Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. május 15. 06:58 Podcast

Egyre hatékonyabb technológiával éljük fel egyre jobban a természeti erőforrásokat

Az ember és a környezet kapcsolatának mérésekor manapság szinte kizárólag a szén-dioxid-kibocsátást vesszük figyelembe. Ez abból a szempontból érthető, hogy a klímaváltozás a legfontosabb és legégetőbb kihívásunk. Számos olyan megoldást választunk emiatt, ami ugyan segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, más területen viszont növeli a környezetterhelést és környezetszennyezést.

Az elektromos autózást gyakran és sokan tekintik zöld fordulatnak, pedig ez csak az autózás karbonlábnyomára lehet – és ebben sem túl nagy – pozitív hatással. Ha más környezeti szempontokat, például az anyagfelhasználást is figyelembe vesszük, akkor már az is látható, hogy az e-autózással összességében növekszik a környezetterhelés. Tehát az egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével.

A legnagyobb kihívás, hogy nincsen egy egységes mérőszám arra, hogy mi alapján mérjük a gazdaság környezeti hatását. Dombi Mihály, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének Környezetgazdaságtan Tanszékének adjunktusa ezzel foglalkozik. Kutatási területe pontosan ez: szerinte és az egyre terjedő ökológiai gazdasági gondolkodás szerint az anyagfelhasználás kiválóan leírja, hogyan változik az emberiség és a környezet kapcsolata.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az anyagfelhasználás azt mutatja meg, mennyi tonna nyersanyagot használunk fel a bányákból, mennyi biomasszát termelünk ki a szántóföldekről, erdőkből vagy éppen a tengerekből. A kutatók ma már a világ minden országából elérhető input-output táblák segítségével meg tudják mondani, hogy egy-egy országban milyen termékekhez mennyi anyagot használnak fel a fogyasztók.

A gazdaságban egyre növekszik az anyagok felhasználása, de eközben egyre nő a hatékonyság is

– ahogy arról Dombi Mihály egy áprilisban megjelent cikkében is beszámol. Az első ránézésre ellentmondásban lévő folyamatok esetében arról van szó, hogy az anyagfelhasználás lassabban növekszik ugyan, mint a GDP-növekedés, de így is igen gyorsan – nemhogy a csökkenés, de még a stagnálás sem tűnik a közeljövőben elérhetőnek. Ahogy az alábbi ábránkon látható, az ezredforduló után kapcsolt csak rá az emberiség igazán a Föld javainak kitermelésére:

A zöld energetikai átállás kapcsán sem feltétlenül rózsás a helyzet, hiszen hiába olcsóbbak ma már a napelemek vagy a szélerőművek piaci alapon a hagyományos energiatermeléshez képest, ezek élettartama végén nem megoldott az újrafelhasználásuk, sok elektronikai hulladék keletkezik, a kihasználtságuk pedig alacsony. Az ilyen áramforrások rendszerbe állítása új áramtárolási megoldásokat, például erőműveket, sok új villamoshálózati beruházást kíván meg.

A technológiánk folyamatos előrehaladásával egyre több anyagot építünk be a rendszerekbe

– fejtette ki Dombi Mihály. 

Egy másik olyan terület, ahol az anyaggazdálkodási kérdések a zöldnek tűnő megoldásokat kevésbé előnyösnek tekintik, az az élelmiszeripar. Dombi Mihály szerzőtársaival írt, megjelenés alatt álló tudományos cikke is ezzel foglalkozik: azt számolták ki, hogy mikor jár jobban a világ, ha mindenki helyben termelt élelmiszereket fogyaszt, vagy ha akár nagy távolságokra szállítják az ideális termőhelyekről ezeket.

A külkereskedelmi elméletekből ismert komparatív előnyök alapján azt látták, hogy a természet szempontjából– a szállítás környezeti terheit is beleértve – a jelenlegi fogyasztást fenntartva sokkal előnyösebb, ha mindig a legalkalmasabb helyen termelik meg az élelmiszereket, mert így kevesebb anyaghasználatra – például műtrágyára – van szükség.

Az olyan hatékonynak és zöldnek gondolt mezőgazdasági termelés, amiről például Hollandia híres, a lehető legrosszabb környezeti szempontból: a gépesített, automatizált precíziós mezőgazdaság óriási környezeti terhei mellett a legkevésbé fenntartható.

Amíg a biomassza eljut a 7,5 milliárd emberhez, elveszíti az anyagmennyiségének kilenc tizedét

– mondta el Dombi Mihály. Tehát az élelmiszerhulladék csökkentésében óriási potenciál van, hiszen minden anyagfelhasználás negyede a mezőgazdasághoz kötődik.

A legnagyobb probléma mégis az infrastruktúrával van: a globális anyagfelhasználás fele ehhez köthető. Amikor egy-egy új út, autópálya épül, érdemes arra gondolni, hogy ez óriási terhet jelent a környezetre. Egy-egy új gyár, kereskedelmi központ építése is jelentős szennyezést jelent, érdemes lenne ezért a zöldmezős beruházásokat a barnamezős fejlesztések felé terelni, új építések helyett a felújításokat ösztönözni. Ez nemcsak az anyaghasználat csökkentése miatt lenne nagyon fontos, hanem segítene a karbonlábnyom csökkentésében is, hiszen az épületek, az építőipar és a közlekedési infrastruktúra felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 39 százalékáért.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast anyaghasználat élelmiszer erőforrás fenntarthatóság podcast üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. június 22. 17:06 Podcast, Támogatói tartalom

Cash is king – a készpénzes fizetést még mindig biztonságosabbnak tartjuk, mint a bankkártyást

Annak ellenére, hogy már a kisközértekben is lehet elektronikusan is fizetni, a magyarok továbbra is a készpénzt tartják a legbiztonságosabb és - a kártyás vásárlás után - a legkényelmesebb fizetési módnak – derült ki a Mastercard pénzügyi szolgáltató idén első alkalommal közölt digitális fizetési indexéből.

Stubnya Bence
2021. június 19. 07:00 Podcast

Júliusban elindulhat a kormány új rezsiharca Brüsszelben

Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2021. június 12. 07:11 Podcast

Nem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példát

Szlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.