Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Hiába képeznek egyre több orvost és nővért, és hiába fizetnek egyre többet az egészségügyi dolgozóknak, hosszú távon vagy a pályát, vagy Magyarországot hagyják el az egészségügyi dolgozók. Nagyjából így lehet összefoglalni az OECD Health at a Glance 2019 című kiadványának a munkaerőről szóló részét. Bár a jelentés szerint rövid távon vannak pozitív jelek, hosszabb távon egyelőre nem sok minden utal arra, hogy ebben érdemi változás lehet. Ráadásul az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem igazán tudjuk kezelni, és nem azért mert, erre ne lenne igény. 

Az OECD*a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet kiadványa szerint elég látványosan kettészakadt a fejlett világ az egészségügyi munkaerő helyzete alapján. Miközben a legtöbb országban az elmúlt bő másfél évtizedben látványosan változott az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, addig Magyarországon például alig. Itthon ez az arány 6,6 százalék volt, csak egy hajszállal magasabb, mint 2000-ben. Mindeközben a csúcstartó Norvégiában ez úgy 21 százalék, hogy a közelmúltban is jelentős növekedést mutatnak az adatok, de a nyugati országok többségében hasonló a tendencia. Japánban például arányaiban is kétszer annyi ember dolgozott 2017-ben ezeken a területeken, mint az ezredfordulón.

 

Persze a stagnálás és az egészségügyi dolgozók nemzetközi összevetésben alacsony száma nem csak magyar sajátosság, a kelet-közép európai régióban szinte mindenhol jellemző. A szlovákoknál például nemhogy nőtt, hanem látványosan csökkent a szektorban ténykedők aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, a cseheknél és a szlovénoknál pedig ugyan viszonylag látványos volt a bővülés, de így sem érték el a magyar szintet.

Ezeknek a trendeknek elég sok oka lehet, de szinte biztos, hogy mindenhol jelentős szerepet játszik a dologban az orvos-elvándorlás. A magyarországi adatokban pedig ez különösen jól tetten érhető. Ahogy az is elég látványos, hogy az elmúlt tíz évben hogyan nőtt a nyugat-európai országok többségében a külföldön képzett orvosok aránya. Bár pont a témában leggyakrabban emlegetett Egyesült Királyságban némi visszaesés volt, de ott már korábban is rengeteg külföldi, elsősorban indiai, dél-afrikai és pakisztáni orvos dolgozott. Svájcban, Svédországban, a finneknél vagy épp a franciáknál viszont tízezrével helyezkedtek el más országból érkező egészségügyi alkalmazottak.

 

Jelentős részük pedig valószínűleg valamelyik, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamot hagyta el a jobb élet reményében. A magyar adatokból legalábbis az látszik, hogy hiába kerül ki egyre több orvos és különösen egyre több nővér az iskolapadból, a számuk valahogy mégsem nő. Az OECD szerint 

itthon 2017-ben másfélszer annyi orvos, és majdnem kétszer annyi nővér végzett, mint 2009-ben, eközben azonban a szakmában dolgozók száma nem nőtt érdemben.

A OECD által közölt adatokból ki lehet számolni, hogy 2009 és 2017 között itthon nagyjából 12 ezer orvost és háromszor ennyi nővért képeztek. Orvosból azonban mindössze kétezerrel, ápolóból pedig csak  1500 dolgozott több Magyarországon 2017-ben, mint nyolc évvel korábban. Persze nyilván nyugdíjazások is voltak ebben az időszakban, ez azonban egészen biztosan nem érint annyi embert, amennyi eltűnt a rendszerből. Különösen, hogy itthon az idős orvosok aránya nemhogy csökkenne, hanem folyamatosan nő: 2017-ben már 43 százalékuk volt 55 év felett.

 

Mindezt azt jelenti, hogy az orvosoknál ezrek, a nővéreknél tízezrek hagyták el a pályát, vagy Magyarországot ebben az időszakban. Ez teljesen egyértelműen a bérekre vezethető vissza: az orvosok külföldön szinte mindenhol jobban kereshetnek, a nővéreknek pedig költözniük sem kell emiatt, hiszen itthon is a szakmák többsége jobban fizet, mint az övék. Ez még úgy is igaz, hogy

2010 és 2017 között láthatóan nőttek a bérek az egészségügyben, és nem csak összegszerűen, de az országos átlagkeresethez képest is.

Az OECD az idei kiadványban ki is emelte, hogy a kormány jelentősen növelte a díjazást az egészségügyben az elmúlt években, aminek egyébként az elvándorlásra is volt hatása. A szervezet szerint 2018-ban tizedével kevesebb orvos igényelt külföldi munkavállalási engedélyt, mint egy évvel korábban. Kérdés persze, hogy ez mennyire tartható, az idézett adatok ugyanis még a hazai bérrobbanás előtti időszakból származnak, márpedig az egészségügyi alkalmazottak jövedelme nem, vagy csak jelentős késéssel szokta követni az ilyen piaci változásokat.

 

Mindenesetre most már Magyarországon is elég sok külföldi orvos dolgozik, ami arra utal, hogy a kormány bevándorlásellenes hozzáállása az állami alkalmazásban álló orvosokra nem terjed ki. Két éve nagyjából minden tizenkettedik itthon dolgozó doktor szerezte a diplomáját más országban, ami magasabb a kettő, és négy évvel korábbi adatnál is.

Bár az arány és a növekedés üteme nemzetközi összevetésben sem nagyon kevés, ahhoz biztos nem elég, hogy pótolja a kieső orvosokat. A nővérekre pedig ez még fokozottabban igaz. Mivel a fejlett országok közül mindössze kettő olyan van, ahol a magyarországinál rosszabbul keresnek a nővérek, szinte biztos, hogy ebben a szakmában nem lehet a bevándorlókra építeni.

Adat bevándorlás egészségügy nővér orvos orvosképzés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. január 21. 13:18 Adat, Vállalat

Az UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a Felcsút

A Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.

Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Öt év alatt kevesebb, mint felére csökkent a késők aránya. De még így is magas, amit az árak egyáltalán nem indokolnak.

Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Fontos

Avatar
2020. január 24. 16:21 Élet

Megőrülsz a Facebooktól? A viselkedési gazdaságtan segíthet

Csökkenteni lehet a közösségi média káros hatásain, ha bevetjük a viselkedési gazdaságtan trükkjeit.

Jandó Zoltán
2020. január 24. 10:03 Közélet

Már modellezik a felcsúti kisvasút meghosszabbítását Bicskéig, csak éppen nem kisvasút lesz

A felcsúti stadiontól nem a kisvasút menne tovább Bicske irányába, helyette egy villamosított, normál nyomtávú pályát építenének ki.

Hajdu Miklós
2020. január 23. 16:47 Pénz

Annyira zuhan a forint, hogy kikényszerítheti a laza kamatpolitika végét

Lejtmenetben a forint, az infláció pedig a jegybank által megszabott határokat feszegeti.