Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. március 3. 06:49 Élet

„A fizetésem 40 százalékát is elveszthetem” – általános a kiábrándultság az ápolóknál

„Mivel nincs összefogás szakdolgozói körben, nincs erős szakszervezet, sokunknak – nekem is – nem maradt sok választásunk. Nincs más perspektíva. A szociális szférában sem jobb a helyzet” – így foglalta össze egy vidéki kórház ápolója, hogy miért írta alá az egészségügyi dolgozók státuszát megváltoztató új munkaszerződést.

Az elmúlt napokban számos hír jelent meg arról, hogy orvosok és ápolók egyénileg vagy csoportosan tömegével hagyják ott a kórházaikat. A csalódottság és az elkeseredés az általam megkérdezett egészségügyi dolgozók szerint teljesen általános, az új szerződések végleges visszautasítása azonban egy szűkebb csoportra jellemző.

A nagy többség – az idézett ápolóhoz hasonlóan – beletörődve és magát megalázva érezve járul hozzá a jogfosztáshoz. A számok ezt persze nem mutatják, az országos kórház-főigazgató hétfői bejelentése alapján az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka írta alá az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését, amit óriási eredménynek nevezett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobbKeletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.

Az egészségügyi dolgozók – különösen a nem orvosként dolgozók – szemszögéből nehezen lehet értelmezni a mostani változás irányát, időzítését és módját. Az elmúlt időszak legjelentősebb egészségügyi átalakításának Orbán Viktor még azzal ágyazott meg október elején, a második hullám kezdetekor, hogy a járvány miatt az orvosoktól és az ápolóktól is emberfeletti munkára lesz szükség a következő hónapokban.


Orbán Viktor bejelentése a béremelésről

Az emberfeletti munkáért már ekkor is csak az orvosoknak ígért áttörő erejű béremelést, az ápolóknak és a kiszolgálószemélyzetnek nem. Néhány nappal később pedig kiderült, hogy a béremeléssel párhuzamosan számos ponton korlátozzák az orvosok tevékenységét, az ápolóknak pedig kizárólag jogfosztás jár az emberfeletti munkájukért. Ugyanis az esetükben is korlátozzák a másodállást (amely sokuk számára létszükséglet) vagy a több szempontból is védettséget nyújtó közalkalmazotti jogviszonyuk is megszűnik.

Miközben a koronavírus második hulláma évtizedek óta nem tapasztalt nyomást helyezett a kórházakra, az ott dolgozóknak az életek mentése és a nagy eséllyel elkapott betegség leküzdése mellett leginkább az egzisztenciális bizonytalanság határozta meg a mindennapjaikat.

Ezt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése is alátámasztja, amely szerint a válaszoló egészségügyi dolgozók számára a legnagyobb stresszt az elmúlt egy évben nem a koronavírus, hanem a bizonytalan helyzetük okozta*Ezt a felmérést egyelőre nem publikáltak, a tartalmát az egyik készítő osztotta meg velem..

A felmérésből az is kiderül, hogy míg 20 éve a megkérdezettek 17 százaléka érezte magát súlyosan kiégettnek, 5 éve pedig a 21 százaléka, mostanra ez több mint kétszeresére, 47 százalékosra nőtt (idén az összes megkérdezett 70 százaléka érezte magát kiégettnek).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ápolók úgy érzik, a teljes bizonytalanságba taszították őketPont a világjárvány kellős közepén alakítják át gyökerestől a szakmát, és ez tanácstalanságot, frusztrációt szül.

Ezt a feszültséget tovább fokozta, hogy a jogi státusz megváltozása miatt szükséges új munkaszerződések határideje éppen március 1-jére esett, a minden eddiginél veszélyesebbnek tartott harmadik hullám felívelése idejére.

Az egyre több kórházba kerülő beteg kezelése mellett így az utóbbi napokat több esetben alkudozással töltötték az orvosok. „Újra tombol a járvány, ez látszik a kórházi számokban, mi pedig pszichésen és fizikailag is végkimerültségben vagyunk” – jellemezte a helyzetet egy budapesti kórház ápolója.

Az egészségügyet látványosan sújtó munkaerőhiány miatt neki mindössze egy szabadnapja van az egész hónapban, de ez sem a pihenésről szólt. A helyzetét bonyolította, hogy az új szerződést szombaton, két nappal a határidő előtt kapta meg, és számos hibát tartalmazott.

„Volt olyan kórház, ahol az illető végzettségét sem tudták leírni, vagy azt, hogy mióta dolgozik. Teljesen rossz adatok voltak benne, a szerződések 80 százaléka hibás volt” – vélte felfedezni a kapkodás jeleit egy nagyvárosi ápoló. Az új szerződések ugyanis a kórházakra is jelentős adminisztrációs terhet raknak, különösen a mostani helyzetben.

Az egyik kórházi dolgozó azt mondta, hogy az új szerződésében szereplő fizetésében nem voltak benne a pótlékai (amelyek például a hétvégi, éjszakai ügyeletek után járnak), és így összességében 40 százalékkal csökkenne a bére (bár reményei szerint ez csak adminisztrációs hiba, mert a bére elvileg nem csökkenhetne). További sérelme, hogy míg korábban a szabadnapjai felének felhasználásáról ő dönthetett, az új szerződés alapján kizárólag a munkáltató mondhatja meg, mikor menjen szabadságra.

Az ápoló azt mondta, hogy ezek miatt az egész osztálya úgy döntött, hogy csak március 15-ig írja alá a szerződést, és ha a feltételeik nem teljesülnek addig, akkor otthagyják a kórházat. „Ha nem változtatják meg, akkor a többséghez hasonlóan elsőre megpróbálok más kórházban elhelyezkedni, de többen is azt mondták, hogy ebben az esetben nem akarnak nővérként dolgozni” – mondta. 

Szintén hasonló mértékű bércsökkentéstől tart egy másik budapesti ápoló, aki aláírta a szerződését. Ő eddig jelentős bérkiegészítést kapott a kórházától, de az új szerződésben ezt csak nyárig garantálják neki. „Az alapfizetésem 40 százalékát is elveszthetem. Meg is bántam, hogy aláírtam, meg nem is. Azt szerettem volna, ha senki sem írja alá, ezt viszont nem mindenki tehette meg anyagi okokból” – mondta.

Ápoló az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetében idén februárban. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az ő osztályán az ápolók közel húsz százaléka nem írta alá az új szerződést. Mivel az egészségügy számos szegletéhez hasonlóan eddig is létszámhiányosak voltak, ez a kiesés „keményen fogja érinteni” őket. A távozók nagy része fiatal, akik magánegészségügyben folytatnák, néhányan pedig otthagyják a szektort. „Az is nagyon nagy veszteség, ha tíz százalékkal csökken egy osztály létszáma, mert nem is kicentizve, hanem kimilliméterezve vannak az erőforrások” – mondta egy másik ápoló.

Ugyan az ápolókkal szemben az orvosoknál nem csak hátrányokkal jár az új szerződés, közülük mégis többen hasonlóan elégedetlenek. Miközben egyre zsúfoltabbak a kórházak a járvány miatt, az elmúlt napokban számos orvos alkudozással töltötte idejének egy részét. A megkérdezettek szerint leginkább az alacsonynak tartott ügyeleti pótlékok miatt alakult ki konfliktus.

Ezzel együtt az orvosok helyzete nemcsak azért tűnik kedvezőbbnek, mert számukra előnyökkel is jár az új státusz, hanem azért is, mert a megkérdezettek szerint számukra könnyebb az átjárás a magánegészségügybe, illetve szervezettebb is az érdekképviseletük. Ahogy ugyanis az cikk elején megszólaló nővér is utalt rá, számos ápoló leginkább az egységes kiállást hiányolja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Miután beöltözünk, a bolondok háza fogad minket” - ápolók beszélnek életük legnehezebb heteirőlKizsigereltségről, félelemről és komoly erőforráshiányról számoltak be a kórházakból olyan ápolók, akik több évtizedes pályafutásuk legkeményebb időszakát élik át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem az a kérdés, hogy elkapjuk-e, hanem az, hogy mikor” - sorra betegednek meg az ápolók a telítődő kórházakbanA kórházak telítődésével az eleve kizsigerelt ápolók akár két-három ember munkáját végzik el, miközben számos munkatársuk kapta el a vírust.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem fog megszűnni a hálapénz csak azért, mert az orvosok többet keresnekHa a béremelést nem követik az egészségügyi finanszírozás struktúráját érintő reformok, félő, hogy középtávon újratermeli a rendszer a hálapénzt.

Élet ápoló egészségügy kórházak koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.