Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. május 15. 06:58 Podcast

Egyre hatékonyabb technológiával éljük fel egyre jobban a természeti erőforrásokat

Az ember és a környezet kapcsolatának mérésekor manapság szinte kizárólag a szén-dioxid-kibocsátást vesszük figyelembe. Ez abból a szempontból érthető, hogy a klímaváltozás a legfontosabb és legégetőbb kihívásunk. Számos olyan megoldást választunk emiatt, ami ugyan segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, más területen viszont növeli a környezetterhelést és környezetszennyezést.

Az elektromos autózást gyakran és sokan tekintik zöld fordulatnak, pedig ez csak az autózás karbonlábnyomára lehet – és ebben sem túl nagy – pozitív hatással. Ha más környezeti szempontokat, például az anyagfelhasználást is figyelembe vesszük, akkor már az is látható, hogy az e-autózással összességében növekszik a környezetterhelés. Tehát az egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével.

A legnagyobb kihívás, hogy nincsen egy egységes mérőszám arra, hogy mi alapján mérjük a gazdaság környezeti hatását. Dombi Mihály, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének Környezetgazdaságtan Tanszékének adjunktusa ezzel foglalkozik. Kutatási területe pontosan ez: szerinte és az egyre terjedő ökológiai gazdasági gondolkodás szerint az anyagfelhasználás kiválóan leírja, hogyan változik az emberiség és a környezet kapcsolata.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az anyagfelhasználás azt mutatja meg, mennyi tonna nyersanyagot használunk fel a bányákból, mennyi biomasszát termelünk ki a szántóföldekről, erdőkből vagy éppen a tengerekből. A kutatók ma már a világ minden országából elérhető input-output táblák segítségével meg tudják mondani, hogy egy-egy országban milyen termékekhez mennyi anyagot használnak fel a fogyasztók.

A gazdaságban egyre növekszik az anyagok felhasználása, de eközben egyre nő a hatékonyság is

– ahogy arról Dombi Mihály egy áprilisban megjelent cikkében is beszámol. Az első ránézésre ellentmondásban lévő folyamatok esetében arról van szó, hogy az anyagfelhasználás lassabban növekszik ugyan, mint a GDP-növekedés, de így is igen gyorsan – nemhogy a csökkenés, de még a stagnálás sem tűnik a közeljövőben elérhetőnek. Ahogy az alábbi ábránkon látható, az ezredforduló után kapcsolt csak rá az emberiség igazán a Föld javainak kitermelésére:

A zöld energetikai átállás kapcsán sem feltétlenül rózsás a helyzet, hiszen hiába olcsóbbak ma már a napelemek vagy a szélerőművek piaci alapon a hagyományos energiatermeléshez képest, ezek élettartama végén nem megoldott az újrafelhasználásuk, sok elektronikai hulladék keletkezik, a kihasználtságuk pedig alacsony. Az ilyen áramforrások rendszerbe állítása új áramtárolási megoldásokat, például erőműveket, sok új villamoshálózati beruházást kíván meg.

A technológiánk folyamatos előrehaladásával egyre több anyagot építünk be a rendszerekbe

– fejtette ki Dombi Mihály. 

Egy másik olyan terület, ahol az anyaggazdálkodási kérdések a zöldnek tűnő megoldásokat kevésbé előnyösnek tekintik, az az élelmiszeripar. Dombi Mihály szerzőtársaival írt, megjelenés alatt álló tudományos cikke is ezzel foglalkozik: azt számolták ki, hogy mikor jár jobban a világ, ha mindenki helyben termelt élelmiszereket fogyaszt, vagy ha akár nagy távolságokra szállítják az ideális termőhelyekről ezeket.

A külkereskedelmi elméletekből ismert komparatív előnyök alapján azt látták, hogy a természet szempontjából– a szállítás környezeti terheit is beleértve – a jelenlegi fogyasztást fenntartva sokkal előnyösebb, ha mindig a legalkalmasabb helyen termelik meg az élelmiszereket, mert így kevesebb anyaghasználatra – például műtrágyára – van szükség.

Az olyan hatékonynak és zöldnek gondolt mezőgazdasági termelés, amiről például Hollandia híres, a lehető legrosszabb környezeti szempontból: a gépesített, automatizált precíziós mezőgazdaság óriási környezeti terhei mellett a legkevésbé fenntartható.

Amíg a biomassza eljut a 7,5 milliárd emberhez, elveszíti az anyagmennyiségének kilenc tizedét

– mondta el Dombi Mihály. Tehát az élelmiszerhulladék csökkentésében óriási potenciál van, hiszen minden anyagfelhasználás negyede a mezőgazdasághoz kötődik.

A legnagyobb probléma mégis az infrastruktúrával van: a globális anyagfelhasználás fele ehhez köthető. Amikor egy-egy új út, autópálya épül, érdemes arra gondolni, hogy ez óriási terhet jelent a környezetre. Egy-egy új gyár, kereskedelmi központ építése is jelentős szennyezést jelent, érdemes lenne ezért a zöldmezős beruházásokat a barnamezős fejlesztések felé terelni, új építések helyett a felújításokat ösztönözni. Ez nemcsak az anyaghasználat csökkentése miatt lenne nagyon fontos, hanem segítene a karbonlábnyom csökkentésében is, hiszen az épületek, az építőipar és a közlekedési infrastruktúra felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 39 százalékáért.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast anyaghasználat élelmiszer erőforrás fenntarthatóság podcast üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. július 27. 14:01 Podcast, Támogatói tartalom

Magyarországon ötödébe kerül egy startupba fektetni, mint a Szilícium-völgyben

Pedig az összeg nagyjából ugyanazt a fejlettségi fokozatot, egy 20-30 fős csapat pénzügyi bázisát biztosítja hasonló időtávra.

László Pál
2021. július 26. 13:42 Podcast, Támogatói tartalom

Egyetlen TikTok videó is fejre tudja állítani az élelmiszerellátást

A technológiai fejlődés és a fenntarthatóság előtérbe helyezése alapjaiban írja át azt, amit általában a mezőgazdaságról gondolunk.

Stubnya Bence
2021. július 24. 06:44 Podcast

Az EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajta

A déli tagállamok példája is megmutatja a 2004-től kezdve csatlakozottaknak, hogy az EU-tagság milyen lehetőségeket és veszélyeket hordoz magában. Székely István a G7 Podcast e heti vendége.

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.