Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

A közoktatás évek óta meghatározó problémája, a pedagógusok és a többi diplomás közötti bérfeszültség mostanra odáig fajult, hogy a tantestületekben sokan inkább pályát váltanának, mintsem hogy eleget tegyenek a tanításhoz szükséges minősítési követelményeknek. A 2013-ban bevezetett életpályamodell szerint 2022-ig minden pedagógusnak át kell esnie legalább egy – portfóliókészítéssel és a pedagógiai ismeretek bizottsági előtti bizonyításával járó – minősítésen, különben nem taníthat tovább.

A szakszervezeti várakozások szerint a közeljövőben hirtelen kieshetnek a portfólióírást – jórészt a megalázóan alacsony bérek miatt – megtagadó tanárok, ami jelentősen súlyosítja majd az eleve komoly mértékű pedagógushiányt. A probléma súlyosságáról árulkodik, hogy Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson-Sopron megyei elnöke gyakorló tanárként állt ki a nyilvánosság elé a pedagógus-életpályamodell ellen tiltakozva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

A tanárok bérezését annak ellenére nem sikerült megnyugtató módon rendezni az elmúlt években, hogy az oktatás finanszírozási körülményei az elmúlt évtized során több szempontból javultak Magyarországon a – globális szinten fejlettnek számító országokat tömörítő – OECD friss évkönyve szerint. Nemcsak hazánkban (de itt kiváltképpen), hanem a kelet-európai régióban jellemző tendencia volt ugyanis az egy diákra jutó oktatással kapcsolatos kiadások markáns növekedése 2012 és 2018 között – igaz, ez a régióban a költségvetés bővülése mellett a tanulók csökkenő számának is köszönhető.

A javulás a közoktatást és a felsőoktatást külön-külön vizsgálva is megfigyelhető, sőt, a GDP növekedési üteméhez képest mérten is számottevő volt ebben az időszakban: az állami és privát kiadások is a gazdaságot meghaladó mértékben emelkedtek Magyarországon, szemben az OECD-tagországokban és az Európai Unióban általában tapasztaltakkal. 

A változások ellenére nemzetközi összehasonlításban az oktatás továbbra is alulfinanszírozott Magyarországon. Míg az OECD-országokban átlagosan mintegy 102 ezer dollárnak megfelelő*Az OECD számításai tartalmazzák a vásárlóerő-paritás szerinti kiigazítást. oktatási kiadás jutott fejenként a 6 és 15 év közötti tanulókra a 2018-as statisztikák szerint, Magyarországon ez az érték 63 578 dollár volt mindössze.

A fenti adatokból kiderül továbbá, hogy az alapfokú oktatásra különösen kevés pénz, átlagosan tanulónként 23 136 dollár jutott Magyarországon, míg az OECD-átlag ennek több mint a kétszerese, 57 299 dollár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tanárok elöregedése rossz hatással van a diákok teljesítményéreOlasz középiskolák esetében mutatták ki ezt az összefüggést, azonban a tanárok átlagéletkorának növekedése Magyarországon is probléma.

A költségvetési források szűkössége a tanári fizetéseken is meglátszik, az általános iskolai tanárokat illető éves – vásárlóerővel és a diákok számával kiigazított – bérköltség Magyarországon az OECD-átlag kétharmadát teszi ki, a közoktatás magasabb szintjein pedig még nagyobb különbség mutatkozik a magyar és a nemzetközi béradatok között. Az alábbi ábrán ugyanakkor szembetűnő, hogy a pedagógusbérek más európai országokban is messze elmaradnak a gazdasági szervezetben átlagosan mért adattól, vagyis a tanárok méltatlan javadalmazása nem csak Magyarországon probléma.

Persze ne feledjük, hogy nemcsak a helyi árszínvonallal, hanem a diáklétszámmal is kiigazított adatokról van szó. Így például bár Franciaországban úgy tűnik, hogy az általános iskolai tanítók semmivel sincsenek jobb helyzetben, mint a magyar kollégáik, igazából a francia pedagógusbérek 83 százalékkal magasabbak – de átlagosan hét diákkal többen járnak egy-egy francia osztályba a magyarországiakhoz képest. Vagyis jobban keresnek a francia tanárok, de vélhetően a terhelésük is magasabb.

A pedagógusok bérszínvonaláról, illetve a bérfeszültség fennállásáról és mértékéről sokkal inkább árulkodik a következő ábra, miszerint Magyarországon a diplomás átlagfizetés 61 százalékát keresik meg a tanárok. A tanári bérek elmaradása a diplomás átlagtól megfigyelhető az egész Európai Unióban és az OECD-országokban is, de a különbség általában a magyarországinál sokkal kisebb, jellemzően a tanári fizetések a diplomás bérek 90 százalékát teszik ki.

Nincs miért csodálkozni tehát a magyarországi tanárok elégedetlenségén, és kifejezetten aggasztó kérdés, hogy mihez vezethet, ha súlyosbodik a pedagógusok hiánya. Az oktatás színvonala számtalan módon hat ki a felnövő generáció és a társadalom jövőjére, a munkaerőpiaci kilátásoktól kezdve az egészségi állapoton keresztül egészen a demokrácia minőségéig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat közoktatás oecd oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.