A rövidtávú lakáskiadás tiltása kis mértékben csökkentheti a lakbéreket és az ingatlanárakat, de az igaz, hogy a lakhatási válságot sehol nem ez oldja meg.
A lakások nagyon gyors drágulása nemcsak hazánkban, hanem Lengyelországban is probléma, amit az állami támogatás csak tovább súlyosbít.
Messze a korábban beharangozott alatt van a lakásbiztosítási kampányban eddig váltók száma, ennek ellenére nem pusztába szórt pénz a mostani kampányköltés.
Egyetlen megyei jogú városban és két fővárosi kerületben lehet csak több négyzetméternyi új lakást megvásárolni jelenleg 50 millióból, mint a csokos 10+10-ből 2016-ban.
A befagyott ingatlanpiacon az árak és a forgalom is nőhet az intézkedés hatására, de a tavalyi visszaesés után nehéz lesz feltornázni a születési rátát.
A 2011-es népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az országban a nem lakott lakások száma. Utánajártunk, hogy miért.
Az utóbbi években véghez vitt illetve kivitelezés alatt álló fejlesztések 28-30 ezer új beköltözővel növelhetik a kerület népességét, irodistából is több tízezerrel számolnak.
Az állami támogatásokra továbbra is stabilan számíthatnak a gyermeket nevelő vagy tervező családok. De tényleg annyira kellenek, ha lakást vennénk?
Tíz évig drágultak Magyarországon az ingatlanok, de egyre több adat utal arra, hogy a tavalyi második félévben csökkenni kezdtek az országos átlagárak.
A szeptemberi új lakáshitelszerződések állománya 38 százalékkal esett vissza. Az év utolsó három hónapjában várhatóan folytatódik az ingatlanpiaci lassulás.