A budapesti újlakás-piacon ma már senki nem lepődik meg a 1,5-2 millió forintos négyzetméteráron, de a lakások többségét így is szinte azonnal eladják.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Az építési kedv továbbra is mérsékelt, miközben a kereslet egyre nagyobb, jövőre pedig jön az állami élénkítés.
A kormány intézkedései mellett a piacra ömlő befektetői milliárdok hozhatnak fordulatot az előző évek pangása után a hazai ingatlanpiacon.
A rövidtávú lakáskiadás tiltása kis mértékben csökkentheti a lakbéreket és az ingatlanárakat, de az igaz, hogy a lakhatási válságot sehol nem ez oldja meg.
A lakások nagyon gyors drágulása nemcsak hazánkban, hanem Lengyelországban is probléma, amit az állami támogatás csak tovább súlyosbít.
Messze a korábban beharangozott alatt van a lakásbiztosítási kampányban eddig váltók száma, ennek ellenére nem pusztába szórt pénz a mostani kampányköltés.
Egyetlen megyei jogú városban és két fővárosi kerületben lehet csak több négyzetméternyi új lakást megvásárolni jelenleg 50 millióból, mint a csokos 10+10-ből 2016-ban.
A befagyott ingatlanpiacon az árak és a forgalom is nőhet az intézkedés hatására, de a tavalyi visszaesés után nehéz lesz feltornázni a születési rátát.
A 2011-es népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az országban a nem lakott lakások száma. Utánajártunk, hogy miért.