A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb

Az OECD friss tanulmánya szerint Kelet-Európából továbbra is nagyon sok orvos vándorol el, miközben utánpótlás alig érkezik. A magyar orvosok 16 százaléka dolgozott külföldön a szervezet legfrissebb adatai szerint, míg a Magyarországon orvosi diplomát szerzettek körében ez az arány 19 százalék. Régiós összehasonlításban ugyan nem tekinthetők kimagaslónak ezek az értékek, de jól látszik az alábbi ábrán, hogy a fejlettebb, észak- és nyugati-európai országokban sokkal kevésbé jellemző az orvoselvándorlás.

A magyarországi születésű elvándorló orvosok többnyire Németországba költöznek, de az Egyesült Államok és Svájc is viszonylag népszerű célpontoknak számítanak. A gazdasági szervezet kimutatása szerint 2015-2016-ban 6286 magyar orvos hagyta el az országot, ugyanakkor természetesen Magyarországra is érkeztek külföldi orvosok, de ennél jóval kisebb számban. A vándorlási egyenleg Magyarországról nézve a legnagyobb többletet Szlovákiával szemben mutatja, 290 fővel több szlovákiai születésű orvos költözött az országba, mint ahány magyar doktor ment át a Szlovákiába – vélhetően határon túli születésű magyarokról van szó (a romániai születésű orvosok célországait pedig nem közölte az OECD).

A magyar orvosi képzések nemzetközileg is elismert színvonaláról árulkodik, hogy az itt végző orvosok még nagyobb számban vándoroltak el a vizsgált időszakban, mint az országban születettek ők összesen 7743-an voltak. Jelentős számban érkeznek tehát külföldi diákok a magyar orvosi egyetemekre, akik aztán az itt megszerzett tudással visszatérnek hazájukba vagy tovább vándorolnak egy másik országba. Ebből a szempontból is a Németországgal kapcsolatos vándorlási egyenleg emelhető ki, de jelentős kivándorlási többlet mutatkozik Izrael, Norvégia és az Egyesült Államok irányába is. A küldő országok közül e tekintetben is Szlovákia emelhető ki, igaz, az előbbihez képest már csak sokkal kisebb számmal.

Az alábbi térképen is jól látszik, hogy a külföldről bevándorló orvosok leginkább a nyugat- és észak-európai országokban gyakoriak. A keleti régióban azonban Magyarországon is viszonylag magas a külföldi születésű vagy képesítésű orvosok aránya, ennek hátterében szintén valószínűleg a határon túl magyarok idevándorlása állhat.

A szervezet megállapításai szerint az elmúlt két évtizedben az OECD-tagállamok többségében a hazai orvosok számának növekedésével párhuzamosan a külföldről érkező egészségügyi szakemberek száma is folyamatosan emelkedett. A bevándorló orvosok jellemzően a célországokban szerzik meg a praktizáláshoz szükséges végzettséget, vagyis sokuk már meglehetősen fiatalon, tanulni költözik azokba az országokba, ahol később munkába áll. Vannak azonban olyan országok is, ahol mostanra meglehetősen gyakorivá vált, hogy a fiatalok külföldre mennek megszerezni az orvosi diplomájukat, de dolgozni már hazatérnek,. Ilyen például Izrael, Norvégia és az Egyesült Államok.

A nagyarányú orvoselvándorlás bizonyos országokban mára kifejezetten súlyos problémát okoz. Egyes afrikai és latin-amerikai országokból a helybeli orvosok több, mint fele a távozás mellett dönt, de a régióban Romániát és Lengyelországot is erősen sújtja ez a jelenség – a gazdasági szervezet Magyarországot nem sorolja ebbe a körbe.

A fejlődő országok orvoshiányát mégsem elsősorban a migráció okozza. Jelentősen többen hiányoznak ugyanis az ellátásból, mint az elvándorlók száma. Az OECD szerint a probléma hátterében inkább a helybeli képzési és munkavállalási lehetőségek hiánya áll, vagyis az oktatásba és az egészségügybe történő beruházásokkal javítani lehetne a helyzeten. Biztató jel mindenesetre, hogy a legszegényebb országokból mérséklődött az orvosok kivándorlása az ezredforduló óta, helyettük most már egyre inkább a kelet-európai egészségügyi dolgozók jelentkeznek a nyugati állásokra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egészségügy migráció orvos orvosképzés Olvasson tovább a kategóriában