Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. október 8. 04:34 Podcast

100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszer

“Egy abszolút a szakadék szélén álló rendszert látok magam előtt, amit akárhonnan fricskázunk, szétesésgyanús az egész. Valószínűleg a legérzékenyebb pontja most a pedagógushiány, és valószínűleg ezen fog kibukni az, hogy itt valami nagy baj van” – mondta Gloviczki Zoltán.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottságának elnöke, aki 2010 és 2013 között oktatási helyettes államtitkár, 2017 és 2020 között az Oktatási Hivatal elnöke is volt. A G7 oktatási témájú podcast-sorozata, a 28. óra új évadának első adásában többek között a magyar oktatási rendszer vízióhiányáról, a szülők elvárásairól, a pedagógusok képzéséről és helyzetéről is beszélgettünk vele.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány az EU-s pénzek megérkezésétől teszi függővé a pedagógusbérek emelését, azt mondta, a kommunikáció, amely a kormány tagjaitól vagy a vezető emberektől jön, olyan szempontból hiteles, hogy az ő ingerküszöbüket valóban nem üti meg az, hogy itt milyen problémáról van szó. Ez a problémahalmaz azonban nem az elmúlt években, és még csak nem is az elmúlt évtizedekben jött létre.

A magyar iskolarendszer és a magyar közoktatás meglátásom szerint egy körülbelül 100-140 éves lemaradásban van saját maga mögött. Körülbelül abban a stációban vagyunk, ahol Eötvös és Trefort az 1860-as és ‘70-es években meghatározta, hogy mire való a magyar oktatás, milyen paraméterek között, iskolaszerkezetben, tanárvízióban, stb. működik. Kísértetiesen ugyanabban vagyunk, közben elkanyarodtunk néha kicsit ide-oda, de most gyakorlatilag az egész struktúra, az egész szellemiség, az egész iskola- és tudásfelfogás ott tart

– mondta.

A II. világháború után a koalíciós időszakban a magyar pártok kevés dologban értettek egyet, de az oktatás volt az egyik, amiben közösen akartak reformokat csinálni. Ebből az állami fenntartású nyolc évfolyamos általános iskola megvalósult és működött is. Minden, ami efölött van, az megrögzötten megmaradt a két világháború közti vízió kergetésénél. „Az iskola, főleg középfokon megmaradt ott, ahogy a 19. század polgári értelmiségi elitjét képzeli magával szemben” – mondta.

Gloviczki Zoltán szerint alapvetően nem tudjuk, hogy mire való az iskola, nem beszéltük meg, nem értünk benne egyet, csak a lendület megmaradása visz minket. „Ez egy olyan sokváltozós függvényben hanyatló rakéta lett mára, hogy az, hogy pedagógusfizetés, túlterhelés, tanterv, iskolaszerkezet, kisiskolák: ezek olyan szálak ebben a gubancban, amikből ha egyet meghúzunk, akkor csak nézünk, hogy semmi nem fog megváltozni” – mondta.

A változások helyes iránya az lenne, ha az oktatás nem ok alapon működne, mint most, hanem cél alapon, ahogy legutoljára a 19. században működött. Ehhez azt kellene végiggondolni, hogy mit várunk az iskolától. „Először meg kéne nézni, hogy mit akarunk, és akkor kéne utána eldönteni, hogy ehhez mit kell csinálni”. Ez a gondolkodási folyamat például úgy tud elindulni, ha lesz egy olyan kormány, ami nyitott arra, hogy ezzel kapcsolatban meghallgasson mindenkit.

Az iskola újraértelmezésének feladatát nehezíti, hogy nagyon sok minden, ami az utóbbi néhány évben történt, teljesen harmóniában van a szülők nagy részének az elképzeléseivel, és egy olyan fajta populizmus mutatkozik meg, ami a társadalomban van meg, nem a politikában. A szülők egy másik része viszont látja a problémákat, ami Gloviczki Zoltán szerint ebből a szempontból pozitívum:

igazából a szülők vették először észre, hogy defektes az iskola. Az a már-már hisztérikus magániskolába vivés, ami az utóbbi 5-6 évben indult el, az abszolút arról szól, hogy érzik, hogy itt valami elemi probléma van, hogy alapvetően nem ez az iskola.

Szerinte az is optimizmusra ad okot, hogy vannak hozzánk hasonló országok, például Lengyelország vagy a balti államok, ahol kőkeményen, következetesen kommunikálva és megvalósítva vittek át reformokat. „A jó hír, hogy meg lehet csinálni, mert ha a szülők konzekvensen azt látják, hogy a pedagógusok és az oktatásirányítás egy ilyen iskolát rak eléjük, mint szolgáltatás, akkor ez az iskola” – mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A felvétel szeptember 26-án készült. A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Podcast 28. óra oktatás oktatási rendszer pedagógus pedagógusbérek szülő Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2023. március 25. 04:34 Podcast, Tech

Csak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik – a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjuk

Technológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Bucsky Péter
2023. március 18. 04:34 Podcast

A közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetése

Veszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Bucsky Péter
2023. március 11. 04:34 Podcast

Néhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatát

Osztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. március 28. 14:02 Adat

Már március végén elkezdtük tartalékolni a gázt télire Magyarországon

A szokásosnál jóval előbb kezdődött meg az európai és a magyar gáztárolók feltöltése is. Az európai tárolókban soha nem volt ennyi gáz, és a magyar telítettség is magas.

Magyarics Tamás
2023. március 27. 17:07 Világ

Az Orbán-kormány azokat a határokat feszegeti, amelyekre Amerika érzékeny

Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, ha egy szövetségese túl közel kerül Oroszországhoz és Kínához.

Fabók Bálint
2023. március 27. 04:34 Élet

Balatoni nyaralás 2023: még húzósabbnak ígérkezik a lángos ára az idei szezonban

Minden büfés a szomszédját lesi, hogy mennyiért adja majd a terméket. Az idei nyár sokaknak lesz vízválasztó.