthat.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
