Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. május 8. 07:34 Podcast

Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

A kelet-európai egészségügyi rendszerekben kulcsfontosságú, hogy az érdekképviseleti szervek mennyire tudják az alacsony bérekre és a nem megfelelő munkakörülményekre adott egyéni válaszokat (mint amilyen a kivándorlás) kollektív tiltakozássá alakítani. A kivándorlás egyéni szinten fenntartható, ugyanakkor hosszú távon ahhoz vezet, hogy a kelet-európai egészségügyi rendszerek kivéreznek. A kollektív tiltakozásra jó példa a rezidensek 2011-es felmondási kampánya, ami nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is sikeres volt – mondta Szabó Imre, a University College Dublin kutatója az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Ahogy az Fabók Bálint több elmúlt hónapokban írt cikkéből is kiderül, a magyar kórházakban az ápolók jelentős része szörnyű körülmények között dolgozva kapta a nyakába a járványt, miközben kihagyták egy olyan reformból, amelyben az orvosok jelentős részének nagyot javult a helyzete. Ennek ellenére komolyabb ellenállás, szervezett érdekérvényesítés mintha fel sem merült volna, miközben elméletileg egy jó alkupozícióban lévő csoportról van szó, hiszen az ápolókból hiány van, szaktudásukat pedig más európai uniós tagállamokban sokkal jobban megbecsülik, mint itthon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem az a kérdés, hogy elkapjuk-e, hanem az, hogy mikor” - sorra betegednek meg az ápolók a telítődő kórházakbanA kórházak telítődésével az eleve kizsigerelt ápolók akár két-három ember munkáját végzik el, miközben számos munkatársuk kapta el a vírust.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ápolók úgy érzik, a teljes bizonytalanságba taszították őketPont a világjárvány kellős közepén alakítják át gyökerestől a szakmát, és ez tanácstalanságot, frusztrációt szül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Miután beöltözünk, a bolondok háza fogad minket” - ápolók beszélnek életük legnehezebb heteirőlKizsigereltségről, félelemről és komoly erőforráshiányról számoltak be a kórházakból olyan ápolók, akik több évtizedes pályafutásuk legkeményebb időszakát élik át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A fizetésem 40 százalékát is elveszthetem” - általános a kiábrándultság az ápolóknálAz orvosokkal szemben az ápolók számára csak hátrányokkal jár az új szerződés, így megalázva érzik magukat, akik aláírták. Nem is volt erre mindenki hajlandó.

Az egészségügyben a szakszervezetiség mellett jelen van a hivatásalapú-köztestületi érdekképviselet is, ez utóbbi nem konfrontatív szakmai érdekképviselet, ami nagyobb múltra tekint vissza. A szakszervezeti működés egy viszonylag új érdekképviseleti forma az egészségügyben, az orvosok és a szakdolgozók esetében is, amit még a szereplők is tanulnak. A Magyar Orvosok Szakszervezete, amely egyébként most nagyon jól együttműködik a Magyar Orvosi Kamarával, például csak 2002-ben jött létre. Szabó szerint az olyan strukturális nyomások miatt, mint amilyen a munkaerőhiány, elmozdul az érdekképviselet a szakszervezeti modell felé.

Szabó Imre beszélgetésben hivatkozott írásai:

Ha elfogadjuk, hogy az orvosok agilisabbak az elmúlt években, akkor ez részben arra vezethető vissza, hogy van egy generációváltás, mind a szakszervezeti, mint a kamarai szinten, és ez egy erősebb, és sokkal konfrontatívabb megjelenéssel társul. Van egy aktivizálódás, ami megjelenik a kamara és a szakszervezet közötti együttműködésben is. Ez valamennyire van a szakdolgozóknál is, de lassabban beinduló folyamat, amennyire látom

– mondta Szabó Imre, aki disszertációját a CEU-n írta a témából, jelenleg pedig az European Research Council által támogatott „Labour Politics and the EU’s New Economic Governance” projektben dolgozik Dublinban.

Szabó szerint a sikeres érdekérvényesítésnek három feltétele van az egészségügyben. Az első a célzottság: a sztrájk ebben az iparágban a szektor sajátosságai miatt nagyon korlátozott lehetőség, ezért nagyon óvatosan lehet csak használni, de Szabó szerint fontos eszköze lehet az üzenet közvetítésének. A második a kommunikáció, amelynek a tartalma nagyon fontos Szabó szerint: a sikeres kampányok összekapcsolják a bérigényeket és a munkafeltételek javításának igényét a betegek helyzetének javulásával. A harmadik pedig a koordináció a különböző munkavállalói csoportok között.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast ápoló egészségügy érdekérvényesítés orvos Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. szeptember 12. 07:24 Podcast

Ez a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”

Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.