Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 6. 07:16 Podcast

A magyar és a kínai korrupció közös pontja, hogy a kisember egyre inkább kimarad belőle

Ennek a könyvnek a korrupciós alkategóriáiból az hiányzik igazán, amikor a korrupciónak az a célja, hogy a politikai hatalmat újratermelje. A szerző különböző önérdekkel rendelkező szereplőkről beszél, miközben Magyarországon a NER kívülről nézve sokkal inkább egy összefogáson és közös nyereségmegosztáson alapuló kartellnek tűnik, mintsem egymással versengő szereplők önérdeken alapuló felhalmozásának – mondta Kasnyik Márton az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Yuen Yuen Ang, a University of Michigan docensének tavaly májusban megjelent könyve újszerű és elég érdekes megközelítésben próbálja megmagyarázni, hogy hogyan lehetséges, hogy az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb gazdasági növekedési sztoriját maga mögött tudó Kína amellett volt képest ilyen kiemelkedő növekedésre, hogy közben mindenféle mutató szerint elképesztően korruptnak számít. Az e heti adásban Kasnyik Mártonnal és Hajdu Miklóssal, kollektív G7-es szerkesztőségi könyvajánló formájában próbáltuk meg összeszedni, hogy hogyan érthetjük meg jobban a magyar korrupciót az alapján, amit Ang a kínai korrupcióról ír le.

A kutató négyféle korrupciót különböztet meg aszerint, hogy az elitek vagy a kisember vesz benne részt, illetve, hogy egyszerű lopásról van szó, vagy cseréről, amiben mindkét fél kap valamit. Kasnyik Márton hasonló felosztást választott a tavaly megjelent magyar lophatósági válságról szóló cikkében. A két írás közös pontja, hogy a hatalom Kínában és Magyarországon is próbálja az elitek szintjére korlátozni a korrupciót, és ellehetleníteni a lopást a kisember szintjén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk2020-ra egyértelművé vált, hogy lophatósági válság van MagyarországonFenntartható-e hosszú távon olyan rendszer, amelyben a kisember egyre kevesebb kis kihágást úszhat meg, a legmagasabb szinten viszont minden gátlást eldobnak?

Ang szerint a korrupció minden formája káros, azonban a gazdasági növekedést csak a piti lopás (petty theft), a gyorsító pénz (speed money) és a nagy lopás (grand theft) lehetetleníti el, a gazdasági és politikai elitek közti, kölcsönös szívességekre épülő korrupció – angolul access money, amit talán hozzáférési pénznek lehetne fordítani – rövid távon még hozzá is járulhat a gazdasági növekedéshez, miközben gazdasági egyensúlytalanságokat és egyéb más társadalmi károkat okoz. Akit ez – természetesen a podcast meghallgatása után – részletesebben is érdekel, annak ajánljuk a szerző rövid angol nyelvű előadását erről a témáról.

Mindez Magyarországról nézve azért is érdekes megközelítés, mert miközben a magyar GDP-növekedés 2015 és 2019 között duplája volt az euróövezet növekedésének, és gyorsabb volt, mint a visegrádi négyek átlaga, nemcsak a visegrádi régió országai, hanem az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamai közül is Magyarországon nőtt a leginkább a korrupció a Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe alapján.

Hajdu Miklós szerint borzasztó nehéz a TI indexe alapján Magyarországon a korrupció bármelyik dimenzióját kiemelni vagy értékelni. Az index hátterében szakértői vélemények vannak, amit sokszor az is nagyon élesen befolyásolhat, hogy mennyire hangos a média egy adott országban korrupciós ügyekről, tehát hogy mennyire figyelemfelkeltőek az adott esetek.

Ang viszont azt is hangsúlyozza, hogy a korrupció típusai keveredhetnek is egymással. Kasnyik Márton szerint például amit Magyarországon a NER-nél látunk, az egyszerre az esete a nagy lopásnak és a hozzáférési pénzek burjánzásának. Az egyikre a Mátrai Erőmű esetét hozta, ahol – anélkül, hogy bárkit bűncselekménnyel vádolnánk meg – sok milliárd forint egyszerűen átkerült az államtól egy magánszereplőhöz úgy, hogy ebből hozzáadott gazdasági teljesítmény sem lett később.

A másikra példa a túlárazott autópálya-építés, ahol valamilyen nemzetgazdasági érték létrejön, mert megépül az autópálya, de eközben a kiválasztott gazdasági érdekcsoportok is gazdagodnak. Ez a hozzáférési pénz, ami létrehoz valamilyen értéket a nemzetgazdaság számára, miközben a haveri köröket gazdagítja.

Az egy nagyon fontos dolog, hogy sokszor egy adott országon kívülről érthetetlenek bizonyos korrupciós mechanizmusok, amik egyébként nagyon elterjedtek lehetnek. Ezért érdemes Ang modelljét is kritikusan nézni: azt a helyzetet például szerintem egyáltalán nem könnyű elhelyezni benne, hogy egy ország kormánya és egy vállalati csoport hátterében is ugyanaz a kör áll. Én nem tudnám eldönteni, hogy melyik rubrikába tenném egyértelműen ezt a helyzetet, miközben egyébként sok helyen ez egy jellemző dolog

– mondta erről Hajdu Miklós.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast gazdasági növekedés Kína könyv korrupció ner yuen yuen ang Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.