A keleti multik ugyanarra használnak minket, mint a nyugatiak

A legtöbb, ebbe a régióba érkező feltörekvő piaci vállalati befektetésre az jellemző, hogy k+f típusú szervezeti megoldásokat nem hoznak ide, tehát kutatás-fejlesztés nincs, alapvetően összeszerelés van. És ez a kutatás-fejlesztés, ha ki is kerül az anyaországból, inkább fejlettebb európai országokba kerül, nem pedig Kelet-Közép-Európába. Mi nagyjából ugyanabban a státuszban vagyunk a feltörekvő országok szempontjából is, mint a német vagy a francia gazdaság szempontjából, valahol a globális értékláncnak egy alsóbb fokán – mondta Szunomár Ágnes az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Tavaly év végén jelent meg az „Emerging-market Multinational Enterprises in East Central Europe” című tanulmánykötet, aminek 10 fejezete a kelet-közép-európai régióban működő feltörekvő piaci multinacionális vállalatok stratégiáját, céljait, gazdasági jelentőségét elemzi. Az egyelőre csak angol nyelven megjelent kötetről Szunomár Ágnessel, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatójával és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk.

A vizsgált országok, tehát a visegrádi négyek és Szlovénia alapvetően egy Európába gazdasági értelemben is beágyazott országcsoport, tehát a működőtőke-befektetések jelentős része európai uniós országokból érkezik. Ha az európai uniós vagy akár csak a német szereplőket vizsgáljuk, hozzájuk képest eltörpülnek a feltörekvő országokból érkező befektetések, de ha összeadjuk az indiai, kínai, dél-koreai és még néhány egyéb tőkebefektető súlyát, akkor azért már ők együtt – mint nem európai befektetők – jelentős, akár 10 százalék feletti részesedést is el tudnak érni.

„Ami viszont mindenképp jelentős trendnek tekinthető, hogy ezek az országok a kilencvenes évek, vagy akár a kétezres évek elején még egyáltalán nem, vagy csak minimálisan voltak jelen a régióban. Ehhez képest 20 év alatt egy jelentős szintre jutottak el. Nem lehet tudni, hogy ez a trend fog-e folytatódni, de amennyiben igen, akkor a jelenleginél lényegesen jelentősebb szereplők lesznek majd ebben a kelet-közép-európai régióban is” – mondta Szunomár.

A régióban beruházó feltörekvő piaci cégek egyrészt a saját országukból származó cégekkel működnek együtt legszívesebben, másrészt a nagy nemzetközi könyvvizsgáló, jogi vagy szállítmányozó cégekkel. Annak köszönhetően viszont, hogy a küldő országok egy része földrajzi értelemben meglehetősen távol van, néha vannak rá példák, hogy különböző tevékenységek átkerülhetnek ide az anyaországból, kínai vállalatoknál például van példa kutatás-fejlesztés idetelepítésére.

Szunomár Ágnes szerint a magyar cégek szempontjából a feltörekvő piaci vállalatokra nem lehet versenytársként tekinteni: amilyen cégek idejönnek, azokkal a magyar cégek nem tudják felvenni a versenyt, mert a legtöbb esetben világszínvonalú technológiákat alkalmaznak.

Ha nyílik lehetőség együttműködésre, akkor számos olyan módszert el lehet lesni, ami a hazai vállalatok számára is hasznos lehet. Technológiaátadásra nem tudom, hogy milyen körülmények között kerülhet sor, de úgy gondolom, hogy ha már vannak olyan hazai vállalatok, amik be tudnak kapcsolódni k+f tevékenységbe, az már nagyon hasznos lehet a magyar gazdaság számára. Ez az a terület, ahol jelenleg olyan nagy lehetőségeink nincsenek, de nem zárható ki, hogy a későbbiekben adott esetben nagyobb arányban lesznek majd feltörekvő piaci vállalatok esetében ilyen lehetőségei a magyar vállalatoknak, de az csak 10-15 év távlatából lehet majd jól megítélni

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink: