Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. november 19. 04:34 Podcast

Nem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttak

Arra a kérdésre, hogy a Horthy-rendszer miért nyúlt hozzá az oktatáshoz a klebelsbergi reformokkal, és utána a kommunisták miért tettek ennyi energiát az oktatásba, szerintem az a válasz, hogy ők látni véltek egy plusz legitimációt abból, ha ez működik. A Horthy-rendszer így próbálta elérni, hogy a nagyon szegényeket is integrálják valamennyire a társadalomba. A kommunista rendszer egy kicsit ideologikusabb alapon, – de ugyanígy hatalmi megfontolásból – a mobilitásban látott egy plusz legitimációs tényezőt.

MEGHALLGATOM:

Emiatt ebben a nagy dilemmában, hogy most hozzányúljak, ne nyúljak, értelmesnek tűnt hozzányúlni. És én azt gondolom, hogy a jelenlegi rezsim nem gondolja azt, hogy ebből ki tud venni olyan plusz legitimációt, mint amit a kommunisták és Horthyék ki tudtak venni – mondta Orbán Krisztián.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A G7 oktatási témájú podcast-sorozata, a 28. óra új évadának második adásának vendége Orbán Krisztián közgazdász volt, akivel többek között a mindenkori és jelenlegi magyar politikai elitek és az oktatási reform viszonyáról, a reform társadalmi és politikai feltételeiről, illetve arról beszélgettünk, hogy mi az összefüggés a magyar gazdaságpolitika és az oktatáspolitika között.

A magyar politika elmúlt 100 évét nézve Orbán Krisztián szerint az látszik, hogy a mindenkori elitek számára az oktatás nagyon komoly dilemmát jelent. Az oktatási rendszer ugyanis mindenhol ott van, a problémáit, tüneteit mindenhol, minden faluban érzékelni lehet. A másik dolog, hogy ez egy komplex rendszer, amivel kapcsolatban egy sor elvárásunk van, amelyek sokszor egymással is konfliktusban állnak. Ha ebbe a rendszerbe a politika belenyúl, akkor olyan potenciális kudarcot kockáztat, ami mindenhol látható lesz. 

És ebbe egy kormány könnyen bele is bukhat. A politikai elitek részéről a másik fontos szempont, hogy a reformmal csak nagyon hosszú távon lehet értelmes hatást elérni, a politika időhorizontja pedig szükségszerűen rövidtávú

– mondta, hozzátéve, hogy a sikeres oktatási reformokat végrehajtó országainak olyan elitjei voltak, akik nem csak abban voltak sikeresek, hogy az oktatás hosszútávú szemléletét biztosítani tudták, hanem abban is, hogy végrehajtó hatalomra egyre nagyobb kontrollt tudtak tenni, hogy az általánosan kívánatosnak tartott hosszú távú berendezkedés megvalósuljon.

Orbán Krisztián és Holtzer Péter

Orbán Krisztián szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mindenfajta retorikával szemben alapvetően a nagy külföldi vállalkozások kiszolgálására épül. Ezt jól példázza a külföldi cégek új beruházásainak kommunikációja, ahol a bejelentések jelentős része arról szól, hogy hány munkahely jön létre. Bár ezek a pozíciók átlagosan jobban fizetnek, mint a hasonló állások a magyar cégeknél, ezeknek a vállalatoknak külföldről megmondják, hogy mit termeljenek, milyen célszámokat kell hozniuk, és a magyar munkavállaló számára a legmagasabb elérhető pozíció a középvezetői szint. 

„Abból a szempontból, hogy rövid távon mennyi pénzt keres a szavazó, ez egy racionális politikai stratégia. De az egész tragédiája, hogy mindez fokozatosan tönkreteszi azt a hazai vállalkozót, akinek a cége még nem olyan erős, hogy ilyen fizetéseket tudjon adni” – mondta. Egy ilyen gazdasági rendszerben, ha a választók vágyai nem mennek túl azon, ami Magyarországon ezekkel a külföldi vállalkozásokkal megvalósítható, logikus, hogy az oktatási rendszer a szakmunkásképzésre fókuszál. És mivel sok szakmérnökre van szükség, a rendszerhez jól illeszkedne egy a mostaninál lényegesen sikeresebb és jobban ellátott természettudományos oktatás is.

A külföldi cégek által dominált gazdaságszerkezeten társadalmi szintű ambícióval lehet túllépni, ami a régión belül Orbán Krisztián szerint Lengyelországban és Csehországban megvan, Szlovákiában és Magyarországon viszont nem látszik.

Álmodozhatunk arról, hogy Magyarországon csodálatos kutatás-fejlesztő, biotechnológiával foglalkozó gyógyszercégek lesznek, csak éppen semmilyen adottságunk nincs meg ehhez. És legfőképpen az emberek ambíciója hiányzik hozzá, ezért aztán nem lesz ilyen. Hogyha ezt elfogadjuk, és helyette más típusú célokat fogalmazunk meg, akkor én azt gondolom, hogy az oktatástól se várjunk csodákat

– mondta erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast elit gazdaságpolitika oktatás oktatási reform oktatáspolitika politikai elit Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.