Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

Ha Észak- és Nyugat-Európa hagyományosan legfejlettebb régióit vesszük alapul, akkor hozzájuk képest Kelet-Európa és a régió legtöbb országa nagyjából hasonló fejlettségi szintet mutat a 19. század végén, a két világháború között, vagy napjainkban – mondta Vonyó Tamás az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Olyan sikeres konvergenciára, mint amilyen például Dél-Európában volt megfigyelhető a II. világháború utáni négy évtizedben, vagy amit Japán és a kelet-ázsiai kistigrisek hajtottak végre, Kelet-Európában nem volt példa. A mai napig nincsen olyan kelet-európai ország, amely azt mondhatja, hogy Németországhoz, Ausztriához, a Benelux-államokhoz, vagy Nagy-Britanniához fel tudott volna zárkózni bármilyen lényeges gazdasági fejlettségi mutatóban.

Nemrég jelent meg a “The Economic History of Central, East and South-East Europe” című tanulmánykötet, amely az összes kelet-európai régiót egyben vizsgálva, 22 ország gazdaságtörténetét mutatja be 1800-tól a közelmúltig. A kötet különlegessége, hogy a térség gazdaságtörténetét a régió kutatói és nyugati-európai kutatók közösen mutatják be, egymással összehasonlítható empirikus adatok alapján. A kötetről Vonyó Tamással, a Bocconi Egyetem docensével, a kötet két tanulmányának szerzőjével beszélgettünk.

Vonyó szerint a globális konvergencia hiánya mellett az is nagyon fontos tény, hogy a kelet-európai országokon belül sem volt túl nagy átrendeződés.

Sokszor gondoljuk azt, hogy például Lengyelország mindig Magyarország mögött kullogott, és az elmúlt harminc évben ez a lengyel gazdasági csoda miatt megfordult. Tudjuk az összehasonlító adatokból, hogy a két ország hasonló fejlettségi szinten volt mondjuk a 30-as években, vagy a 70-es években. És gyakorlatilag az történt, hogy a 80-as években volt Lengyelországban egy nagyon súlyos válság, aminek következtében kinyílt a két ország között kicsit ez az olló, majd ez becsukódott az azt követő 20-25 évben

– mondta erről. 

Ha egy másik példát veszünk, nagyon sokan gondolják azt, hogy a balti államok az orosz és szovjet birodalom perifériájáról indulva a 90-es évektől kezdve egy neoliberális csoda eredményeképpen magasabb szintre kerültek, mint számos közép- vagy délkelet-európai ország.

De az összehasonlító adatokból tudjuk, hogy egyrészt ez a három ország mindig is a Szovjetunió három legfejlettebb tagállama volt, ráadásul abban a sorrendben, amit az utóbbi években is megszoktunk (Észtország, Lettország, Litvánia). És azt is tudjuk, hogy a 20-as és 30-as években is előrébb tartottak mint Magyarország, amikor függetlenek voltak.

Nem sokkal, de magasabb volt az egy főre eső GDP, a nem agráriumban foglalkoztatottak aránya, magasabb volt az iskolázottság a felnőttek körében

– mondta Vonyó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénzbőség még ahhoz sem elég, hogy az uniós átlaghoz felzárkózzunk, nemhogy AusztriáhozAz előző évtized rekord uniós forrásbeáramlása és támogató pénzügyi feltételei mellett is csak középszerű a magyar felzárkózási teljesítmény a régióban.

A konvergencia hiánya mellett viszont Vonyó szerint az is fontos, hogy jelentős divergencia sem volt Kelet- és Nyugat-Európa között hosszú távon.

A legtöbb globális periféria, különösen azok, amelyek földrajzilag messze vannak a világgazdaság centrumaitól, legyen szó Dél-Amerikáról, Afrikáról, Dél-Ázsiáról, a 19. században és a 20. század nagy részében elég komolyan visszaestek a legtöbb fejlettségi mutatóban, és a különböző régiók csak a hetvenes, nyolcvanas évektől kezdtek felzárkózni. Egy globális keretben nézve Vonyó szerint ezt lehet pozitívan is értelmezni.

Ez a régió a nagy sokkok, a világháborúk, az államszocializmus, a rengeteg forradalom ellenére sem esett vissza mérhetően Nyugat-Európához képest

– mondta erről.

Vonyó szerint ugyanakkor nem csak az adatok alapján látható, hogy a felzárkózás hosszú időtávon nem jellemző a világgazdaságban, hanem az elmúlt 30 évben megjelenő új gazdasági elméletek alapján sincs okunk olyan optimizmusra, amit a 90-es évek elejének elméletei megalapoztak. A legnagyobb veszély arra, hogy a közelmúltban rövid távon tapasztalt felzárkózási dinamika fennmarad-e, Vonyó szerint az, ami a humán erőforrásokkal történik Kelet-Európában.

Egyik oldalról van egy nagyon komoly elvándorlás. Mindig a fiatalabb, magasabban iskolázott, vállalkozóbb szellemű csoportok hagyják el ezeket az országokat, és bár van valamilyen szintű visszavándorlás, ez egy komoly veszteség permanensen. És ami még nagyon fontos, hogy jobb oktatást csinálni nagyon nehéz folyamat, a humán tőke ugyanis saját magát termeli újra. Az iskolarendszerben a korábbi generációban, ugyanabban az iskolarendszerben felnőtt emberek oktatnak, ezért egy-két évtizeden belül nagyon nehéz olyan felzárkózást elérni a tágabb értelemben vett humán tőke termelésében, hogy az elősegítse a konvergenciát 2030-ra vagy 2040-re

– mondta Vonyó.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar MagyarországAz OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan zárkózunk fel bérekben, maradnak a periférián a visegrádi országokTermelékenységben nincs közeledés a V4-ek és legfontosabb európai gazdasági partnereik között, így pedig hosszú távon nincs bérfelzárkózás sem.

Korábbi vendégeink: 

Podcast felzárkózás gazdaságtörténet gdp Kelet-Európa podcast V4 vonyó tamás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. április 15. 12:28 Podcast, Támogatói tartalom

A megvásárolt termékek harmada ma még a kukában végzi

Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot - mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.

Stubnya Bence
2021. április 10. 06:58 Podcast

A legjobb iskolai teljesítmény sem hoz annyi vagyont, mint az öröklés

G7 Podcast! A magas jövedelem mellett a szülők vagyona is komoly előnyt ad az életben a fiataloknak. Hogy mekkorát, arról Darvas Zsolttal beszélgettünk az új kutatása alapján.

Stubnya Bence
2021. április 3. 07:51 Podcast

A keleti multik ugyanarra használnak minket, mint a nyugatiak

Összeszerelést igen, kutatás-fejlesztést nem, vagy csak elenyésző mértékben hoznak ide a régióban befektető feltörekvő piaci cégek. A G7 Podcast vendége Szunomár Ágnes.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.