Hírlevél feliratkozás
Holtzer Péter
2022. április 17. 04:34 Podcast

Már az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktól

Általánosítani nem szeretnék, de úgy látom, hogy a legtöbb óvodában a frontális oktatás van. Leülünk, és elkezd magyarázni az óvónő, esetleg egy-egy képet mutat a gyerekeknek, ahelyett, hogy kivinnék őket a természetbe, és ott néznének meg egy virágot, egy állatot. Megmutatja, ő beszél a legtöbbet, a gyerekek pedig ülnek és hallgatják. Nyilván ez nem motiválja őket – mondta Vass Virág a 28. óra hetedik adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az oktatási témájú podcastsorozatunk legújabb adásában az óvodások és iskolások első természettudománnyal kapcsolatos élményeiről volt szó, és arról, hogy ezek a témák hogyan illeszkednek a képzésbe jelenleg, és ezt hogyan lehet érdekessé tenni. A másik nagy téma az volt, hogy a tanári és óvodapedagógusi képzés mennyire készíti fel a hallgatókat arra, hogy izgalmasan oktassák ezeket a témákat. A vendégeink Vaszil Nóra, a rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola tanítója és Vass Virág, a kistarcsai Szent Anna Katolikus Óvoda óvónője voltak.

Holtzer Péter, Vass Virág és Vaszil Nóra

 

Tavaly készült el a „Belépő a tudás közösségébe” projekten belül a „A természettudományok lenyűgőző világa – Ovilabor – sulilabor: Érdekes, látványos, tanulságos természettudományos kísérletek gyűjteménye óvodai és kisiskolai foglalkozásokhoz” című kézikönyv a pedagógusoknak. Vass Virág és Vaszil Nóra közreműködtek a kézikönyv kidolgozásában, és részletesen is beszéltek a tapasztalataikról.

Rettentő nagy motiváció volt a gyerekeknek, amikor azt mondtam, hogy kimegyünk az udvarra vulkánt készíteni. Elsőre azt sem tudták, hogy mi lehet az, de amikor a különböző anyagokat elkezdtük átbeszélni, meglepett, hogy sok mindent felismertek, mert a legtöbb anyagot a háztartásban is megtalálják. Nyilván a legnagyobb látványosság az volt, amikor a láva kitört. Számomra a legnagyobb visszacsatolás, hogy utána a homokozóban is vulkánokat építettek, és az élményeket le is rajzolták”

– mesélte Vass Virág.

Vaszil Nóra elmondta, hogy a diákjainak szülei arról számoltak be, hogy az iskolában látott kísérleteket a gyerekek otthon a testvérének, a szomszéd gyereknek is bemutatták. “Olyat is hallottam vissza, hogy a mindig nehezen ébredő gyerek keddenként gond nélkül kelt azzal a mondattal, hogy ma kísérletezés lesz” – mondta.

Az általános iskola alsó tagozatán tanítóknak nehézséget okoz, hogy nem teljesen magától értetődő, hogy hova lehet a tanterven belül beilleszteni a kísérletezést. A 2020-as Nemzeti Alaptanterv óta első és második osztályban megszűnt a környezetismeret tantárgy, emiatt Vaszil Nóra szerint ezeket az ismeretek olyan tárgyakba kell beépíteni, mint az olvasás, a matematika, vagy a technika. Az is problémát jelent, hogy például a technika óra tanmenetéből, a tankönyvből frontális oktatás következik, miközben ez az óra sokkal jobban működik, ha tevékeny, és élményeket ad át.

Habár a tanári és az óvodapedagógusi képzésben is hangsúlyozzák az interaktív képzés fontosságát, a gyakorlatban sokszor végül mégis a pedagógusok egyéni elkötelezettségén múlik, hogy csak “leadják” a tananyagot, vagy ennél többet tesznek bele az oktatásba. Az is problémát jelent, hogy a módszertani oktatás sem mindig elég részletes.

“Kaptunk egy száz diás ppt-t, megtanultuk, hogy az ott milyen állat, milyen növény, és ebből írtunk egy zh-t. Azt, hogy hogyan motiváljam a gyerekeket és hogyan adjam át nekik tudást, nem feltétlenül kaptam meg ” – mondta erről Vass Virág, aki szerint sok pedagógust az rettent vissza, hogy a kísérlethez tartozó magyarázat túl tudományos, és még ő se érti.

“Pedig ahogy én fel tudom fogni, ahogy én el tudom mondani a gyereknek, az bőven elég. Ugyanez elmondható az iskoláról is, alsó tagozaton még nem kell tudományos nyelven beszélni a gyerekekhez”

– mondta.

Vaszil Nóra arról számolt be, hogy a főiskolai gyakorlata alatt volt olyan környezetórán is, ahol a Rákos-patak mentén békákat fogdostak a gyerekek, és olyanon is, ahol a hátsó padban majdnem elaludt, mert egész órán vázlatokat írtak a füzetbe, amit felnőtt fejjel is nehéz volt követni.

„Becsukjuk magunk mögött az ajtót, és utána a tanórán az történik, amit mi szeretnénk. Ha én megelégszem azzal, hogy a 22-23. oldalt kellett elmondani, és én azt elmondtam, akkor utána kinyitom az ajtót és azt mondom, hogy elvégeztem a feladatomat. A tanmenet csak ötleteket ad, hogy mivel lehet feldobni az órát, és itt jön be az az egyéni felelősség. Hogy úgy kell felkészülni az órára, hogy nem csak elmesélem, vagy jobb esetben videón mutatom be a víz halmazállapotait, hanem beviszek egy rezsót és vizet forralok”

– mondta Vaszil Nóra. A kísérletek beépülése az alsós munkába azért is lenne előnyös, mert felsőben is lenne hova visszautalni, amikor a kísérletek mellé már képleteket is kell tanulni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!  A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Podcast általános iskola kísérlet környezetismeret oktatás óvoda természettudomány Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Bucsky Péter
2023. január 21. 04:33 Podcast

Nem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapján

Drónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kolozsi Ádám
2023. január 14. 04:34 Podcast

Motoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülről

Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. február 3. 17:24 Adat

Egymilliárd köbméterrel kevesebb gázt fűtöttünk el, jórészt a rezsiemelés miatt

Januárban is hatalmasat esett a magyarországi földgázfelhasználás. A fogyasztás a 2022-es szinttől és a korábbi évek átlagától is jó 30 százalékkal maradt el.

Jandó Zoltán
2023. február 3. 04:34 Vállalat

Tavaly a gyár fejlesztéséről tárgyalt Szijjártó, idén bezárja az Electrolux

Összeomlott a kereslet, megugrottak a bérek, a termelést Nyíregyházáról részben Olaszországba viszik vissza.

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.