A globális felmelegedés megállítása mára olyan erős társadalmi elvárás lett, hogy megkerülhetetlen nemcsak a kormányoknak, de a vállalatoknak is, hogy meg tudják mutatni, aktívan tesznek a jövő zöldítéséért. Mivel elvárássá váltak a jó hírek és a fenntarthatóság, a kormányok és a vállalatok is ezt kommunikálják az emberek felé.

Nem könnyű meghatározni, hogy mi lesz zöld, és mi a fenntartható. Ilyen probléma, hogy milyen hatásokkal jár a lítium-ion akkumulátorok gyártásához használt lítium és nehézfémek bányászata, a világ különböző részei közötti sokszoros szállítása – mondta Szabó John, a Világgazdasági Intézet kutatója az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elektromos áram termelésében jól látható, hogy volt előrelépés, itt igazán látványosak a változások. Magyarországot kevesen gondolnák ezen a téren előremutatónak, de 2019-ben közel 20 százalékkal nőtt – főként a megugró napelem-telepítések miatt – a megújuló energia termelése. Az Egyesült Államokban, amely Donald Trump elnöksége alatt kilépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, nagyon jelentősen megindult a megújulók növekedése. Ennek szimbolikus példája, hogy az olajiparról híres Texasban is terjednek a szélerőművek – olyannyira, hogy már a földgáz után a második legfontosabb áramtermelési forrássá váltak az államban.

A megújulóenergia-termelés változása egyes országokban és a világon összesen (év/év)

Az is igazán örömteli, ha megnézzük az alábbi grafikont: a világon szinte mindenhol látványosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben. 2019-re már 27 százalékot tett ki – igaz, azért ez nem egy óriási átrendeződés, ha az 1985-ös 21 százalékot vesszük alapul. Ennek fő okát azonban abban érdemes keresni, hogy ebben az időszakban 9,9 ezerről 26,4 terawattórára nőtt a világ elektromosáram-termelése. Ez pedig rávilágít a fenntarthatóság legfőbb problémájára: hiába nő a megújuló energia aránya, ha közben megállíthatatlanul nő a világ energiaéhsége.

A megújulók aránya az áramtermelésen belül egyes országokban

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2018-ban globális szinten az elektromos áram termelése a szén-dioxid-kibocsátás 42 százalékát adta, az EU-ban pedig a 33 százalékát. A teljes energiaszükségletünknek csupán a 11 százaléka származik megújuló forrásból.

A megújulók eddig alapvetően csak az elektromos áram termelésében tudták a fosszilis energiahordozókat kiszorítani, a hőtermelésre, fűtésre nagyon kicsi figyelem irányult ebből a szempontból. A szél- és a napenergia előretörése nagyon jelentős volt, de ettől elmaradt például a hőszivattyúk elterjedése, miközben ebben is lenne jelentős növekedési lehetőség.

A másik fő terület a közlekedés: ebből adódik a teljes üvegházhatású emisszió negyede. Azzal, hogy zöldítjük az áramtermelést, és eltoljuk a fogyasztást az elektromos járművek irányába, valamelyest csökkenthető a szennyezés.

Minden kimutatás szerint egy elektromos jármű alapvetően tisztább lesz, mint egy belső égésű. Ugyanakkora az a fajta nyersanyagintenzitás, amivel a járművek gyártása jár, fenntarthatatlan, ezért inkább rendszerszinten kellene gondolkodni.

 – mondja Szabó John.

Hiszen ha csak az a cél, hogy az elektromos autók bizonyos mértékű piaci részesedést érjenek el, azzal hosszú távon egyéb problémákat okozunk, amiket még csak most kezdünk megérteni. Elég itt arra gondolni, hogy mi fog történni az akkumulátorokkal, milyen nyersanyagigénye van a személyautók gyártásának, ezek bányászata milyen hatással jár, illetve a járművek térigénye továbbra is jelentős a növekvő nagyvárosokban. Alternatíva lehet az e-autók támogatása helyett a közösségi közlekedés vagy a kerékpározás helyzetbe hozása.

Az egyes új technológiák valós hatásainak meghatározása hosszabb időt vesz igénybe, és biztosan így lesz az elektromos autózással is. A földgáz kiváló példa erre: a megújulók mellett ez a nagyon jól szabályozható energiaforrás egyre népszerűbb szerte a világban.

Vitán felül állt évtizedek óta, hogy a földgáz a legkevésbé szennyező fosszilis energiaforrás az áramtermeléshez. Az elmúlt öt-hat év kutatásai azonban egyre több adatot vettek figyelembe a földgáz kitermelésekor és szállításakor megjelenő metánszivárgásról. Ez az a gáz, aminek az üvegházhatása 28-36-szor magasabb a szén-dioxidnál. A különbség az időtávból adódik: 20 éven belül, amikor a legfontosabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, akkor a közel százszoros érték a reális, míg egy évszázados időtávon – ahogy bomlik el a metán a légkörben – a kisebb érték.

Bár továbbra is alapvetően a földgáz a legkevésbé szennyező az égetéskor, de akár olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a széntüzelésű erőművek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Igaz, a földgáz esetében továbbra sem kell olyan egyéb légszennyezési hatásokkal számolni, mint a szénnél – ez is rámutat, hogy nem lehet egyszerűen megfelelni a fenntarthatósági követelményeknek, és a globális felmelegedés csökkentését segítő intézkedések nem fogják a fenntarthatóságot más szempontok szerint megvalósítani.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

• G7 – Jandó Zoltán (2020. március 13.)
• G7 – Hajdu Miklós és Kasnyik Márton (2020. március 6.)
• Vonyó Tamás (2020. február 27.)
• Jelinek Csaba, Virág Tünde (2020. február 20. )
• Köllő János, Reizer Balázs (2020. február 13. )
• Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2020. február 6.)
• Naffa Helena (2020. január 30.)
• Juhász Réka (2020. január 23.)
• K. Horváth Zsolt (2020. január 16.)
• Lindner Attila (2020. január 9.)
• Havas András (2020. január 2.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
• Darvas Zsolt (2020. december 10.)
• Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
• Bali Dávid (2020. november 28.)
• Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
• Sebők Miklós (2020. november 14.)
• Janky Béla (2020. november 7.)
• G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
• Tóth István György (2020. október 17.)
• G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
• Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.) 
• ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
• Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
• Darvas Zsolt (2020. május 23.)
• Scheiring Gábor (2020. május 10.)
• Sipos Sándor (2020. május 2.)
• Cser Tamás (2020. március 31.)
• Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
• Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
• Marton Péter (2020. február 29.)
• Palócz Éva (2020. február 22.)
• Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
• Feller Antal (2020. február 1.)
• G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
• Marton Péter (2020. január 11.)
• Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
• G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
• Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
• Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
• Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
• G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
• Éber Márk (2019. október 26.)
• Dezső András (2019. május 11.)
• Szendrői Gábor (2019. május 4.)
• László Csaba (2019. április 27.)
• Tóth István János (2019. április 13.)
• Móricz Dániel (2019. március 23.)
• Csaba László (2019. március 16.)
• Muraközy Balázs (2019. február 23.)
• Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
• Pletser Tamás (2019. január 26.)
• Pethő András (2019. január 19.)
• Kovách Imre (2019. január 12.)
• Zsiday Viktor (2019. január 5.)
• Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
• G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
• Pléh Csaba (2018. november 24.)
• G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
• Tóth István György (2018. november 6.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
• Filippov Gábor (2018. október 27.)
• Scharle Ágota (2018. október 20.)
• Kovács Krisztián (2018. október 6.)
• Illyés Márton (2018. július 14.)
• Móró Tamás (2018. június 30.)
• Romhányi Balázs (2018. június 23.)
• Gregor Anikó (2018. június 17.)
• Juhász László (2018. június 9.)
• Lantos Gabriella (2018. május 19.
• Lakatos Péter (2018. május 12.)
• Krekó Péter (2018. május 5.)
• Mikecz Dániel (2018. április 21.)
• Oszkó Péter (2018. április 14.)
• Urbán László (2018. április 7.)
• Surányi György (2018. március 31.)
• Bod Péter Ákos (2018. március 24.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast áram elektromos autó fenntartahatóság földgáz klímaváltozás napenergia szélenergia zöld Olvasson tovább a kategóriában