Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. október 27. 17:08 Élet

Több millió bevándorló érkezett tavaly az OECD-országokba, 40 százalékukat azonos ok motiválta a költözésre

Több szempontból is rekordot mutatnak a tavalyi évet jellemző migrációs statisztikák a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban: több, mint hatmillió új bevándorló érkezett a 38 tagország területére, állampolgárságot 2,8 millióan kaptak, a menedékkérők száma a kétmillió főt haladta meg, és a nemzetközi diákok száma is megközelítette ezt a szintet, derül ki a szervezet friss jelentéséből.

Az állandó letelepedést kérő bevándorlók 6,1 milliós száma 26 százalékkal magasabb a 2021-ben tapasztalthoz képest, és 14 százalékkal haladta meg a 2019-et jellemző adatot, ám

a rekordszintű migrációt az Ukrajnából elmenekülők figyelembevétele nélkül jelzik az OECD statisztikái.

Tehát mindehhez érdemes hozzászámolni, hogy az OECD-országokban 2023 júniusában mintegy 4,7 millió ukrán menekült élt. Abszolút értékben Németország, Lengyelország és az Egyesült Államok fogadja a legtöbbjüket, míg a lakosságarányosan Észtország, a Csehország és Litvánia emelkedik ki e tekintetben.

A bevándorlás hátterében jellemzően a családi migráció áll, az érkezők 40 százaléka családi okok miatt vándorol más országba, jellemzően azért, hogy csatlakozzon a már ott élő közeli hozzátartozóihoz vagy hogy megkezdje házaséletét. A családi migráció jellemzővé válásának előzménye alapvetően a munkavállalás céljából érkező bevándorlók letelepedése, akiket aztán a családjaik kísérnek – kifejezetten dolgozni a bevándorlók 21 százaléka érkezett az OECD-tagországokba 2022-ben, ráadásul az elmúlt években az ő számuk is jókora növekedést mutatott.

E tendencia összefügg az OECD számos országában jellemző toborzási nehézségekkel, ami nem csak az újonnan érkező bevándorlók számának, hanem a már ott tartózkodó külföldiek foglalkoztatási rátájának növekedésében is szerepet játszik. Több tagország szakpolitikai intézkedésekkel is igyekszik a bevándorlók révén enyhíteni a munkaerőpiaci feszültségeket: Németországban például a nyáron fogadtak el az unión kívülről érkező munkavállalók lehetőségeit bővítő bevándorlási törvényt, de Magyarországon is immáron a vendégmunkásokkal bővítené a munkaerőt a bevándorlásellenességét hangoztató kormány.

A fogadó országok egy másik gyakori, a toborzási gondokkal összefüggő problémája a társadalmak idősödése, illetve a népességfogyás, miközben a migrációellenes retorika egyik fontos pillérét jelentik a bevándorlók arányának megnövekedésével kapcsolatos félelmek. Noha, amint a fentebbi statisztikák is mutatják, a bevándorlók száma kétségtelenül emelkedik, a közhiedelmekkel szemben a körükben tapasztalt gyermekvállalási hajlandóság aligha fékezheti érdemben az OECD-tagországok népességének fogyását, a szervezet statisztikái szerint ugyanis

bár a legtöbb tagállamban a bevándorló nők valamivel magasabb termékenységgel jellemezhetők, mint az ott született társaik, de a teljes termékenységi arányszámuk az országok kétharmadában még mindig a népességszám középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szint alatt van.

Sőt, akadnak országok, ahol a bevándorlók csoportját alacsonyabb a termékenység jellemzi a helyben született lakossághoz képest – közéjük tartozik például Magyarország is, ahol az egyik legalacsonyabb termékenységi arányszám mérhető a külföldről érkező nők körében.

A jelentésből kiolvasható, hogy a migráció a közeljövőben is növekvő jelentőségű, politikai következményekkel járó téma marad. Az egyre inkább teret nyerő populizmus bevándorlóellenes propagandája jórészt az emberek biztonságérzetére apellálva igyekezhet választókat bevonzani, ami válságos helyzetekben gyakran sérül – az erősödő népmozgás tehát, amit jórészt a fogadó államok munkaerőpiaci helyzete is gerjeszt, egyúttal fokozódó elutasítást is kiválthat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVietnám Magyarországgal egyeztet vendégmunkások exportálásárólNem csak Magyarországon, hanem a küldő országokban is napirenden van az idei érkező vendégmunkások kérdése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz életszínvonal tíz százalékát bukjuk a populizmussalMagasabb infláció, romló politikai és gazdasági intézmények, permanens egyenlőtlenség: a téma legátfogóbb kutatása szerint drága dolog a populizmus.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bevándorlás bevándorlásellenesség bevándorlók oecd Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 14:49 Élet, Pénz

A felújításra szoruló házak töredéke fér csak bele az új otthonfelújítási programba

A családok költségeit a program valószínűleg inkább növeli, mert hitelt kell felvenni, de nagy segítség lehet ahhoz, hogy az elengedhetetlen felújításokba végre bele tudjanak vágni.

Torontáli Zoltán
2024. június 11. 17:01 Élet, Pénz

Az Adria és a Balaton közötti döntést is átbillentheti a 400 forint felé közelítő euróárfolyam

Ha nem fordul a trend, vagy nem lép közbe a jegybank, akkor a balatoni szállásadók és lángosozók dörzsölhetik a tenyerüket.

Torontáli Zoltán
2024. június 4. 13:04 Adat, Élet

Áruk helyett élményeket veszünk, és ez most jól jön a gazdaságnak

Az ipar gyengélkedését a szolgáltatószektor ellensúlyozza, vélhetően a kormány örömére.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?