Az ember és a környezet kapcsolatának mérésekor manapság szinte kizárólag a szén-dioxid-kibocsátást vesszük figyelembe. Ez abból a szempontból érthető, hogy a klímaváltozás a legfontosabb és legégetőbb kihívásunk. Számos olyan megoldást választunk emiatt, ami ugyan segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, más területen viszont növeli a környezetterhelést és környezetszennyezést.
Az elektromos autózást gyakran és sokan tekintik zöld fordulatnak, pedig ez csak az autózás karbonlábnyomára lehet – és ebben sem túl nagy – pozitív hatással. Ha más környezeti szempontokat, például az anyagfelhasználást is figyelembe vesszük, akkor már az is látható, hogy az e-autózással összességében növekszik a környezetterhelés. Tehát az egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével.
A legnagyobb kihívás, hogy nincsen egy egységes mérőszám arra, hogy mi alapján mérjük a gazdaság környezeti hatását. Dombi Mihály, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének Környezetgazdaságtan Tanszékének adjunktusa ezzel foglalkozik. Kutatási területe pontosan ez: szerinte és az egyre terjedő ökológiai gazdasági gondolkodás szerint az anyagfelhasználás kiválóan leírja, hogyan változik az emberiség és a környezet kapcsolata.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az anyagfelhasználás azt mutatja meg, mennyi tonna nyersanyagot használunk fel a bányákból, mennyi biomasszát termelünk ki a szántóföldekről, erdőkből vagy éppen a tengerekből. A kutatók ma már a világ minden országából elérhető input-output táblák segítségével meg tudják mondani, hogy egy-egy országban milyen termékekhez mennyi anyagot használnak fel a fogyasztók.
A gazdaságban egyre növekszik az anyagok felhasználása, de eközben egyre nő a hatékonyság is
– ahogy arról Dombi Mihály egy áprilisban megjelent cikkében is beszámol. Az első ránézésre ellentmondásban lévő folyamatok esetében arról van szó, hogy az anyagfelhasználás lassabban növekszik ugyan, mint a GDP-növekedés, de így is igen gyorsan – nemhogy a csökkenés, de még a stagnálás sem tűnik a közeljövőben elérhetőnek. Ahogy az alábbi ábránkon látható, az ezredforduló után kapcsolt csak rá az emberiség igazán a Föld javainak kitermelésére:
A zöld energetikai átállás kapcsán sem feltétlenül rózsás a helyzet, hiszen hiába olcsóbbak ma már a napelemek vagy a szélerőművek piaci alapon a hagyományos energiatermeléshez képest, ezek élettartama végén nem megoldott az újrafelhasználásuk, sok elektronikai hulladék keletkezik, a kihasználtságuk pedig alacsony. Az ilyen áramforrások rendszerbe állítása új áramtárolási megoldásokat, például erőműveket, sok új villamoshálózati beruházást kíván meg.
A technológiánk folyamatos előrehaladásával egyre több anyagot építünk be a rendszerekbe
– fejtette ki Dombi Mihály.
Egy másik olyan terület, ahol az anyaggazdálkodási kérdések a zöldnek tűnő megoldásokat kevésbé előnyösnek tekintik, az az élelmiszeripar. Dombi Mihály szerzőtársaival írt, megjelenés alatt álló tudományos cikke is ezzel foglalkozik: azt számolták ki, hogy mikor jár jobban a világ, ha mindenki helyben termelt élelmiszereket fogyaszt, vagy ha akár nagy távolságokra szállítják az ideális termőhelyekről ezeket.
A külkereskedelmi elméletekből ismert komparatív előnyök alapján azt látták, hogy a természet szempontjából– a szállítás környezeti terheit is beleértve – a jelenlegi fogyasztást fenntartva sokkal előnyösebb, ha mindig a legalkalmasabb helyen termelik meg az élelmiszereket, mert így kevesebb anyaghasználatra – például műtrágyára – van szükség.
Az olyan hatékonynak és zöldnek gondolt mezőgazdasági termelés, amiről például Hollandia híres, a lehető legrosszabb környezeti szempontból: a gépesített, automatizált precíziós mezőgazdaság óriási környezeti terhei mellett a legkevésbé fenntartható.
Amíg a biomassza eljut a 7,5 milliárd emberhez, elveszíti az anyagmennyiségének kilenc tizedét
– mondta el Dombi Mihály. Tehát az élelmiszerhulladék csökkentésében óriási potenciál van, hiszen minden anyagfelhasználás negyede a mezőgazdasághoz kötődik.
A legnagyobb probléma mégis az infrastruktúrával van: a globális anyagfelhasználás fele ehhez köthető. Amikor egy-egy új út, autópálya épül, érdemes arra gondolni, hogy ez óriási terhet jelent a környezetre. Egy-egy új gyár, kereskedelmi központ építése is jelentős szennyezést jelent, érdemes lenne ezért a zöldmezős beruházásokat a barnamezős fejlesztések felé terelni, új építések helyett a felújításokat ösztönözni. Ez nemcsak az anyaghasználat csökkentése miatt lenne nagyon fontos, hanem segítene a karbonlábnyom csökkentésében is, hiszen az épületek, az építőipar és a közlekedési infrastruktúra felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 39 százalékáért.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi vendégeink:
- Szabó Imre, Fabók Bálint (2021. május. 8.)
- Komándi Krisztián, Fekete Gyöngyi (2021. május 1.)
- Albert Fruzsina, Dávid Beáta (2021. április 24.)
- Lendvai László (2021. április 17.)
- Darvas Zsolt (2021. április 10.)
- Szunomár Ágnes (2021. április 3.)
- Koritár Zsuzsanna (2021. március 27.)
- Szabó John (2021. március 20.)
- G7 – Jandó Zoltán (2021. március 13.)
- G7 – Hajdu Miklós és Kasnyik Márton (2021. március 6.)
- Vonyó Tamás (2021. február 27.)
- Jelinek Csaba, Virág Tünde (2021. február 20. )
- Köllő János, Reizer Balázs (2021. február 13. )
- Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2021. február 6.)
- Naffa Helena (2021. január 30.)
- Juhász Réka (2021. január 23.)
- K. Horváth Zsolt (2021. január 16.)
- Lindner Attila (2021. január 9.)
- Havas András (2021. január 2.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
- Darvas Zsolt (2020. december 10.)
- Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
- Bali Dávid (2020. november 28.)
- Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
- Sebők Miklós (2020. november 14.)
- Janky Béla (2020. november 7.)
- G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
- Tóth István György (2020. október 17.)
- G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
- Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
- ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
- Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
- Darvas Zsolt (2020. május 23.)
- Scheiring Gábor (2020. május 10.)
- Sipos Sándor (2020. május 2.)
- Cser Tamás (2020. március 31.)
- Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
- Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
- Marton Péter (2020. február 29.)
- Palócz Éva (2020. február 22.)
- Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
- Feller Antal (2020. február 1.)
- G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
- Marton Péter (2020. január 11.)
- Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
- G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
- Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
- Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
- Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
- G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
- Éber Márk (2019. október 26.)
- Dezső András (2019. május 11.)
- Szendrői Gábor (2019. május 4.)
- László Csaba (2019. április 27.)
- Tóth István János (2019. április 13.)
- Móricz Dániel (2019. március 23.)
- Csaba László (2019. március 16.)
- Muraközy Balázs (2019. február 23.)
- Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
- Pletser Tamás (2019. január 26.)
- Pethő András (2019. január 19.)
- Kovách Imre (2019. január 12.)
- Zsiday Viktor (2019. január 5.)
- Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
- G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
- Pléh Csaba (2018. november 24.)
- G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
- Tóth István György (2018. november 6.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
- Filippov Gábor (2018. október 27.)
- Scharle Ágota (2018. október 20.)
- Kovács Krisztián (2018. október 6.)
- Illyés Márton (2018. július 14.)
- Móró Tamás (2018. június 30.)
- Romhányi Balázs (2018. június 23.)
- Gregor Anikó (2018. június 17.)
- Juhász László (2018. június 9.)
- Lantos Gabriella (2018. május 19.)
- Lakatos Péter (2018. május 12.)
- Krekó Péter (2018. május 5.)
- Mikecz Dániel (2018. április 21.)
- Oszkó Péter (2018. április 14.)
- Urbán László (2018. április 7.)
- Surányi György (2018. március 31.)
- Bod Péter Ákos (2018. március 24.)
