Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 6. 07:16 Podcast

A magyar és a kínai korrupció közös pontja, hogy a kisember egyre inkább kimarad belőle

Ennek a könyvnek a korrupciós alkategóriáiból az hiányzik igazán, amikor a korrupciónak az a célja, hogy a politikai hatalmat újratermelje. A szerző különböző önérdekkel rendelkező szereplőkről beszél, miközben Magyarországon a NER kívülről nézve sokkal inkább egy összefogáson és közös nyereségmegosztáson alapuló kartellnek tűnik, mintsem egymással versengő szereplők önérdeken alapuló felhalmozásának – mondta Kasnyik Márton az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Yuen Yuen Ang, a University of Michigan docensének tavaly májusban megjelent könyve újszerű és elég érdekes megközelítésben próbálja megmagyarázni, hogy hogyan lehetséges, hogy az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb gazdasági növekedési sztoriját maga mögött tudó Kína amellett volt képest ilyen kiemelkedő növekedésre, hogy közben mindenféle mutató szerint elképesztően korruptnak számít. Az e heti adásban Kasnyik Mártonnal és Hajdu Miklóssal, kollektív G7-es szerkesztőségi könyvajánló formájában próbáltuk meg összeszedni, hogy hogyan érthetjük meg jobban a magyar korrupciót az alapján, amit Ang a kínai korrupcióról ír le.

A kutató négyféle korrupciót különböztet meg aszerint, hogy az elitek vagy a kisember vesz benne részt, illetve, hogy egyszerű lopásról van szó, vagy cseréről, amiben mindkét fél kap valamit. Kasnyik Márton hasonló felosztást választott a tavaly megjelent magyar lophatósági válságról szóló cikkében. A két írás közös pontja, hogy a hatalom Kínában és Magyarországon is próbálja az elitek szintjére korlátozni a korrupciót, és ellehetleníteni a lopást a kisember szintjén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk2020-ra egyértelművé vált, hogy lophatósági válság van MagyarországonFenntartható-e hosszú távon olyan rendszer, amelyben a kisember egyre kevesebb kis kihágást úszhat meg, a legmagasabb szinten viszont minden gátlást eldobnak?

Ang szerint a korrupció minden formája káros, azonban a gazdasági növekedést csak a piti lopás (petty theft), a gyorsító pénz (speed money) és a nagy lopás (grand theft) lehetetleníti el, a gazdasági és politikai elitek közti, kölcsönös szívességekre épülő korrupció – angolul access money, amit talán hozzáférési pénznek lehetne fordítani – rövid távon még hozzá is járulhat a gazdasági növekedéshez, miközben gazdasági egyensúlytalanságokat és egyéb más társadalmi károkat okoz. Akit ez – természetesen a podcast meghallgatása után – részletesebben is érdekel, annak ajánljuk a szerző rövid angol nyelvű előadását erről a témáról.

Mindez Magyarországról nézve azért is érdekes megközelítés, mert miközben a magyar GDP-növekedés 2015 és 2019 között duplája volt az euróövezet növekedésének, és gyorsabb volt, mint a visegrádi négyek átlaga, nemcsak a visegrádi régió országai, hanem az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamai közül is Magyarországon nőtt a leginkább a korrupció a Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe alapján.

Hajdu Miklós szerint borzasztó nehéz a TI indexe alapján Magyarországon a korrupció bármelyik dimenzióját kiemelni vagy értékelni. Az index hátterében szakértői vélemények vannak, amit sokszor az is nagyon élesen befolyásolhat, hogy mennyire hangos a média egy adott országban korrupciós ügyekről, tehát hogy mennyire figyelemfelkeltőek az adott esetek.

Ang viszont azt is hangsúlyozza, hogy a korrupció típusai keveredhetnek is egymással. Kasnyik Márton szerint például amit Magyarországon a NER-nél látunk, az egyszerre az esete a nagy lopásnak és a hozzáférési pénzek burjánzásának. Az egyikre a Mátrai Erőmű esetét hozta, ahol – anélkül, hogy bárkit bűncselekménnyel vádolnánk meg – sok milliárd forint egyszerűen átkerült az államtól egy magánszereplőhöz úgy, hogy ebből hozzáadott gazdasági teljesítmény sem lett később.

A másikra példa a túlárazott autópálya-építés, ahol valamilyen nemzetgazdasági érték létrejön, mert megépül az autópálya, de eközben a kiválasztott gazdasági érdekcsoportok is gazdagodnak. Ez a hozzáférési pénz, ami létrehoz valamilyen értéket a nemzetgazdaság számára, miközben a haveri köröket gazdagítja.

Az egy nagyon fontos dolog, hogy sokszor egy adott országon kívülről érthetetlenek bizonyos korrupciós mechanizmusok, amik egyébként nagyon elterjedtek lehetnek. Ezért érdemes Ang modelljét is kritikusan nézni: azt a helyzetet például szerintem egyáltalán nem könnyű elhelyezni benne, hogy egy ország kormánya és egy vállalati csoport hátterében is ugyanaz a kör áll. Én nem tudnám eldönteni, hogy melyik rubrikába tenném egyértelműen ezt a helyzetet, miközben egyébként sok helyen ez egy jellemző dolog

– mondta erről Hajdu Miklós.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast gazdasági növekedés Kína könyv korrupció ner yuen yuen ang Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Nagy Zsolt
2023. december 2. 04:34 Közélet, Podcast

Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

László Pál
2023. november 29. 15:27 Podcast, Támogatói tartalom

Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben

Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.

László Pál
2023. november 28. 15:31 Podcast, Támogatói tartalom

Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom

A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.

Fontos

Pálos Máté
2023. december 5. 11:43 Közélet

A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből

Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.

Debreczeni Anna
2023. december 5. 08:48 Élet, Támogatói tartalom

Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás

Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Avatar
2023. december 4. 16:22 Közélet

Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája

Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.