A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb
Az OECD friss tanulmánya szerint Kelet-Európából továbbra is nagyon sok orvos vándorol el, miközben utánpótlás alig érkezik. A magyar orvosok 16 százaléka dolgozott külföldön a szervezet legfrissebb adatai szerint, míg a Magyarországon orvosi diplomát szerzettek körében ez az arány 19 százalék. Régiós összehasonlításban ugyan nem tekinthetők kimagaslónak ezek az értékek, de jól látszik az alábbi ábrán, hogy a fejlettebb, észak- és nyugati-európai országokban sokkal kevésbé jellemző az orvoselvándorlás.
A magyarországi születésű elvándorló orvosok többnyire Németországba költöznek, de az Egyesült Államok és Svájc is viszonylag népszerű célpontoknak számítanak. A gazdasági szervezet kimutatása szerint 2015-2016-ban 6286 magyar orvos hagyta el az országot, ugyanakkor természetesen Magyarországra is érkeztek külföldi orvosok, de ennél jóval kisebb számban. A vándorlási egyenleg Magyarországról nézve a legnagyobb többletet Szlovákiával szemben mutatja, 290 fővel több szlovákiai születésű orvos költözött az országba, mint ahány magyar doktor ment át a Szlovákiába – vélhetően határon túli születésű magyarokról van szó (a romániai születésű orvosok célországait pedig nem közölte az OECD).
A magyar orvosi képzések nemzetközileg is elismert színvonaláról árulkodik, hogy az itt végző orvosok még nagyobb számban vándoroltak el a vizsgált időszakban, mint az országban születettek ők összesen 7743-an voltak. Jelentős számban érkeznek tehát külföldi diákok a magyar orvosi egyetemekre, akik aztán az itt megszerzett tudással visszatérnek hazájukba vagy tovább vándorolnak egy másik országba. Ebből a szempontból is a Németországgal kapcsolatos vándorlási egyenleg emelhető ki, de jelentős kivándorlási többlet mutatkozik Izrael, Norvégia és az Egyesült Államok irányába is. A küldő országok közül e tekintetben is Szlovákia emelhető ki, igaz, az előbbihez képest már csak sokkal kisebb számmal.
Az alábbi térképen is jól látszik, hogy a külföldről bevándorló orvosok leginkább a nyugat- és észak-európai országokban gyakoriak. A keleti régióban azonban Magyarországon is viszonylag magas a külföldi születésű vagy képesítésű orvosok aránya, ennek hátterében szintén valószínűleg a határon túl magyarok idevándorlása állhat.
A szervezet megállapításai szerint az elmúlt két évtizedben az OECD-tagállamok többségében a hazai orvosok számának növekedésével párhuzamosan a külföldről érkező egészségügyi szakemberek száma is folyamatosan emelkedett. A bevándorló orvosok jellemzően a célországokban szerzik meg a praktizáláshoz szükséges végzettséget, vagyis sokuk már meglehetősen fiatalon, tanulni költözik azokba az országokba, ahol később munkába áll. Vannak azonban olyan országok is, ahol mostanra meglehetősen gyakorivá vált, hogy a fiatalok külföldre mennek megszerezni az orvosi diplomájukat, de dolgozni már hazatérnek,. Ilyen például Izrael, Norvégia és az Egyesült Államok.
A nagyarányú orvoselvándorlás bizonyos országokban mára kifejezetten súlyos problémát okoz. Egyes afrikai és latin-amerikai országokból a helybeli orvosok több, mint fele a távozás mellett dönt, de a régióban Romániát és Lengyelországot is erősen sújtja ez a jelenség – a gazdasági szervezet Magyarországot nem sorolja ebbe a körbe.
A fejlődő országok orvoshiányát mégsem elsősorban a migráció okozza. Jelentősen többen hiányoznak ugyanis az ellátásból, mint az elvándorlók száma. Az OECD szerint a probléma hátterében inkább a helybeli képzési és munkavállalási lehetőségek hiánya áll, vagyis az oktatásba és az egészségügybe történő beruházásokkal javítani lehetne a helyzeten. Biztató jel mindenesetre, hogy a legszegényebb országokból mérséklődött az orvosok kivándorlása az ezredforduló óta, helyettük most már egyre inkább a kelet-európai egészségügyi dolgozók jelentkeznek a nyugati állásokra.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
