Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. március 20. 07:30 Podcast

A jövő biztosan zöldebb lesz, de még nem lesz fenntartható

A globális felmelegedés megállítása mára olyan erős társadalmi elvárás lett, hogy megkerülhetetlen nemcsak a kormányoknak, de a vállalatoknak is, hogy meg tudják mutatni, aktívan tesznek a jövő zöldítéséért. Mivel elvárássá váltak a jó hírek és a fenntarthatóság, a kormányok és a vállalatok is ezt kommunikálják az emberek felé.

Nem könnyű meghatározni, hogy mi lesz zöld, és mi a fenntartható. Ilyen probléma, hogy milyen hatásokkal jár a lítium-ion akkumulátorok gyártásához használt lítium és nehézfémek bányászata, a világ különböző részei közötti sokszoros szállítása – mondta Szabó John, a Világgazdasági Intézet kutatója az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elektromos áram termelésében jól látható, hogy volt előrelépés, itt igazán látványosak a változások. Magyarországot kevesen gondolnák ezen a téren előremutatónak, de 2019-ben közel 20 százalékkal nőtt – főként a megugró napelem-telepítések miatt – a megújuló energia termelése. Az Egyesült Államokban, amely Donald Trump elnöksége alatt kilépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, nagyon jelentősen megindult a megújulók növekedése. Ennek szimbolikus példája, hogy az olajiparról híres Texasban is terjednek a szélerőművek – olyannyira, hogy már a földgáz után a második legfontosabb áramtermelési forrássá váltak az államban.

A megújulóenergia-termelés változása egyes országokban és a világon összesen (év/év)

Az is igazán örömteli, ha megnézzük az alábbi grafikont: a világon szinte mindenhol látványosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben. 2019-re már 27 százalékot tett ki – igaz, azért ez nem egy óriási átrendeződés, ha az 1985-ös 21 százalékot vesszük alapul. Ennek fő okát azonban abban érdemes keresni, hogy ebben az időszakban 9,9 ezerről 26,4 terawattórára nőtt a világ elektromosáram-termelése. Ez pedig rávilágít a fenntarthatóság legfőbb problémájára: hiába nő a megújuló energia aránya, ha közben megállíthatatlanul nő a világ energiaéhsége.

A megújulók aránya az áramtermelésen belül egyes országokban

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2018-ban globális szinten az elektromos áram termelése a szén-dioxid-kibocsátás 42 százalékát adta, az EU-ban pedig a 33 százalékát. A teljes energiaszükségletünknek csupán a 11 százaléka származik megújuló forrásból.

A megújulók eddig alapvetően csak az elektromos áram termelésében tudták a fosszilis energiahordozókat kiszorítani, a hőtermelésre, fűtésre nagyon kicsi figyelem irányult ebből a szempontból. A szél- és a napenergia előretörése nagyon jelentős volt, de ettől elmaradt például a hőszivattyúk elterjedése, miközben ebben is lenne jelentős növekedési lehetőség.

A másik fő terület a közlekedés: ebből adódik a teljes üvegházhatású emisszió negyede. Azzal, hogy zöldítjük az áramtermelést, és eltoljuk a fogyasztást az elektromos járművek irányába, valamelyest csökkenthető a szennyezés.

Minden kimutatás szerint egy elektromos jármű alapvetően tisztább lesz, mint egy belső égésű. Ugyanakkora az a fajta nyersanyagintenzitás, amivel a járművek gyártása jár, fenntarthatatlan, ezért inkább rendszerszinten kellene gondolkodni.

 – mondja Szabó John.

Hiszen ha csak az a cél, hogy az elektromos autók bizonyos mértékű piaci részesedést érjenek el, azzal hosszú távon egyéb problémákat okozunk, amiket még csak most kezdünk megérteni. Elég itt arra gondolni, hogy mi fog történni az akkumulátorokkal, milyen nyersanyagigénye van a személyautók gyártásának, ezek bányászata milyen hatással jár, illetve a járművek térigénye továbbra is jelentős a növekvő nagyvárosokban. Alternatíva lehet az e-autók támogatása helyett a közösségi közlekedés vagy a kerékpározás helyzetbe hozása.

Az egyes új technológiák valós hatásainak meghatározása hosszabb időt vesz igénybe, és biztosan így lesz az elektromos autózással is. A földgáz kiváló példa erre: a megújulók mellett ez a nagyon jól szabályozható energiaforrás egyre népszerűbb szerte a világban.

Vitán felül állt évtizedek óta, hogy a földgáz a legkevésbé szennyező fosszilis energiaforrás az áramtermeléshez. Az elmúlt öt-hat év kutatásai azonban egyre több adatot vettek figyelembe a földgáz kitermelésekor és szállításakor megjelenő metánszivárgásról. Ez az a gáz, aminek az üvegházhatása 28-36-szor magasabb a szén-dioxidnál. A különbség az időtávból adódik: 20 éven belül, amikor a legfontosabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, akkor a közel százszoros érték a reális, míg egy évszázados időtávon – ahogy bomlik el a metán a légkörben – a kisebb érték.

Bár továbbra is alapvetően a földgáz a legkevésbé szennyező az égetéskor, de akár olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a széntüzelésű erőművek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Igaz, a földgáz esetében továbbra sem kell olyan egyéb légszennyezési hatásokkal számolni, mint a szénnél – ez is rámutat, hogy nem lehet egyszerűen megfelelni a fenntarthatósági követelményeknek, és a globális felmelegedés csökkentését segítő intézkedések nem fogják a fenntarthatóságot más szempontok szerint megvalósítani.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast áram elektromos autó fenntartahatóság földgáz klímaváltozás napenergia szélenergia zöld Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. december 6. 10:06 Podcast, Támogatói tartalom

A bitcoin a totális bizalmatlanságra épül, ezért lett ennyire biztonságos

Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

László Pál
2021. december 5. 07:13 Podcast, Támogatói tartalom

Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?

Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről.

Stubnya Bence
2021. november 27. 07:21 Podcast

„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét” – már több mint egy éve tart a globális konténerkáosz

G7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.