Több szempontból is rekordot mutatnak a tavalyi évet jellemző migrációs statisztikák a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban: több, mint hatmillió új bevándorló érkezett a 38 tagország területére, állampolgárságot 2,8 millióan kaptak, a menedékkérők száma a kétmillió főt haladta meg, és a nemzetközi diákok száma is megközelítette ezt a szintet, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
Az állandó letelepedést kérő bevándorlók 6,1 milliós száma 26 százalékkal magasabb a 2021-ben tapasztalthoz képest, és 14 százalékkal haladta meg a 2019-et jellemző adatot, ám
a rekordszintű migrációt az Ukrajnából elmenekülők figyelembevétele nélkül jelzik az OECD statisztikái.
Tehát mindehhez érdemes hozzászámolni, hogy az OECD-országokban 2023 júniusában mintegy 4,7 millió ukrán menekült élt. Abszolút értékben Németország, Lengyelország és az Egyesült Államok fogadja a legtöbbjüket, míg a lakosságarányosan Észtország, a Csehország és Litvánia emelkedik ki e tekintetben.
A bevándorlás hátterében jellemzően a családi migráció áll, az érkezők 40 százaléka családi okok miatt vándorol más országba, jellemzően azért, hogy csatlakozzon a már ott élő közeli hozzátartozóihoz vagy hogy megkezdje házaséletét. A családi migráció jellemzővé válásának előzménye alapvetően a munkavállalás céljából érkező bevándorlók letelepedése, akiket aztán a családjaik kísérnek – kifejezetten dolgozni a bevándorlók 21 százaléka érkezett az OECD-tagországokba 2022-ben, ráadásul az elmúlt években az ő számuk is jókora növekedést mutatott.
E tendencia összefügg az OECD számos országában jellemző toborzási nehézségekkel, ami nem csak az újonnan érkező bevándorlók számának, hanem a már ott tartózkodó külföldiek foglalkoztatási rátájának növekedésében is szerepet játszik. Több tagország szakpolitikai intézkedésekkel is igyekszik a bevándorlók révén enyhíteni a munkaerőpiaci feszültségeket: Németországban például a nyáron fogadtak el az unión kívülről érkező munkavállalók lehetőségeit bővítő bevándorlási törvényt, de Magyarországon is immáron a vendégmunkásokkal bővítené a munkaerőt a bevándorlásellenességét hangoztató kormány.
A fogadó országok egy másik gyakori, a toborzási gondokkal összefüggő problémája a társadalmak idősödése, illetve a népességfogyás, miközben a migrációellenes retorika egyik fontos pillérét jelentik a bevándorlók arányának megnövekedésével kapcsolatos félelmek. Noha, amint a fentebbi statisztikák is mutatják, a bevándorlók száma kétségtelenül emelkedik, a közhiedelmekkel szemben a körükben tapasztalt gyermekvállalási hajlandóság aligha fékezheti érdemben az OECD-tagországok népességének fogyását, a szervezet statisztikái szerint ugyanis
bár a legtöbb tagállamban a bevándorló nők valamivel magasabb termékenységgel jellemezhetők, mint az ott született társaik, de a teljes termékenységi arányszámuk az országok kétharmadában még mindig a népességszám középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szint alatt van.
Sőt, akadnak országok, ahol a bevándorlók csoportját alacsonyabb a termékenység jellemzi a helyben született lakossághoz képest – közéjük tartozik például Magyarország is, ahol az egyik legalacsonyabb termékenységi arányszám mérhető a külföldről érkező nők körében.
A jelentésből kiolvasható, hogy a migráció a közeljövőben is növekvő jelentőségű, politikai következményekkel járó téma marad. Az egyre inkább teret nyerő populizmus bevándorlóellenes propagandája jórészt az emberek biztonságérzetére apellálva igyekezhet választókat bevonzani, ami válságos helyzetekben gyakran sérül – az erősödő népmozgás tehát, amit jórészt a fogadó államok munkaerőpiaci helyzete is gerjeszt, egyúttal fokozódó elutasítást is kiválthat.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
