Pénzzel büntetnék a szegregáló iskolákat, de ez nem segít ott, ahol a leginkább kéne
Egy friss törvényjavaslattal tenne lépéseket a kormány a magyar oktatási rendszerben meglévő szegregáció csökkentésére. A hátrányos helyzetű tanulók eredményeinek javításával és kompetenciafejlesztésével a kormány uniós vállalásainak is szeretne eleget tenni.
- Az egyedüli eszköz azonban a pénzbüntetés lenne, a nehéz sorsú kistelepüléseken – ahol például egy iskola van – nem segítene, és az sem világos, hogy szegregáló iskolák büntetése mivel járulna hozzá a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztéséhez.
Részletek: a javaslat nem közvetlenül nyúl bele az iskolák életébe, és nem érinti közvetlenül a tanítási-nevelési folyamatot. Hanem egyszerűen beékel egy „pénzbüntetést” közvetett ösztönzőként, olyan általános iskolák esetében, ahol jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek aránya, mint a település iskoláiban átlagosan.
- Értelemszerűen így csak azokat a településeket érintheti a törvény, ahol legalább két általános iskola működik.
Számokban: 10 százalékos forrásmegvonás fog járni egy iskolának, ha a települési átlagnál több mint 20 százalékponttal alacsonyabb a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A törvény hatályba lépése utáni második tanévtől már 15 százalékpontos különbségtől jár ekkora büntetés.
Miért fontos ez? A magyar szegregációs index 2010 és 2020 között a HH és a HHH-tanulók esetében is jelentősen emelkedett. Ennek következménye az, hogy a magyar közoktatás közel 10 év alatt szinte semmit sem javult a rossz családi hátterű, de tehetséges gyerekek megtalálásában és fejlesztésében.
- Az Európai Bizottság már a 2020-as országjelentésében is kiemelte, hogy Magyarországon nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyerekek koncentrációja egyes iskolákban.
Igen, de: a törvényjavaslatból nem következik, hogy a helyi átlagot meghaladó HH-arányú általános iskolák emiatt több állami forráshoz jutnának vagy megkapnák az elvont 10 százalékot.
- Azokon az iskolákon és diákokon sem segít a változtatás, ahol nemcsak egy iskolában, hanem az egész településen magas a hátrányos helyzetűek aránya. Az intézkedés tehát a településen belüli szegregációt hivatott kezelni, a járásit, megyeit vagy regionálisat nem.
Alulnézet: a szabad iskolaválasztásból következően nem minden diák jár a lakóhely szerinti településén iskolába. Például az Ózd melletti Arló általános iskolájának honlapja szerint tanulóik száz százaléka roma, miközben hivatalosan 20 százalék a romák aránya a településen. Még ha a valóságban ez több is, ebből az is következik, hogy a nem romák és azok, akik megtehetik, másik településre járnak általánosba Arlóról, amely az ország egyik legszegényebb települése.
Tágabb kontextus: a magyar oktatási rendszer alapvető vonása, hogy sok benne a kis méretű iskola, leképezve a kistelepülési szerkezetet, és mind a tanárhiány, mind a hátrányos helyzetű gyerekek ezekben az iskolákban koncentrálódnak. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közel fele 3000 fő alatti településen tanul, ahol jellemzően legfeljebb egy általános iskola működik.
A hátrányos, halmozottan hátrányos és az összes tanuló megoszlása a különböző méretű általános iskolák közt. Forrás: T-Tudok Zrt. 2019. évi KIR-STAT, Holb Éva számításai.
- Ahogy a következő grafikonon is látszik, regionálisan jelentősek a különbségek: Szabolcsban és Borsodban az általános iskolák több mint felében 25 százalék fölötti a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyerekek aránya.
Az országos kompetenciamérések átlagos eredményei, valamint a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya megyénként az általános iskolákban. Forrás: T-Tudok Zrt.
Közélet
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
