A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
12 százalék volt februárban az elektromos autók piaci részesedése az újonnan vásárolt autók között, ugyanannyi, mint egy éve.
A közelmúlt kedvezőtlen autópiaci tendenciáihoz képest jól alakult a február a szektorban.
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.
A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.
Nőtt az EU-ban a megújuló energiaforrások aránya a közlekedésben 2013 és 2022 között, de nem elég gyorsan a kitűzött cél eléréséhez.
Joggal gondolhatnánk, hogy a kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártók dúskálnak a pénzben, részvényei pedig napjaink legjobb befektetései. A valóság távol áll ettől.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
Most már biztos, hogy a BYD Szegeden építi fel első európai gyárát, ami meghatározó szereplőjévé válhat a magyarországi járműiparnak.