Ha nem kezdjük el energetikailag is felújítani az otthonainkat, esélytelenek a 2050-es klímacélok

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a CO2-kibocsátásunk nagyjából 40 százalékát adó lakóépületeinket felújítsuk, akkor teljesen esélytelen, hogy a klímasemlegességet 2050-re elérjük, mivel a jelenleg használatban lévő épületek nagy részét még akkor is használni fogjuk. Hiába gondoljuk azt, hogy 2050 még messze van, már most el kell kezdeni a magyarországi épületállományt felújítani. Évente nagyjából 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet nemrég megjelent Hazai Felújítási Hullám című tanulmánya szerint az elmúlt öt évben 2500-3000 milliárd forintot költött a magyar lakosság energetikai felújításra, ennek viszont csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Ez egyrészt a lakosságnak is rossz, mert a magasabb energiahatékonyságú otthonok rezsijén spórolni lehet, másrészt viszont így nem fogjuk elérni 2050-re a törvénybe foglalt klímasemlegességet. A tanulmányból készült összefoglaló cikket a Másfélfok.hu-n ide kattintva lehet elolvasni.

Egy tipikus magyar lakóépület, például egy Kádár-kocka, ami a legjobban elterjedt Magyarországon, az energiafogyasztásának háromnegyedét a fűtés teszi ki. Emellett 10-10 százalékot ad a meleg víz előállítás és a világítás. Mivel a fűtés ekkora arányt tesz ki, ezért ennek CO2-kibocsátását kell leginkább csökkenteni. Az első lépés az energiaigény csökkentése: az épület hőígényét elsősorban tető- és födémszigeteléssel és nyílászáró cserével lehet csökkenteni. A második lépés a fűtési rendszer korszerűsítése lehet, ami például gázfűtés esetén energiahatékonyabb kondenzációs kazán beszerzését jelentheti, amit a radiátorok cseréje, hőmérsékletszabályozók beszerzése egészítheti ki.

A magyarországi lakóépületek átlagos energiahatékonysága FF-es, ami a skála közepétől lejjebb szerepel, azaz viszonylag rossz fogyasztást jelez. Ezek az épületek 2-4-szer nagyobb mennyiségű energiát is fogyaszthatnak, mint egy korszerűnek tekinthető ház. Ha egy ilyen FF-es energiafogyasztású házat alaposan felújítunk, akkor el lehet jutni a CC besorolásig, amellyel a felére lehet csökkenteni a ház energiafogyasztását.

A kormány idén 150-170 milliárd forintot tervez felújítások támogatására fordítani – energetikai feltételek nélkül. A tanulmányból viszont az is kiderült, hogy a következő 5 évben is jelentős összeget tervez a magyar lakosság ilyesmire költeni.

Annak, aki gondolkodik valamilyen energetikai felújításban, javasolt energetikai szakemberrel felméretni, hogy milyen típusú beruházás hozhatja a legtöbb energiamegtakarítást. Csapjunk két legyet egyszerre: ne csak javítsuk ki, és legyen új, hanem fogyasszon is kevesebbet. A legtöbbször ez az embereknek eszébe se jut, de az az általános tapasztalat, hogy nagyon be tudja hozni az árát. A másik dolog, hogy aki nem gondolkodik energetikai beruházásban, annak azt javaslom, mégis gondolkodjon el rajta, mert számos olyan, például egészségügyi, levegőminőségi haszna lehet, ami miatt érdemes megfontolni, hogy ebbe fektessünk, mint mondjuk egy fürdőszobacsempézésbe

– monta Koritár Zsuzsanna.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink: