Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. október 8. 04:34 Podcast

100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszer

“Egy abszolút a szakadék szélén álló rendszert látok magam előtt, amit akárhonnan fricskázunk, szétesésgyanús az egész. Valószínűleg a legérzékenyebb pontja most a pedagógushiány, és valószínűleg ezen fog kibukni az, hogy itt valami nagy baj van” – mondta Gloviczki Zoltán.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottságának elnöke, aki 2010 és 2013 között oktatási helyettes államtitkár, 2017 és 2020 között az Oktatási Hivatal elnöke is volt. A G7 oktatási témájú podcast-sorozata, a 28. óra új évadának első adásában többek között a magyar oktatási rendszer vízióhiányáról, a szülők elvárásairól, a pedagógusok képzéséről és helyzetéről is beszélgettünk vele.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány az EU-s pénzek megérkezésétől teszi függővé a pedagógusbérek emelését, azt mondta, a kommunikáció, amely a kormány tagjaitól vagy a vezető emberektől jön, olyan szempontból hiteles, hogy az ő ingerküszöbüket valóban nem üti meg az, hogy itt milyen problémáról van szó. Ez a problémahalmaz azonban nem az elmúlt években, és még csak nem is az elmúlt évtizedekben jött létre.

A magyar iskolarendszer és a magyar közoktatás meglátásom szerint egy körülbelül 100-140 éves lemaradásban van saját maga mögött. Körülbelül abban a stációban vagyunk, ahol Eötvös és Trefort az 1860-as és ‘70-es években meghatározta, hogy mire való a magyar oktatás, milyen paraméterek között, iskolaszerkezetben, tanárvízióban, stb. működik. Kísértetiesen ugyanabban vagyunk, közben elkanyarodtunk néha kicsit ide-oda, de most gyakorlatilag az egész struktúra, az egész szellemiség, az egész iskola- és tudásfelfogás ott tart

– mondta.

A II. világháború után a koalíciós időszakban a magyar pártok kevés dologban értettek egyet, de az oktatás volt az egyik, amiben közösen akartak reformokat csinálni. Ebből az állami fenntartású nyolc évfolyamos általános iskola megvalósult és működött is. Minden, ami efölött van, az megrögzötten megmaradt a két világháború közti vízió kergetésénél. „Az iskola, főleg középfokon megmaradt ott, ahogy a 19. század polgári értelmiségi elitjét képzeli magával szemben” – mondta.

Gloviczki Zoltán szerint alapvetően nem tudjuk, hogy mire való az iskola, nem beszéltük meg, nem értünk benne egyet, csak a lendület megmaradása visz minket. „Ez egy olyan sokváltozós függvényben hanyatló rakéta lett mára, hogy az, hogy pedagógusfizetés, túlterhelés, tanterv, iskolaszerkezet, kisiskolák: ezek olyan szálak ebben a gubancban, amikből ha egyet meghúzunk, akkor csak nézünk, hogy semmi nem fog megváltozni” – mondta.

A változások helyes iránya az lenne, ha az oktatás nem ok alapon működne, mint most, hanem cél alapon, ahogy legutoljára a 19. században működött. Ehhez azt kellene végiggondolni, hogy mit várunk az iskolától. „Először meg kéne nézni, hogy mit akarunk, és akkor kéne utána eldönteni, hogy ehhez mit kell csinálni”. Ez a gondolkodási folyamat például úgy tud elindulni, ha lesz egy olyan kormány, ami nyitott arra, hogy ezzel kapcsolatban meghallgasson mindenkit.

Az iskola újraértelmezésének feladatát nehezíti, hogy nagyon sok minden, ami az utóbbi néhány évben történt, teljesen harmóniában van a szülők nagy részének az elképzeléseivel, és egy olyan fajta populizmus mutatkozik meg, ami a társadalomban van meg, nem a politikában. A szülők egy másik része viszont látja a problémákat, ami Gloviczki Zoltán szerint ebből a szempontból pozitívum:

igazából a szülők vették először észre, hogy defektes az iskola. Az a már-már hisztérikus magániskolába vivés, ami az utóbbi 5-6 évben indult el, az abszolút arról szól, hogy érzik, hogy itt valami elemi probléma van, hogy alapvetően nem ez az iskola.

Szerinte az is optimizmusra ad okot, hogy vannak hozzánk hasonló országok, például Lengyelország vagy a balti államok, ahol kőkeményen, következetesen kommunikálva és megvalósítva vittek át reformokat. „A jó hír, hogy meg lehet csinálni, mert ha a szülők konzekvensen azt látják, hogy a pedagógusok és az oktatásirányítás egy ilyen iskolát rak eléjük, mint szolgáltatás, akkor ez az iskola” – mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A felvétel szeptember 26-án készült. A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Podcast 28. óra oktatás oktatási rendszer pedagógus pedagógusbérek szülő Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2022. november 29. 16:12 Podcast, Támogatói tartalom

A QR-kódos fizetés már jövőre a kártyás vásárlások alternatívája lehet itthon

Sok kisvállalkozás örülhet majd az azonnali fizetési rendszer kiterjesztésének, hiszen nem kell adott esetben napokat várnia, mint a kártyaalapú fizetéseknél, hanem pár másodpercen belül megkapja a termék vagy szolgáltatás ellenértékét.

Stubnya Bence
2022. november 26. 04:34 Podcast

Heroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?

Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

László Pál
2022. november 21. 09:03 Podcast, Támogatói tartalom

Egyre bátrabbak a befektetők, az infláció elhozhatja a részvények reneszánszát Magyarországon

Diverzifikáció, diverzifikáció, diverzifikáció – ez a kulcsa egy jól felépített befektetési portfóliónak. A részvényeknek az utóbbi időben egyre nagyobb súlyuk van az ügyfelek befektetései között.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.