Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 10. 12:43 Közélet

Egyre több ország próbálja vagyonadóból pótolni a járvány miatt kieső bevételeket

Argentína decemberben egyszeri vagyonadót vetett ki a legtehetősebb állampolgáraira, Bolívia pedig az idei év végén szed majd adót a legnagyobb vagyonok után, és más latin-amerikai országokban, például Chilében és Peruban is nyújtottak be helyi képviselők vagyonadó bevezetésére vonatkozó javaslatokat. 

De nemcsak Dél-Amerikában, hanem világszerte egyre több országban merül fel a vagyonadóztatás lehetősége a járvány miatt az adóbevételek visszaesésével küzdő országokban a Bloomberg cikke szerint.

A Bloomberg Billionaires Index alapján a világ 500 leggazdagabb embere 2020-ban 1800 milliárd dollárral növelte a vagyonát. Ez 31 százalékos növekedés, ami a legnagyobb éves növekedés az index nyolc évvel ezelőtti létrehozása óta.

Ahogy arról a G7-en korábban írtunk, a választásokat megelőzően két amerikai demokrata jelölt, Elizabeth Warren és Bernie Sanders is vagyonadó bevezetésével kampányolt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden eddiginél nagyobb lendülettel térhet vissza a vagyonadóÉvi 2-8 százalékos adót vetnének ki a dollármilliárdosok vagyonára a demokraták esélyes elnökjelöltjei. Az USA-nak meg is vannak az eszközei, hogy beszedjék.

A győztes, azóta pedig elnökké is választott Joe Biden ugyan nem nagy rajongója a leghatalmasabb vagyonok megadóztatásának, a demokrata párt progresszív szárnyában az ötlet továbbra is népszerű. Emellett állami szinten, egész konkrétan a demokrata többségű Washingtonban és Kaliforniában – ahol a világ tíz leggazdagabb embere közül hat él – továbbra is napirenden van az adónem bevezetése.

Washington államban, ahol például az Amazon-alapító Jeff Bezos és volt felesége, MacKenzie Scott, a Microsoft-alapító Bill Gates és a cég volt vezérigazgatója, Steve Ballmer él, nincs személyi jövedelmi adó. A Taxation and Economic Policy nevű agytröszt számításai alapján ennek következtében ebben az amerikai államban a leginkább regresszív az adórendszer az egész Egyesült Államokban: a legszegényebb ötödbe tartozók 18 százalékkal, a leggazdagabb egy százalék viszont csak 3 százalékkal adózik a jövedelme után. A demokraták a terv szerint már januárban benyújtanak egy törvényjavaslatot az állami vagyonadó bevezetése érdekében, ami azokra a washingtoniakra vonatkozna, „akik a legtöbbel gyarapodtak a járvány alatt”.

Az Egyesült Királyságban is előkerült az ötlet, ott ugyanis a kormány a második világháború óta a legnagyobb költségvetési hiányt könyvelte el 2020-ban. Egy független bizottság nemrég egy ideiglenes vagyonadó kivetését javasolta, ami 500 ezer fontos vagyon felett öt évig évente 1 százalékos kulccsal 260 milliárd fontnyi bevételt hozna az államnak. Németországban a szociáldemokraták 2019-ben tettek javaslatot vagyonadó bevezetésére, a szélsőbaloldali Die Linke pedig októberben készített tanulmányt egy 20 éven keresztül fizetendő vagyonadó-javaslatról.

Az adónem kritikusai a korábbi európai próbálkozásokat szokták felemlegetni, 1995-ben ugyanis még 15 európai országban volt vagyonadó, amiből mára már csak négyben, Svájcban, Belgiumban, Norvégiában és Spanyolországban maradt meg. Főleg azt szokták felhozni az adónem ellenzői, hogy a vagyonadó miatt a gazdagok viszonylag egyszerűen el tudnak költözni az ilyen adót kivető országból. Argentínából, ahol az adó a leginkább tehetősek vagyonának 1-3 százalékára terjed ki, több mint 500 állampolgár tette át a székhelyét alacsonyabb adójú joghatóságok alá tavaly, és Elon Musk is a magas helyi szja-val indokolta, hogy elköltözött Kaliforniából.

A vagyonadó pártolói viszont olyan tanulmányokat szoktak idézni, amik szerint a legnagyobb vagyonok tulajdonosai mégsem annyira könnyedén költöznek el egyik pillanatról a másikra más országokba a helyi üzleti és társadalmi kapcsolataik fontossága miatt. 2019-ben a Sanders- és a Warren-féle vagyonadó-tervezet kidolgozásán dolgozó francia közgazdászpáros, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez egyébként hosszú cikkben válaszoltak kritikusaiknak a Wall Street Journalben: ők úgy látták, hogy a vagyonadók európai kudarca elkerülő lett volna, ha a jogalkotók körültekintőbben járnak el az adónem részleteinek kidolgozásakor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA milliárdosok megadóztatásához vezethet a 66 milliárdért vett New York-i lakásMiközben Amerikában a gazdagok intenzívebb megadóztatásán ötletelnek, egy milliárdos 360 millió dollárért vett egy lakást New Yorkban és egy házat Londonban.

Közélet adó járvány vagyonadó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2021. január 27. 09:39 Közélet, Vállalat

Négymilliárd forintért rendez 2023-ban MotoGP-futamot Magyarország

A nemzetközi gyakorlatban megszokott összegnek megfelelő jogdíjat kér a magyar versenyszervezőtől is a spanyol jogtulajdonos.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 27. 16:42 Adat, Élet

Úgy tűnik, a korlátozásokkal sikerült elkerülnünk a fertőzések újabb hullámát

A legtöbb járványmutató ott tart most, ahol október közepe és november eleje között mozgott.

Torontáli Zoltán
2021. január 27. 06:27 Élet

Az unió odacsaphat a vegánoknak

Brüsszelben olyan szabálymódosítás van az asztalon, amely totálisan ellentmond a hétköznapoknak.

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.