Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. április 24. 06:43 Podcast

Egyre több a barát, és kevesebb a családtag azok között, akikben a leginkább megbízunk

A magyarok bizalmas kapcsolatainak száma 1997 és 2015 között nem változott jelentősen, viszont a baráti kapcsolatok száma arányaiban nőtt a családiakhoz képest – többek között ez derült ki Albert Fruzsina és Dávid Beáta friss kutatásából, amelyről az e heti G7 Podcastban beszéltek részletesen.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatóinak a Social Networks nevű rangos nemzetközi folyóiratban megjelent új tanulmánya alapján több érdekes változás is történt a kilencvenes évek vége és a 2010-es évek közepe között a magyarok bizalmas kapcsolataiban – ebbe a kategóriába a definíció szerint olyan ismerősök tartoznak, akikkel a felmérés időpontjához képest az elmúlt hat hónapban a fontos problémáikat megbeszélték az emberek.

Ahogy azt mindkét kutató hangsúlyozta, a bizalmas kapcsolatok száma alapján önmagában nem tudunk arra következtetni, hogy a magyarok mennyire számítanak magányos nemzetnek, bár több felmérés is utal a magyarok kapcsolatszegénységére. Nemzetközi összehasonlításban kevés barátról számolnak be a magyarok, de például egy 2018-as felmérésben Kína mellett Magyarországon említették a legkevesebb embert a megkérdezettek, amikor arról kérdezték őket, hogy átlagban hány emberrel voltak napi kapcsolatban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A családi kapcsolatok visszaszorulását a bizalmas kapcsolatokon belül több minden is magyarázhatja. Ez a trend megfigyelhető a nyugati országokban is, így van egy modernizációs aspektusa a dolognak, ezen kívül viszont a gyerekszám csökkenéséhez és a családok kisebb átlaglétszámához is köze lehet. Dávid Beáta szerint ez a trend azért is fontos, mert az idősebb korosztály számára a rokoni kapcsolatok felértékelődnek, ezért releváns lehet, hogy mit tudunk mondani a mostani fiatalságnak arról, hogy idős korukra hogyan ne váljanak magányossá.

A bizalmi kapcsolatok máshogy alakultak a férfiaknál és a nőknél. Ebben a kategóriában a legérdekesebb változás a kutatás alapján az volt, hogy a férfiaknál hangsúlyosabbá váltak a férfi bizalmasaik, vagyis a férfiaknak is lettek olyan barátaik, akikkel “lelkizni” szoktak, ez korábban nem nagyon volt jellemző. Albert Fruzsina szerint ebből az is következik, hogy a férfiaknak változott a barátdefiníciója, ami a 90-es években még egyáltalán nem tartalmazta a problémák megbeszélésére is alkalmas szűkebb baráti kategóriát.

A kutatás alapján az is látszik, hogy az emberek egyre kevésbé említik a partnereiket a bizalmas kapcsolataik között. Ennek okai a tanulmány alapján nem ismertek, ezért ez a téma Albert Fruzsina szerint további kutatást igényel.

A következő időszak nagy kutatási kérdése lesz majd Dávid Beáta szerint, hogy a járvány milyen hatással volt az emberi kapcsolatokra.

Egy év bizonyos szempontból nem tűnik soknak, más szempontból visszafordíthatatlan folyamatokat okozhat. Sok minden fejben dől el, például hogy mennyire figyelünk oda ezekre a kapcsolatainkra, és nagyon oda kell figyelni arra, hogy ez nem magától értetődő. Az anyagiakra sem tudunk odakoncentrálni, ha nincsenek rendezett, biztos emberi kapcsolataink

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast barát bizalmas emberi kapcsolatok rendszerváltás szociológia Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2021. május 8. 07:34 Podcast

Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2021. május 1. 07:44 Podcast

A felhasználók nyomasztása nem éri meg a cégeknek – akkor miért próbálkoznak vele mégis?

Valójában a cégeknek sem éri meg, ha különféle trükkökkel próbálnak minket döntésekbe manipulálni az online térben. Akkor miért teszik? A Frontira munkatársaival veséztük ezt ki az e heti G7 Podcastban.

László Pál
2021. április 27. 09:55 Podcast, Támogatói tartalom

Tízből csaknem kilenc magyar szorong a klímaváltozás miatt, ami már áttörést jelent

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó, és aggódik a környezetpusztítás miatt – derült ki az Alteo megbízásából készített kutatásból, amelyben a magyar lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását vizsgálták. Áttörésnek tekinthető ez a szám, hiszen tíz éve még szinte földönkívülinek nézték azt, aki emiatt aggódott - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója a G7 podcastban.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. május 7. 05:42 Vállalat

A magyar cég, amely kiszívja a hőt a Földből

A Mol nem csapott le az ötletükre, így végül úgy döntöttek, maguk csinálják meg a világszinten is egyedinek számító fűtőművet, amelynek külföldön is lehet piaca.

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.