Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. május 29. 04:34 Podcast

Olyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünk

A pedagógia jelentős része az, amit a civil szervezetek, egyetemek, iskolák beletesznek, és amivel ezek a szereplők életképessé tudják tenni, annak ellenére is, hogy esetleg vannak elhibázott kormányzati intézkedések. Azt gondolom, hogy van bennünk egy olyan erő, amivel képesek vagyunk pozitív irányba befolyásolni ezeket a folyamatokat – mondta Lehmann Miklós, az ELTE Tanító- és Óvóképző (TÓK) dékánhelyettese a 28. óra 8. részében.

Mi azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet a jövőben fontos tudások és kompetenciák világát elhozni a mai gondolkodásba. Ennek jegyében kutatunk fel olyan iskolán túli innovatív módszereket alkalmazó szervezeteket, akik erre fókuszálnak. Jelenleg 186 gyerekeket fejlesztő szervezet van az Edison platform esernyője alatt, Magyarország 300 településéről. Mi őket segítjük – mondta Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az oktatási témájú podcastsorozatunk évadzáró adásában arról volt szó, hogy hogyan tud a 12 évesnél fiatalabb gyerekek számára pedagógusokat képző felsőoktatás alkalmazkodni a változásokhoz, és ebben milyen szerepe lehet a civil kezdeményezésekkel való együttműködéseknek.

A Világgazdasági Fórum jelentése szerint a mostani kisiskolások 65 százaléka olyan munkakörökben fog dolgozni, ami ma még nem létezik. A kutatók a konkrét arányokat vitatják, de Veres Rita szerint a lényeg, hogy egy ilyen változó világban milyen tudással lehet helytállni. „Amikor nézzük ezeket a trendeket, azt látjuk, hogy kompetenciák felértékelődése a fontos, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, a társadalmi és szociális nyitottság, a vezetés képessége” – mondta.

„Amennyiben változik a környezet, a gyerekek kognitív, érzelmi képességei ehhez adaptálódnak. Szokták mondani pesszimista módon, hogy a mai fiatalok ilyenek, meg olyanok. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy mikorról származik vajon az első ilyen mondás. Az idézet egyébként Szókratésztól származik, fél évezreddel az időszámításunk előttről” – mondta Lehmann Miklós.

Holtzer Péter, Veres Rita és Lehmann Miklós

Szerinte ha a változásokhoz nem képes a pedagógia alkalmazkodni, akkor sikertelen lesz, nem fogja tudni képezni a gyerekeket. „Ezért van nagy jelentősége annak, amit Ritáék is céloznak, mert folyamatosan kutatnunk kell azokat a lehetőségeket, amik megnyílnak azzal, hogy változik a világ. Ha ezt be tudjuk építeni a pedagógiába, akkor leszünk sikeresek, akkor tudjuk kialakítani a gyerekekben az alkalmazkodás képességét” – mondta.

Lehmann Miklós szerint a pedagógia egy lassan változó terület, és a tanítók sokáig – sokszor talán túl sokáig is – alkalmazzák a felsőoktatásban összeszedett tudást. A gyakoribb továbbképzések tudnak segíteni abban, hogy a tanítók tudása is alkalmazkodjon a világ változásához. „Én azt látom, hogy az iskolák és a pedagógusok nagy része ezzel már tisztában van” – mondta.

A pedagógia az utóbbi évtizedekben kezd egy akadémiai diszciplínából társadalmi feladattá válni

– mondta Lehmann, hozzátéve, hogy szerinte ezért a pedagógia a többi diszciplínától eltérően sokkal szélesebb és közvetlenebb társadalmi kapcsolatokkal kell, hogy rendelkezzen.

Erre példa, hogy tavaly ősztől kezdve az ELTE TÓK Játékpszichológia nevű tantárgyának közel 100 hallgatója az Edisonplatform 16 partnerszervezetével és az ő módszereikkel ismerkedhetett meg. Például Klímanócskákkal, ami egy óvodásokat megszólító környezettudotos program, a Varázsmancsok Alapítvány állatasszisztált terápiáival, vagy a Pompás Napok mesés fejlesztési foglalkozásaival. De például szintén az az együttműködés keretén belül jártak a hallgatók és az oktatók a Gyáli úti menekültszállón, ahol menekült gyerekeknek tartottak foglalkozásokat.

Lehmann szerint a pedagógiának jó értelemben vett kényszere, hogy állandóan meg kell újulnia. „A tantervet átlagosan ötévente nagymértékben újraírjuk, ez is az alkalmazkodás része. Ritáéknak óriási szerepe van abban, hogy közel tudják hozni a hallgatókhoz azokat a kezdeményezéseket, amivel egyébként nem találkoznának. Az, hogy Ritáékkal ezt el tudtuk kezdeni, szintén adott egy újabb lökést” – mondta.

Veres Rita szerint az együttműködések legnagyobb előnye, hogy tágítják a résztvevők perspektíváját.

Jó dolog volt látni, hogy a hallgatók is úgy reagáltak, hogy bizonyos dolgokról jó lenne még tanulni. És nem is biztos, hogy az ELTE TÓK-on kerül sor erre utána, de a szemléletformálásban már az nagy dolog, ha az új témáknak utána akarnak menni

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!  A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Podcast 28. óra civil szféra oktatás pedagógia tanítóképzés Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2022. június 28. 11:02 Podcast, Támogatói tartalom

Olyan sok pénz van a világgazdaságban, amit már lehetetlen hatékonyan elkölteni

Amikor elárasztják a világot likviditással, nem lehet elvárni, hogy hatékonyan tudják elkölteni, nincs annyi értelmes projekt, amibe be lehetne azt rakni.

Hobot Péter
2022. június 25. 04:33 Élet, Podcast

Kerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak – egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éve

A G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Bucsky Péter
2022. június 18. 04:34 Podcast

Elképesztően ritka, hogy valaki csak egy innovatív ötletből meggazdagodva került a globális elitbe

Pogátsa Zoltán frissen megjelent könyve kapcsán a gazdagok reputációépítéséről és a globális elit hazai relevanciájáról is volt szó az e heti G7 Podcastban.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.