Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. március 13. 04:34 Podcast

Felületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmának

A pályát elkezdő tanárok 80 százaléka 10 év után már nem tanít. A levelező képzésben résztvevőknél, akár átképzésről van szó, akár nem, jóval nagyobb az eltökéltség, ami megmutatkozik a munkamorálban is. És abban is, hogy aki így végez, azt fogja csinálni, amiért dolgozott – mondta Murányi Zoltán a 28. óra újabb adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az oktatási témájú podcastsorozatunk hatodik adásában pályaorientációról volt szó. Arról, hogy lehet-e bármit tenni azért, hogy tanári pályára menjenek a fiatalok. A másik nagy téma pedig az volt, hogy hogy néz ki ma Magyarországon az, amikor valaki akár több évtized munka után úgy dönt, hogy átképzi magát tanárnak, és hogy a tanárhiány felől nézve mekkora tartalékok lehetnek ebben. A vendégeink Murányi Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központjának igazgatója és Martis István, a Profession.hu ügyvezetője voltak.

Abban Murányi Zoltán és Martis István is egyetértett, hogy a pályaorientációban jóval nagyobb potenciál van, mint amit jelenleg kihozunk belőle Magyarországon. Murányi szerint a frontális oktatásra épülő oktatási rendszerünk következménye az is, hogy a diákok sötétben tapogatóznak, amikor pályát választanak. Ezen úgy lehetne változtatni, ha az oktatási rendszer olyan szituációkat teremtene, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat, és olyan intuíciókhoz juthatnak, amik alapján eldönthetnék, hogy nekik való-e egy adott pálya.

„Az iskolákban van egy jól formálható közeg. Több ezer fiatal csillogó szemmel szeretné a világot megváltani, viszont nem feltétlenül tudnak sokat arról, hogy a munka világában merre lehetne menni” – mondta Martis István, aki szerint a fiatal generáció nagyon szerencsés abból a szempontból, hogy az internet miatt sokkal jobban be lehet tekinteni egyes szakmákba, mint régebben. Ez ugyanakkor egyben hátrány is, mert nehéz a sok információ között eligazodni, és ebben a közegben sok a torzítás is.

Holtzer Péter, Martis István és Murányi Zoltán

„Szerintem arról mindenki hallott, hogy a menő informatikai cégeknél babzsákfotel, csocsó, nagyon jó fizetés van, mert ezeknek a cégek foglalkoztak munkaadói brandinggel. A tanári pályáról meg a nehézségek vannak a felszínen. De bizonyos szempontból mindkét esetben csak a felületet kapargatják ezek a benyomások” – mondta. Martis ezzel kapcsolatban azt is elmesélte, hogy ezért amikor a saját volt iskolájában tartott pályaorientációs órát, arról beszélt, hogy miért fontos a pályaorientáció.

A pályaorientáció közben szerzett tapasztalatok Murányi Zoltán szerint hozzásegíthetik a fiatalokat ahhoz, hogy a tanári pályát válasszák. „Mindig azt szoktam mondani a tanítványaimnak is, hogy mi pedagógusok elég birkák vagyunk ahhoz, hogy van egy jó élmény, és három-hat hónapig ismét pályán maradunk. Ha ez megvan már a pályaorientáció időszakában is, akkor az jelentheti az ebbe az irányba való orientálódást” – mondta.

Murányi szerint a pályát elhagyó tanárok egy része visszacsábítható lenne, de Martis István szerint ez a bérek rendezése nélkül nem működhet, és ez a hatás munkaerő-hiányos gazdasági helyzetben különösen erős. „Ha két és félszer annyit tud valaki máshol keresni, akkor miért adna le az életszínvonalából?” – tette fel a kérdést.

Murányi Zoltán szerint most már ott tartunk, hogy a pénz rendezése sem lenne elég, ugyanis a tanári pálya társadalmi megbecsültségét is vissza kellene állítani. „A Helsinki Egyetemen, Európa öt legjobb tanárképző egyetemének az egyiken tett látogatáskor mondta egy kolléga, hogy náluk a tanárokat a jogászokkal meg az orvosokkal egy szinten kezelik. Ha ide eljutnánk, akkor lenne esély, addig ez csak próbálkozás” – mondta.

A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre. 

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast 28. óra munkaerőpiac oktatás pályaválasztás tanár Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Holtzer Péter
2025. április 19. 06:50 Podcast

Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?

Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.

Bucsky Péter
2025. március 29. 06:06 Podcast

Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.

Fontos

Stubnya Bence
2025. május 22. 15:53 Világ

A termékcsomagolások egységesítésével reagálna az EU Trump vámjaira

Az unió tagállamai közti szabályozási eltérések a termékekre kivetett 44 százalékos vámnak felelnek meg. Kettős nyomásra változtatna ezen Brüsszel.

Vámosi Ágoston
2025. május 22. 13:05 Tech, Vállalat

Új szakaszba lép az eladók nélküli boltok hazai elterjedése a Szegen megnyitott üzlettel

Szegeden nyitott meg az ország valószínűleg első hibrid működtetésű üzlete. A technológiát szlovák és cseh Coopokban is alkalmazzák.

Avatar
2025. május 21. 16:36 Adat, Közélet

Miért ne tudná saját pénzből emelni a tanárok bérét a kormány?

Az egyetemek felé súlyozta át az oktatási kiadásokat a kormány, ezért lenne nehezebb csak hazai forrásból emelni a közoktatásban dolgozók bérét.