A magyar oktatási rendszerre általánosságban jellemző a társadalmi egyenlőtlenségek felerősítése és a szegregáció – amit most a Belügyminisztérium iskolákat sújtó pénzelvonással csökkentene –, a hátrányos helyzetű csoportok magukra hagyása, ennek különböző szintjeiről írtunk itt és itt. Kevesebb szó esik azonban a rendszerben lévő nemi egyenlőtlenségekről, azon túl, hogy visszatérő megállapítás a tanári szakma évtizedek óta tartó – és nem csak Magyarországra jellemző – “elnőiesedése”. A 2023 OECD oktatási riport tanári férfi-nő arányokra vonatkozó adatait értelmezzük.
Fél százaléka férfi
A bölcsődei és óvodai pedagógusok között nagy általánosságban az OECD-országokban túlnyomó többségben vannak a nők, az arány még mindig 96 százalékos. Viszont az országok közötti különbségek a 0,3 százalékostól (Románia) a közel 12 százalékos férfiarányig (Hollandia) terjednek.
Magyarországon a férfi kisgyerekkori gondozók-pedagógusok aránya 0,6 százalék. Ennél Európában csak Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Romániában alacsonyabb az arány.
Az EU-átlag is a magyar arány ötszöröse, 3 százalék, az OECD-átlag pedig valamivel magasabb, majdnem 4 százalék. A trend egyébként átlagosan is és Magyarországon is alapvetően növekvő. Hollandiában és Norvégiában (9,3 százalék) dolgozik a legtöbb óvóférfi, de Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Dániában és Németországban is 5 százalék fölötti az arány.
Messzire vezető és összetett okai vannak annak, hogy a kisgyerekkori nevelői szakma miért ennyire női dominanciájú, és annak is, hogy mitől függ a viszonylagos magasabb férfiarány egyes országokban.
Mindenesetre nem tekinthető szükségszerűnek, hogy pusztán a férfiarány növelése kiegyenlítettebb nemi szerepek közvetítésével járna a gondozó-gyermek interakciókban, és így a társadalom más színterein is. Ugyanakkor az is egyre többször hivatkozott tény, hogy a többféle nem és nemi szerep jelenléte a kisgyerek környezetében szélesíti a nemekről és nemi szerepekről alkotott ismereteit, ez pedig társadalmi szinten árnyalhatja például a maszkulinitásról, férfiségről alkotott széles körű elképzeléseket. Erre a vetületre maga az OECD-jelentés is felhívja a figyelmet, és hivatkozik is egy tanulmányra, ami interdiszciplináris megközelítésben elemzi az alacsony óvóférfiarány társadalmi vetületeit és a magasabb arány hasznát a gyerek, az osztályterem, az intézményrendszer és a társadalom szempontjából, és egy másik, szintén az óvóférfiarány növelése mellett érvelő tudományos közlésre.
Egyes országok éppen ezért igyekeztek olyan intézkedéseket és gyakorlatokat működtetni, amelyek növelik a férfiak arányát a területen. Például Norvégiában, ahol 10 százalék alatt volt az arány, igyekeztek középiskolásoknak a kisgyerekkori gondozói-pedagógusi pályát is lehetséges karrierlehetőségként felmutatni számukra. A tudatos hozzáállásnak – és nyilván egyéb tényezőknek – eredményeként Norvégiában 2013 és 2021 között bő 2,5 százalékponttal nőtt az óvóférfiak aránya. Magyarországon ugyanezen idő alatt 0,3 százalékról felment 0,6 százalékra.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az egész országban összesen durván 150 óvóférfi dolgozhat – 2019-ben egészen pontosan ez 131 fő volt papíron.
Alig van férfi tanító
A teljes oktatási nagyrendszert nézve egy 2017-es OECD-adatsor szerint Lettországban, Észtországban, Litvániában, Olaszországban és Szlovéniában tanít arányosan a legkevesebb férfi, Magyarország Lengyelországgal és Svédországgal volt holtversenyben a hetedik helyen 25 százalékos férfitanár-aránnyal. Japánban és Törökországban viszont kiegyensúlyozott az arány. Az EU-ban 2021-ben például a tanárok 27 százaléka volt férfi – és az összes tanár közel 40 százaléka volt idősebb 50 évesnél – az Eurostat adatai szerint.
Ahogy haladunk felfelé az oktatási szinteken, a férfiak aránya egyre magasabb lesz – de a tanítók között így is alacsony, Magyarországon mindössze 15 százalék. Ez pont annyi egyébként, mint az Egyesült Királyságban, ahol az oktatási minisztériumnak kimondott szándéka az arány javítása, a téma visszatérő téma a parlamentben.
A szakiskolákban is több a nő
A középiskolai szinten a 33,4 százalék már nem tűnik annyira kiugró adatnak – ugyanez 39 százalék az Egyesült Királyságban. A középiskola felső tagozatában tanítók között pedig Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Kanadában a férfiak aránya kevesebb, mint 25 százalék, Japánban és Svájcban pedig többségben vannak.
Általánosságban a szakiskolákban tanítók számítanak kivételnek, ezen a terülen általában 45 százalékot meghaladja a férfi tanárok aránya az OECD-országokban. Magyarországon a szakiskolák tanári karán belül 42 százalék a férfiak aránya, ez csak pár százalékkal van az EU-átlag alatt, noha 2013 és 2021 között a magyar arány 9 százalékpontot csökkent.
Az egyetemi ranglétrán minél feljebb megyünk, annál kevesebb a nő
Az egyik legnagyobb magyar egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a legmagasabb fokozattal rendelkező oktatók-kutatók között a legkisebb a nők aránya, derült ki korábban az intézmény Nemi Egyenlőségi Tervének első változatából.
A különböző egyetemi címek közötti eloszlás meglehetősen aránytalan: minél magasabb, nagyobb presztízzsel és munkabérrel járó tudományos fokozatot nézünk, annál kisebb a nők aránya. Ezt üvegplafonhatásnak nevezi a 2021-es dokumentum. Az összes ELTE-s tanársegéd 63 százaléka nő, az eggyel magasabb egyetemi státuszban, az adjunktusok között 52 százalék a nők aránya, de az egyetemi docensek között már csak 36, a legmagasabb címmel rendelkezők, vagyis az egyetemi tanárok között pedig mindössze 16 százalék.
Az országos adatok szerint az üvegplafon-hatás országosan is áll a felsőoktatási intézményekben fő munkaviszonyban foglalkoztatottak körében 2019-es adatok szerint. A főiskolai-egyetemi tanárok 41 százaléka volt akkor nő, míg tíz évvel ezelőtt csupán 36 százalék.
Az OECD friss, Education at Glance nevű oktatási jelentéséből korábban kiderült, hogy sokkal jobban keres, aki tovább tanul, és még több diplomás kellene Magyarországnak, mégis csak nálunk nő az iskolaelhagyók aránya. Az oktatásra fordított állami és magán forrásokat, valamint a tanárbér-adatokat kiértékelve pedig arra mutattunk rá, hogy a magyar oktatási rendszer elindult a latin-amerikanizálódás útján.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
