A legjobb iskolai teljesítmény sem hoz annyi vagyont, mint az öröklés

Ha megnézzük, hogy annak van-e erősebb hatása, ha valaki általános iskola helyett egyetemet végez, vagy örökséget kap a szüleitől, akkor nagyon sok országban az az eredmény jön ki, hogy az örökség többet számít a fiatal későbbi vagyona szempontjából – mondta az e heti G7 Podcastban Darvas Zsolt.

A Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa a Eurofound kiadásában nemrég megjelent, vagyoni megoszlás és társadalmi mobilitás összefüggéseit az Európai Unió tagállamaiban vizsgáló tanulmányával kapcsolatban azt emelte ki, hogy számára az egyik legmegdöbbentőbb eredmény az volt, hogy ha valaki az oktatásban a legtöbb segítséget megkapja, és diplomát szerez, még akkor sem ér oda, ahova átlagosan azok kerülnek, akik örökséget kapnak a gazdag szüleiktől.

Sajnos a vagyon nagyon állandó: akik vagyonos családba születnek, azok nagyon nagy eséllyel vagyonosak lesznek, akik pedig nehéz körülmények közé, azoknak sokkal nehezebb felkapaszkodniuk

– mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Több dolog is sokat számít a mobilitásnál, és az egyik, hogy mi a szülők végzettsége. Ez még nem vagyon, mert lehet valaki egyetemi végzettségű, de nem gazdag. De ha a szülő egyetemet végzett, akkor sokkal nagyobb eséllyel fog a gyereke is diplomát szerezni, mint egy olyan családban, ahol a szülő például csak a középiskola felét végezte el. A másik tényező a szülő vagyona. A vagyonos szülők sokkal jobb körülményeket tudnak a gyerekeiknek biztosítani, és amikor a gyermekeik felnőnek, akkor ennek következtében ők is vagyonosak lesznek.

Van olyan mutató, amely azt vizsgálja, hogy mi az összefüggés aközött, hogy egy gyerek 10 éves korában volt-e a lakásban fűtés, zuhanyzó, vagy például vízöblítéses vécé, és hogy később milyen vagyoni helyzetbe került. A statisztika kimutatja, hogy azok a gyerekek többet értek el felnőttként, akiknél ezek adottak voltak, mint azok, akik olyan szegénységben nőttek fel, hogy például nem volt a lakásban vízöblítéses vécé.

A tanulmány azt is vizsgálta, hogy az EU tagállamaiban milyen mértéket tesznek ki a vagyoni jellegű adókból származó bevételek. Ebben nagyon nagy különbségeket találtak, Magyarországon például a vagyoni jellegű adókból származó bevétel nem éri el évente a GDP egy százalékát sem, míg például Franciaországban meghaladja a négy százalékot.

Ha lenne egy jelentősebb vagyonadó, akkor ezt a helyzetet segíteni tudná azzal, hogy azoktól valamennyit elvenne, akik amúgy is kivételezett helyzetben vannak az öröklés miatt, és ezt az összeget lehetne arra fordítani, hogy a szegény családból származókat segítsék. A legfontosabb az oktatási rendszer bővítése lenne a bölcsődéktől az egyetemekig, azok segítése, akik nem engedhetik meg maguknak a tandíjat, vagy a lakásbérlést az egyetemi tanulmányok alatt. Én úgy gondolom, hogy a vagyont terhelő adóknak és kifejezetten az örökösödési adónak is nagyon komoly szerepe kellene legyen abban, hogy ezt a társadalmi széttagoltságot valamelyest olyan irányba terelje, hogy akik nehezebb körülmények között születnek, azoknak is jobb perspektívát lehessen kínálni

– mondta Darvas.